Podcrkvina () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 20, közúton 56 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északra, a tőle nyugatra emelkedő magaslaton álló Szent Illés templom alatt, 450-796 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb255133Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb21Összesen257134
Története A település a határában magasodó 796 méteres magaslaton álló Szent Illés ortodox templomról kapta a nevét, mely a templom alatti területet jelöli. Ezen a helyen már ősidők óta templom állt. A Rudištinán álló templom elődjét a dabro-boszniai ortodox metropolia 1883-as sematizmusa így említi: „Nem messze a (papraćai) kolostortól, Cikota községben van egy Rudiština nevű hely, és ott fekszenek az Isten ősi templomának romjai, amelyet régen elpusztítottak, de a hagyomány szerint ez az emlék megmaradt, mivel Vukan prefektus (újra) emeltette, a papraćai kolostorral egy időben.”Šematizam dabro-bosanske mitropolije" za 1882. i 1883. godinu.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Cikote községhez tartozó településen 56 háztartást és 436 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 128. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Cikota község Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom kőből épült, bádoggal fedett, és egy haranggal ellátott harangtoronnyal rendelkezik. A templomot 1892-ben építették és szentelték fel, az ikonosztázt pedig Tuzlából hozták. A helyi hagyomány szerint az előző templomot a törökök lerombolták, a papokat pedig felakasztották, mert ágyúkat készítettek Karađorđe lázadóinak. Az alapkövet 1890 áldozócsütörtökén tették le és szentelték meg. Az építkezés két évig tartott, mivel először a vlasenicai templomot kellett felépíteni. A templomot 1892-ben szentelték fel ünnepélyesen Szűz Mária mennybemenetele ünnepén az illetékes püspök, a helyi lakosok és hat előkelő család jelenlétében, akik Zvornikból, Ljubovijából és Sokolacból érkeztek.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései