Nagy Mór (Kiskunhalas, 1868. február 19. – 1928. október 20.) magyar jogász, tiszti főügyész, Kiskunhalas polgármestere 1903–1909 között.
Élete Nagy Antal kereskedő és Pap Krisztina házasságában született, tíz testvér közül harmadikként vagy negyedikként és második legidősebb fiúként. Alap- és középfokú iskoláit is szülővárosában járta ki, ott is érettségizett 1884-ben. Budapesten tanult tovább, ahol jogi doktorátust szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett. Budapesten kezdett el dolgozni, majd 1901. júniusában ügyvédi irodát nyitott Kiskunhalas főutcán. Ugyanabban az évben beadta pályázatát a város főjegyzői állására, de a kapott 91 támogató szavazattal nem érte el a szükséges szavazatmennyiséget.
Két évvel később, 1903-ban a városi polgármesteri állásra adta be pályázatát, ezúttal már eredményesen: a leadott 196 szavazat közel 70 százalékát ő kapta meg, ezzel legyőzte ellenfelét, Vári Szabó Istvánt, aki egy rövid, két és fél évnyi megszakítástól eltekintve több mint három évtized óta, 1872-től ült Kiskunhalas polgármesteri székében, de ezúttal csak 59 szavazó támogatta. A szavazatkülönbség olyannyira vitán felüli volt, hogy Beniczky Lajos alispán polgármesterré nevezte ki dr. Nagy Mórt, aki ezt a tisztséget napra pontosan hat esztendeig töltötte be, 1903. január 28-ától 1909. január 28-áig.
Városvezetői ideje alatt számos téren fejlődött a település. Ezekben az években adták át a Kiskunhalas–Baja-vasútvonalat, vezették be az elektromos utcai világítást és osztották állategészségügyi kerületekre a város területét; ekkor épült meg az új városháza és ezekben az években – 1906. november 11-én – adták át a városi új színházat is. Polgármestersége alatt, 1907. szeptember 1-jével államosították a helyi elemi iskolákat és ugyanazon a nyáron új újságja is indult a városnak, Halas címmel. Számos utca ekkor kapott először járdát, ekkor adta ki a város az engedélyt harmadik gyógyszertár létesítésére és ekkor avatták fel az egyik emblematikus helyi műalkotást, Damkó József Búsuló kuruc című köztéri szobrát is.
Nagy Mór a kor szokásai szerint több helyi és térségi közéleti szervezetben is szerepet vállalt, így például a Kiskunhalasi Gazdakörnek és az Úri Kaszinónak – mindkettőnek közgyűlési döntés alapján – elnöke, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Budapesti Osztályának igazgatósági tagja lett, a Magyar Földhitel Intézet Pest-Pilis-Solt Vármegyei Vidéki Bizottmánya pedig bizottmányi tagjává választotta meg. Miután az 1909. január 28-i tisztújító közgyűlésen átadta posztját Silling Ede ügyvédnek, Pest vármegye főispánja még ugyanabban az évben vármegyei tiszteletbeli tiszti főügyésszé nevezte ki.
Élete utolsó időszakában a város királyi közjegyzőjeként működött. Agglegényként halt meg 1928. október 20-án, 60 évesen, gyomorrákban, temetése október 22-én zajlott a városi református temetőben, sírjánál három lelkész búcsúztatta.
Jegyzetek
Források Dr. Nagy Mór Kiskunhalas.hu, hozzáférés: 2026. január 7.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyarországi polgármesterek Kategória:Kiskunhalasiak Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek