Milići () település és községközpont Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 24, közúton 35 km-re délre, Srebrenicától légvonalban 18, közúton 27 km-re nyugatra, a Javor-hegység területén, a Studeni Jadar és a Zeleni Jadar összefolyásánál, 250-500 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-4-2 A község legsűrűbben lakott települése a községközpont Milići, ahol a teljes lakosság közel egyharmada él. Területe gazdag ásványi és erdei erőforrásokban, legelőkben és rétekben, szántóföldekben és folyóvízi potenciálban. A község gazdasága a természeti erőforrások kiaknázásán és feldolgozásán alapul. A község fejlődését a község minden részébe bevezető, folyamatosan fejlesztett úthálózat kísérte. Ez az úthálózat főként helyi és kategorizálatlan makadám utakból áll, amelyek jelenleg minőségi szempontból nem felelnek meg a lakosság előírásainak és igényeinek. A kommunális és egyéb infrastruktúra is kísérte a községközpont és más részeinek fejlődését, de jelenleg elavult és egyes részein romos. A lakosság főként a bányászatban, az erdőgazdálkodásban és az iparban, valamint a kommunális, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi, kulturális és állami intézményekben dolgozik a község területén.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb79837180Bosnyák74334199Horvát724Jugoszláv680Egyéb22838Összesen1571911441 A település népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb22292258Bosnyák1074Horvát37Jugoszláv280Egyéb473Összesen24142272
Története A környékbeli életről tanúskodnak a ma is látható stećak sírkövek, amelyek a község szinte teljes területén megtalálhatók. Gerovi falu felett egy erőd maradványai találhatók, amelyet a hagyomány szerint a 15. század közepén épített Jerina (Irina), a Kantakouzene családból származó görög származású Jerina (Irina), Brankovics György szerb despota felesége. Evlija Cselebi török útiíró a török megszállás idején, 1460 körül írta le ezeket a területeket. Miután Nova Kasabában töltötte az éjszakát, Cselebi ezt írta: „Csodálatos és gyönyörű Kasaba, mely egy félreeső, tágas és mocsaras vidéken fekszik, kertekkel és szőlőültetvényekkel. Körülbelül 170 ház van jó állapotban.” (E. Cselebi, útleírás, V. Masleša, Sarajevo 1979). Ugyanebben a könyvben Cselebi megemlíti Kušlat várát is, amely a középkorban 1345 óta ismert, Podkušlat városát pedig 1369 óta említik.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Milići községhez tartozó településen 16 háztartást és 91 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Milići község 1945 óta létezett a Vlasenicai járás részeként. A Bosznia-Hercegovinai Szocialista Köztársaság területi átszervezésével 1962-ben megszüntették, területét Vlasenica községhez csatolták, majd egy gazdasági megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után 1992-ben újjáalakították, amikor 54, egykor Milići községet képviselő települést elválasztottak Vlasenica községtől. Milići községi központja, mely eredetileg bányásztelepülésként, majd kisvárosként működött az elmúlt harminc évben intenzív fejlődésen ment keresztül.
Gazdaság A község és egyben a Szerb Köztársaság egyik legfontosabb vállalata a „Boksit” a.d. mely a klasszikus vállalattól indulva a termékek bányászatára, előállítására és előkészítésére szakosodott, majd sikeresen értékelve a természeti erőforrásait, a vállalat más tevékenységeket is kifejlesztett, amelyekkel piacra került. Ezek elsősorban: fémipari, villamosipari és gépészeti szállítás, gyártás és feldolgozás, berendezések és pótalkatrészek gyártása, építőipar, élelmiszertermelés, fafeldolgozás, vendéglátás, kőolajtermékek értékesítése, saját termelési programjukból és fogyasztási cikkekből származó nagykereskedelmi és kiskereskedelmi termékek, valamint a vállalaton belüli egészségügyi szolgáltatások.
Milici község területén az erdőterület 17.096 hektárt tesz ki, ami az önkormányzat teljes területének mintegy 62% -át jelenti. Ezek közül a tűlevelűek 25,78%-ot foglalnak el. Az erdők gazdagsága és minősége, valamint a fatermékek iránti kereslet iránti növekvő igények inspirálták olyan vállalatok létrehozását, amelyekben jelentős számú milići polgár dolgozik. Ma ezek a vállalatok a következőkkel foglalkoznak: parketta padló, padló, bútor és fafajták elsődleges feldolgozása (Boksit), építőipar, lámpák, padlók és pelletek gyártása (Savox), többrétegű Lamar parketta gyártása (Samatins), fafajták elsődleges feldolgozása (6 – May, Wood-impex és Promil).
Jelentős még az élelmiszertermelés. Az egyes termelők a kenyér és a sütemények előállításával, tojások előállításával, valamint a tavakban a kaliforniai pisztráng tenyésztésével foglalkoznak. Az élelmiszertermékek előállításába való befektetés lehetőségei nagyok és jelentősek, különösen az egészséges élelmiszerek termelése, a hústermelés, a tejtermelés, a beltéri élelmiszertermelés, mini vágóhidak, hűtőházak és miniüzemek építése a gyümölcsök és zöldségek feldolgozásához, gyümölcs- és gyógyszerszárítók építése területén.
Oktatás Az első általános iskola Milićiben 1909 szeptemberében nyílt meg. 1921/22-ben az iskola állami általános iskolává nőtte ki magát. 1954. június 20-án nyolcéves iskolát nyitottak Milićben, amelynek munkálatai 1954. szeptember 1-jén kezdődtek. A felső osztályok tanítása céljából a Szövetkezeti Házban lévő helyet felújították, és Danilo Vujoševićet választották meg az első igazgatónak. A felső tagozatos osztályok órái a Szövetkezeti Házban zajlottak, 1960-ig, amikor egy új iskola épült, azon a helyen, ahol még ma is található. Az „Aleksa Jakšić” Általános Iskola 2010-óta viseli ezt a nevet. Az iskola 2.271 négyzetméteres területet foglal el. A központi iskola mellett regionális osztályok is vannak Dubnica, Derventa és Skugrici településeken.
Az Iskolaközpontot 1996-ban alapították. A tanítási folyamat fejlődésének kezdeti szakaszában az órákat a derventai általános iskola létesítményében tartották. Egy új és legmodernebb iskolai létesítmény építésével 2005-ben a községközpontban is megkezdődött a középiskolai oktatás a következő szakirányokban:
gimnázium – általános és nyelvi szakirány, közgazdaságtan, a jog és a kereskedelem, elektrotechnikus, gépipar és fémfeldolgozás, erdészet és famegmunkálás.
Az óvodai oktatás az 1983-ban alapított „Poletarac” óvodában zajlik. A létesítményt a háborús események során feldúlták, és az 1992 és 1998 közötti időszakban nem működött. 1998-ban Milići önkormányzata határozatot hozott egy óvodai intézmény létrehozásáról, amely ugyanebben az évben novemberben újra elkezdett dolgozni. 2004-ben a „Masters per Bosnia” civil szervezet finanszírozta a belső tér és a tető rekonstrukcióját.
Kultúra Az önkormányzat legfontosabb kulturális létesítménye, a Bányászok Háza 1978. augusztus 6-án nyílt meg az előző Szövetkezeti Ház helyén. A bányászok otthona olyan hely, amely 300 férőhelyes termével lehetőséget nyújt a különböző kulturális és művészeti programok megtartására. A Bányászok Háza komplexumának szerves része a nyári színpad, a Studeni Jadar partján, amelyet 1978-ban építettek. 2009-ben három helyszínen állandó múzeumi kiállítást rendeztek, amelyet a Társaság fennállásának 50. évfordulója alkalmából nyitottak meg.
A nemzeti könyvtár 2002. szeptember 1-jén kezdte meg működését, mely a Milići Bánya könyvtárának huszonnégy éves munkáján alapszik. A gondosan kiválasztott és jól megtervezett intézmény mintegy 25.000 kötettel, a könyvtár teljes mértékben lefedi a könyvtárhasználók igényeit és ízlését.
A kulturális élet a „Prota Matija Popović” Kulturális és Művészeti Egyesület, valamint a „Prosvjeta” Szerb Oktatási és Kulturális Egyesület munkáján keresztül nyilvánul meg. A legfontosabb kulturális események a Milići Önkormányzat által szervezett augusztusi kulturális és sportnapok és a Yetnji Kulturális és Sportfesztivál, számos egyéb nemzetközi eseménnyel.
Sport Az FK „6 avgust“ labdarúgóklubot 1972-ben alapították. A sportklub később egyesült a „Boksit” sportklubbal, és nevét „Rudar”-ra változtatta, ahol a következő sportágakban tevékenykedtek: futball-, kézilabda-, kosárlabda-, sakk- és tekeklubok, valamint számos sportszakosztály. 1993 óta a klubot, amikor a legjelentősebb eredményeket érte el, és a Szerb Köztársaság legtöbb trófeát nyert sportklubjává vált „Boksit”-nak hívják.
Nevezetességei A község egyetlen védett műemléke a 17. századi eredetű Musza pasa-mecset Nova Kasabán található. Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv temploma Régi pravoszláv temető
Milići község területén számos más régészeti lelőhely is található, amelyek nem szerepelnek a Bosznia-Hercegovina Régészeti Jegyzékében, közülük kiemelendő a Šošariban (Vukšići) található halmos nekropolisz (tumulus), az Ezüstút maradványai - „Via Argentaria” Zagrađében (római kor) és a Crkvina Vukšićiben (középkor). Az Ezüstút maradványait gyakran népiesen „Jerinina kadlrmának” Jerina macskaköveinek is nevezik. A hely régészeti állagmegóvása nem történt meg, és védőövezeteiket sem határozták meg. A régészeti lelőhelyek és az építési örökség meglehetősen egyenletesen oszlanak el a község területén. Számos régészeti lelőhely (elsősorban a dombvidéki erődök) magaslatokon található, így ezeken a helyeken akár térbeli ütközés is előfordulhat a telekommunikációs céllal (különböző telekommunikációs eszközök telepítése), amit minden áron el kell kerülni. Általánosságban elmondható, hogy a kulturális javak legnagyobb része a vidéki területeken található.
Jegyzetek
Fordítás
Források A község hivatalos oldala Milići fejlesztési stratégiája, opstinamilici.org
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései