Skugrići () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 17, közúton 30 km-re délre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 17 km-re északra, a Skugrica-folyó völgyében és felette levő magaslatokon, 200-700 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 476-3-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb679Bosnyák1067660Horvát00Jugoszláv10Egyéb90Összesen1144669
Története A település két fennmaradt középkori temetőjében található stećak sírkövek tanúsága szerint a területe már a középkorban is lakott volt. Skugrići a Zvorniki szandzsák 16. századi deftereiben is szerepel.Kemal Bašić: Zvornički sandžak u XVII. stoljeću, Sarajevo, 2021. 106-107. o. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Cerska községhez tartozó Skugrići Srpski településen 20 háztartást és 134 ortodox szerb, Skugrići Turski településen 65 háztartást és 508 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 128. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborúban falu házainak 93 százaléka elpusztult. A mecsetet 1993 márciusában rombolták le. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Oktatás A településen a milići „Aleksa Jakšić” Általános Iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Nevezetességei Bregovi – középkori temető maradványai 4 darab fennmaradt stećakkal.
Ilino Brdo - középkori temető maradványai 6 darab fennmaradt stećakkal.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései