Király Zoltán (Kolozsvár, 1977. május 3. –) József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomszervező. A Sétatér Kulturális Egyesület elnöke, az Erdélyi Magyar Írók Ligája munkatársa 2002-től, 2005 áprilisától 2015 végéig ügyvezető elnöke. Kolozsváron és Sóváradon él.

Élete, munkássága

Király Zoltán 1977. május 3-án született Kolozsváron. Édesanyja Katona Éva (1942–2016) színművész, édesapja Király László Kossuth-díjas költő, fivére Király Farkas József Attila-díjas költő.

Középiskolás diákként kezdett verseket írni a kilencvenes évek első felében, elmondása szerint egy olyan időszakban, melyben érezhető volt egyfajta pezsgés a kolozsvári irodalmi életben. Az akkor még napilapként megjelenő Előretolt Helyőrség ingyenesen hozzáférhető volt az irodalom iránt érdeklődő középiskolások és egyetemisták számára, továbbá a Brassai Sámuel Elméleti Líceum iskolaújságja és antológiája is könnyen hozzáférhető publikálási lehetőséget jelentett a fiatal Király Zoltánnak. Bár édesapja és fivére is költő, és meghatározó gyerekkori emléke volt az írógép folyamatos kopogása és a padlótól mennyezetig érő könyvespolcok, nem édesapjának mutatta meg korai verseit, hanem Bréda Ferenc (1956–2018) esszéíró, teatrológus, költő véleményezte azokat, akihez később szoros barátság fűzte.

Fekete Vince biztatására a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Serény Múmia című betétlapjának hasábjain jelentek meg első versei, majd az Előretolt Helyőrségben, amelynek szerzői köréhez alkotóként és barátságokon keresztül is kapcsolódott. Az Előretolt Helyőrség szerzői és a hozzá kötődő alkotók alapították meg később az Erdélyi Magyar Írók Ligáját, amelynek több évtizedig Király Zoltán is munkatársa: 2002 és 2003 között irodavezetője, 2004-től ügyvezető igazgatója, majd 2005 áprilisától 2015 végéig ügyvezető elnöke. Jelenleg (2025) is az írószervezet választmányának tagja.

1997-től a kolozsvári Szabadság napilap, 1998-tól a Helikon irodalmi folyóirat munkatársa. 2003 és 2004 között az Erdélyi Híradó Könyvkiadó szerkesztője, 2003 és 2006 között a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör (korábban Gaál Gábor irodalmi kör, ma Bréda Ferenc Irodalmi Kör) elnöke.

A kétezertízes években László Noémi József Attila-díjas költővel és Szenkovics Enikő kolozsvári műfordítóval, irodalomtörténésszel közösen megalapították a Sétatér Kulturális Egyesületet, amely nonprofit könyvkiadással foglalkozik, kortárs erdélyi szerzők és romániai szerzők magyar nyelvű fordításait publikálja, többek közt Alexandru Vakulovski moldovai költő, prózaíró, esszéíró nagy sikerű Pizdeț című regényének magyar fordítását (Hányinger utca, ford. Lövétei Lázár László, 2017), valamint az egyik legismertebb kortárs román író, Doina Ruști Zogru című regényét (ford. Szenkovics Enikő, 2014). Jelenleg (2025) Király Zoltán a Sétatér Kulturális Egyesület elnöke.

Művei

Király Zoltán debütkötete 2000-ben jelent meg Szombat, szobámban képzelődöm címmel az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában. Lokálpatriótának vallja magát, így verseinek gyakori központi témája szülővárosa, Kolozsvár, ugyanakkor meghatározóak életművében a közéleti-politikai vonatkozású versek is: „Király poétikájában költészet és közélet, az én egyéni és társadalmi léte nem választható szét egymástól” – állapítja meg lírájáról Borsodi L. László költő, irodalomkritikus. Király Zoltán is hasonlóképp vélekedik, akár Ars politica című versében („a vers olyan, / mint a politika, / csak kevesebb / embert érint meg”), akár a vershez kapcsolódó interjúkérdésekben: „Röviden: a versírás, a költészet számomra a legnagyobb szabadság. A költészetnek valamilyen módon kötelessége is lenne a politikum által generált és létrehozott helyzetek és események kritizálása. Ergo: a vers marad, a politikum mulandó.” Verseiben nem egyszer ironikus-szatirikus hangnemben tematizálja a közélet, politika, kultúra „negatív jelenségeinek képződményeit” vagy abszurditását, az online tér és közbeszéd burkokban rekedt, párhuzamos diskurzusait, fogyasztásközpontúságát.

Elmondása szerint verseire Kassák Lajos, Petri György és Páskándi Géza, a beat-költők, a kilencvenes évek kortárs erdélyi magyar költészete hatott. Király Zoltán líráját ugyanakkor legtöbbször az erdélyi avantgárd egyik markáns képviselőjeként tartják számon. Nyolc önálló verseskötete jelent meg, amelyekbe gyakran emel át korábbi kötetekben már közölt verseket szerzői vagy szerkesztői koncepció mentén. Pályája során több alkotói és fordítói ösztöndíjban részesült, ugyanakkor önálló köteteiért is számos irodalmi elismerést kapott. Negyedik, Férfifiók című kötetéért 2010-ben a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának Páskándi Géza-díjával tüntetik ki. Lassú című kötetéért 2019-ben Méhes György-nagydíjjal jutalmazza az Erdélyi Magyar Írók Ligája. 2019 márciusában kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesül.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Fiatal Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek és a Romániai Írók Szövetségének tagja. Versei és műfordításai gyakran jelennek meg magyar és román nyelvű antológiákban.

Fordításai

Király Zoltán több mint húsz éve fordít román nyelvből.

Első fordításai között Franz Hodjak (1994–2025) romániai német költő, prózaíró verseit említi, amelyeket román versfordítások alapján ültetett át magyar nyelvre, ezek később a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelennek meg a Legenda a kútról című válogatáskötetben, Szenkovics Enikő rövidpróza-fordításaival együtt. Franz Hodjakkal mindketten szoros barátságot ápoltak, rendszeresen látogatták meg németországi otthonában – ezek apropóján készült el 2024-ben a Soha senkire nem lőttem című beszélgetőkönyv. Franz Hodjakhoz fűződő barátsága lírájában is tükröződik, például a költőnek ajánlott, 80. születésnapjára írt Torreádordal című versben.

Király Zoltán műfordításai gyakran nem csupán személyes ízlését, de világlátását is tükrözik.

Díjak Páskándi Géza-díj, a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának díja (2011) Tokaji Írótábor nagydíja (2010) Székelyföld-díj (2016) József Attila-díj (2019) Méhes György-nagydíj (2019) A Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díja (2024)

Művei Kötetek

Fordításkötetek

Jegyzetek

Kategória:1977-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Romániai magyar költők, írók