Cerik () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 22, közúton 25 km-re délnyugatra, a Szávamenti-síkság délkeleti szélén és a Majevica-hegység északi lejtőin alatt, a Tinja-folyó mellékvizei, a Jaruga és a Guderevica-patakok mentén, 120-140 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb22191Bosnyák385Horvát2545Jugoszláv180Egyéb1312Összesen280233
Története A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Bukvik Dolnji községhez tartozó településnek 30 háztartása, 161 ortodox és 5 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Bukvik községhez tartozó településen 36 háztartást, 154 ortodox és 21 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
Az 1992 első felében ezt a területet is elérte a háború, mely a társadalmi élet szinte teljes leállásához vezetett, mivel minden erőt a védelmére összpontosítottak. A háború idején elpusztult az 1951-ben épített ortodox templom. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Szent János apostol tiszteletére szentelt ortodox temploma, a bijelai parókia filiája. A templom mérete 13x7 méter. A templom építése 1938-ban kezdődött és 1951-ben fejeződött be. A templomot 1955. november 6-án szentelte fel Longin Tomić, Zvornik-Tuzla püspöke. A boszniai háború (1992-1995) alatt a templomot teljesen elpusztította a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Hadserege. A jelenlegi templom építése 2005-ben kezdődött. Az alapokat 2006. április 26-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. Ebből az alkalomból szentelték fel a templom harangját és kupoláit is. Az építkezés befejezése után a templomot 2007. május 28-án szentelte fel Vaszilje püspök. A templomot a čačaki Goran Pešić festette ki secco technikával 2011/12-ben. Az ikonosztázt ideiglenesen farostlemezből készítették.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései