Jean Baptiste Perrin francia atomfizikus, aki a folyadékokban szuszpendált apró részecskék Brown-mozgásának (ülepedési egyensúly) tanulmányozásával igazolta Albert Einstein magyarázatát a jelenségről, és ezáltal megerősítette az anyag atomi természetét. Ezért a munkájáért 1926-ban fizikai Nobel-díjat kapott.
Fiatalkora és tanulmányai Jean Baptiste Perrin 1870. szeptember 30-án született a franciaországi Lille-ben. Az École normale supérieure-ben tanult, ahol 1894 és 1897 között asszisztensként dolgozott. 1897-ben doktori címet szerzett a Sorbonne-on, katódsugarakról és röntgensugarakról írt disszertációjával. Ugyanebben az évben kinevezték a Sorbonne fizikai kémia előadójává, majd 1910-ben professzorrá nevezték ki.
Kutatás
1895-ben Perrin kimutatta, hogy a katódsugarak negatív elektromos töltésűek. Több módszerrel meghatározta az Avogadro-állandót. A napenergiát a hidrogén termonukleáris reakcióinak tulajdonította.
1901-ben Perrin felvetett egy hipotézist, miszerint minden atomnak pozitív töltésű magja van, hasonlóan később Hantaro Nagaokához, de soha nem fejlesztette tovább. Ez vált ismertté Rutherford-modellként.
Az 1900-as évek közepére Perrint a statisztikus mechanika kérdései érdekelték, amelyek közel állnak a Brown-mozgás tanulmányozásához. Miután Albert Einstein 1905-ben publikálta a Brown-mozgás atomokra vonatkozó elméleti magyarázatát, Perrin (Joseph Ulysses Chaudesaigues-szel együtt, aki Perrin laboratóriumában dolgozott) kísérleti munkát végzett Einstein jóslatainak tesztelésére és igazolására, ezáltal olyan adatokat szolgáltatva, amelyek még az évtized vége előtt lezárták volna John Dalton atomelméletéről szóló évszázados vitát. Carl Benedicks azzal érvelt, hogy Perrinnek meg kellene kapnia a fizikai Nobel-díjat; Perrin 1926-ban kapta meg a díjat ezért és az anyag diszkontinuus szerkezetével kapcsolatos egyéb munkásságáért, amelyek végleg véget vetettek a molekulák fizikai valóságának kérdésével kapcsolatos hosszú küzdelemnek.
Perrin számos könyv és disszertáció szerzője volt. Publikációi közül a legjelentősebbek a következők voltak: "Rayons cathodiques et rayons X"; "Les Principes"; "Electrisation de contact"; "Realité moléculaire"; "Matière et Lumière"; "Lumière et Reaction chimique".
Perrin számos rangos díjat kapott, többek között a Royal Society Joule-díját 1896-ban és a Francia Tudományos Akadémia La Caze-díját. Kétszer, 1911-ben és 1921-ben kinevezték a brüsszeli Solvay Bizottság tagjává. Tagja volt a londoni Royal Societynek, valamint a belga, a svéd, a torinói, a prágai, a román és a kínai tudományos akadémiának. 1926-ban a Becsületrend parancsnoka lett, és a Léopold-rend (Belgium) parancsnoki fokozatát is megkapta.
1919-ben Perrin azt javasolta, hogy a csillagok energiaforrása a magreakciók lehetnek. Rájött, hogy egy héliumatom tömege kisebb, mint négy hidrogénatom tömege, és hogy Einstein tömeg-energia ekvivalenciája azt jelenti, hogy a magfúzió (4H → He) elegendő energiát szabadíthat fel ahhoz, hogy a csillagok több milliárd éven át ragyogjanak.Why the Stars Shine D.Selle, Guidestar (Houston Astronomical Society), October 2012, pp. 6–8 Hasonló elméletet először az amerikai vegyész, William Draper Harkins vetett fel 1915-ben. Hans Bethe és Carl Friedrich von Weizsäcker feladata maradt a csillagok nukleoszintézisének részletes mechanizmusának meghatározása az 1930-as években.John North, Cosmos: An Illustrated History of Astronomy and Cosmology (University of Chicago Press, p. 545)
1927-ben Perrin André Job vegyész és André Mayer fiziológussal közösen megalapította a Fizikai-Kémiai Biológiai Intézetet (Institut de Biologie Physico-Chimique). A finanszírozást Edmond James de Rothschild biztosította. 1937-ben Perrin létrehozta a Palais de la Découverte-et, egy tudományos múzeumot Párizsban.
Perrint a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (Centre national de la recherche scientifique, CNRS) alapító atyjának tekintik. Perrin és több mint 80 tudós, köztük nyolc Nobel-díjas által aláírt petícióját követően a francia oktatási miniszter 1933 áprilisában létrehozta a Conseil Supérieur de la Recherche Scientifique-ot (Francia Nemzeti Kutatási Tanács). 1936-ban Perrin, aki ekkoriban kutatási államtitkár-helyettes volt, megalapította a Service Central de la Recherche Scientifique-ot (Francia Központi Tudományos Kutató Ügynökség). A két intézményt 1939. október 19-én egyesítették a CNRS ernyője alatt.
Magánélete és halála Perrin ateista és szocialista volt. Az első világháború alatt tisztként szolgált a Mérnöki Hadtestben. 1915-ben kinevezték a Nemzetvédelmi Találmányok Igazgatóságának helyettes vezetőjévé, amelynek célja a francia laboratóriumok háborús erőfeszítéseinek koordinálása volt.
1897-ben Perrin feleségül vette Henriette Duportalt (1869–1938), akivel egy fia született, Francis, aki később fizikus lett.
Henriette 1938-ban bekövetkezett halála után Nine Choucroun lett Perrin társa.Nine Choucroun, született Fortunée Schecroun (1896. október 6. – 1978. december 10.) francia biokémikus. 1940 júniusában, amikor a németek megszállták Franciaországot, ő és Choucroun a Massilia óceánjárón Casablancába menekültek, a francia kormány egy részével együtt. 1941 decemberében felszálltak az SS Excambionra, és New York City-be utaztak, ahová december 23-án érkeztek meg.Diane Dosso, " Le plan de sauvetage des scientifiques français, New York, 1940–1942 ", Revue de synthèse, Vol. 127, Nr. 2, octobre 2006, pp. 429–451
Perrin 1942. április 17-én halt meg a New York-i Mount Sinai Kórházban, 71 éves korában.
A háború után, 1948-ban, földi maradványait a Jeanne d'Arc cirkáló szállította vissza Franciaországba, és a Panthéonban temették el.
Művei
Les Principes. Exposé de thermodynamique (1901) / Principles of thermodynamics Traité de chimie physique. Les principes (1903) / Physical chemistry principles Les Preuves de la réalité moléculaire (1911) / Evidences of molecular reality
Les Atomes (1913) / The Atoms Matière et lumière (1919) / Matter and light En l'honneur de Madame Pierre Curie et de la découverte du Radium (1922) / In honor of Mrs Pierre Curie and the discovery of Radium Les Éléments de la physique (1929) / Elements of physics L'Orientation actuelle des sciences (1930) / Current orientation of sciences Les Formes chimiques de transition (1931) / Transition chemical forms La Recherche scientifique (1933) / Scientific research Cours de chimie. 1ère partie. Chimie générale et métalloïdes (1935) / Chemistry courses: general chemistry and metalloids Grains de matière et grains de lumière (1935) / Grains of matter and grains of light Existence des grains / Existence of grains Structure des atomes / Structure of atoms Noyaux des atomes / Kernels of atoms Transmutations provoquées / Induced transmutations Paul Painlevé: l'homme (1936) / Paul Painlevé: the man L'Organisation de la recherche scientifique en France (1938) / The organisation of scientific research in France À la surface des choses (1940–1941) / At the surface of things Masse et gravitation (1940) / Mass and gravitation Lumière (1940) / Light Espace et temps (1940) / Space and time Forces et travail (1940) / Forces and work Relativité (1941) / Relativity Électricité (1941) / Electricity L'énergie (1941) / Energy Évolution (1941) / Evolution L'Âme de la France éternelle (1942) / The soul of eternal France Pour la Libération (1942) / For Liberation La Science et l'Espérance (1948) / Science and hope Oeuvres scientifiques de Jean Perrin (1950) / Scientific works of Jean Perrin
Jegyzetek
Fordítás
További információk Jean Baptiste Perrin
Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Fizikusok Kategória:Nobel-díjas fizikusok Kategória:Francia Nobel-díjasok Kategória:Atomfizikusok Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:A párizsi Panthéonban eltemetett személyek Kategória:Ateisták Kategória:A Román Akadémia tagjai Kategória:A Royal Society tagjai