Raševo () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 12, közúton 23 km-re délre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 21 km-re északra, az Udrč-hegy keleti lábánál, a Drinjača jobb partján, 180-966 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-1-3 A Drinjača folyó termékeny völgyében, Raševo faluban, az Udrč-hegy lábánál, négy termálvízforrás található. A leghidegebb források vízhőmérséklete nem csökken 20 Celsius-fok alá, a legmelegebbeké pedig 25 fok alá. Mivel a környezetben nincsenek potenciális szennyező anyagok, a Drinjača forrásvidéke alkalmas az egészség-, kirándulás- és rekreációs turizmusra.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb13335Bosnyák331232Horvát01Jugoszláv00Egyéb00Összesen464268
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt. Több római sírkő is fennmaradt, köztük egy sztélé, mely két alakot ábrázol a felső fülkéjében. Bár a feliratos mezőt természeti elemek károsították, a felirat utolsó két sora részben rekonstruálható. Ez a temetkezési emlékmű a 3. századra datálható. Raševo a Zvorniki szandzsák 16. századi deftereiben is szerepel.Kemal Bašić: Zvornički sandžak u XVII. stoljeću, Sarajevo, 2021. 106-107. o.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Gojčin községhez tartozó településnek 8 háztartása és 55 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Gojčin községhez tartozó településen 13 háztartást és 121 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején a helyi szerb erők az itteni muszlimokat is elűzték, házaikat, mecsetüket pedig lerombolták. A falu házainak 71 százaléka elpusztult. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Gazdaság Raševón található a Vivia vízpalackozó üzem, amely a kozluki (Zvornik) Vitinka üzemhez tartozik. Az ásványvizet adó Banjica-forrás átlagos kapacitása 32 l/s.
Oktatás A településen a milići „Aleksa Jakšić” Általános Iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései