Karl Manne Georg Siegbahn svéd fizikus, aki 1924-ben fizikai Nobel-díjat kapott „a röntgenspektroszkópia területén végzett felfedezéseiért és kutatásaiért”.
Élete Siegbahn Örebroban, Svédországban született Georg Siegbahn és felesége, Emma Zetterberg gyermekeként.
1906-ban Stockholmban végzett, és ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait a Lundi Egyetemen. Tanulmányai alatt Johannes Rydberg titkársági asszisztense volt. 1908-ban a Göttingeni Egyetemen tanult. 1911-ben doktori címet (PhD) szerzett a Lundi Egyetemen, disszertációjának címe Magnetische Feldmessungen (mágneses tér mérése) volt. Rydberg egészségi állapota romlásakor megbízott professzor lett, majd 1920-ban rendes professzorként követte őt. 1922-ben azonban elhagyta Lundot, hogy az Uppsalai Egyetemen professzori állást kapjon.
1937-ben Siegbahnt kinevezték a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel Intézete Fizikai Tanszékének igazgatójává. 1988-ban ezt Manne Siegbahn Intézetre (MSI) nevezték át. Az intézet kutatócsoportjait azóta átszervezték, de a név a Stockholmi Egyetem által működtetett Manne Siegbahn Laboratóriumban él tovább.
Röntgenspektroszkópia Manne Siegbahn 1914-ben kezdte meg röntgenspektroszkópiai tanulmányait. Kezdetben ugyanolyan típusú spektrométert használt, mint Henry Moseley, hogy megtalálja az összefüggést egyes elemek karakterisztikus röntgensugarainak frekvenciája és a periódusos rendszerben elfoglalt helye között. Röviddel ezután továbbfejlesztett kísérleti berendezéseket fejlesztett ki, amelyek lehetővé tették számára, hogy nagyon pontos méréseket végezzen a különböző elemek atomjai által keltett röntgenhullámhosszakról. Azt is megállapította, hogy a Moseley által felfedezett spektrumvonalak közül sok több komponensből áll. Ezen komponensek tanulmányozásával és a spektrométer fejlesztésével Siegbahn szinte teljesen megértette az elektronhéjat. Kidolgozott egy konvenciót a röntgenspektroszkópiában az elemekre jellemző különböző spektrumvonalak elnevezésére, a Siegbahn-jelölést. Precíziós mérései számos fejlesztést eredményeztek a kvantumelméletben és az atomfizikában.
Elismerése Siegbahn 1924-ben fizikai Nobel-díjat kapott. 1934-ben Hughes-érmet, 1940-ben pedig Rumford-érmet kapott. 1944-ben szabadalmaztatta a Siegbahn szivattyút. Siegbahnt 1954-ben a Royal Society külföldi tagjává választották.
A franciaországi Prévessin településen található egy utca, a Route Siegbahn, amelyet a CERN-i Siegbahnról neveztek el.
Magánélete Siegbahn 1914-ben feleségül vette Karin Högbomot. Két gyermekük született: Bo Siegbahn (1915–2008) diplomata és politikus, valamint Kai Siegbahn (1918–2007) fizikus, aki 1981-ben fizikai Nobel-díjat kapott a röntgen-fotoelektron-spektroszkópia fejlesztéséhez való hozzájárulásáért.Bo Lennart Georg Siegbahn (1915. február 25. – 2008. január 7.) svéd diplomata és politikus, aki 1957 és 1961 között a svéd Riksdagban szolgált.Kai Manne Börje Siegbahn (1918. április 20. – 2007. július 20.) svéd fizikus, aki megosztva kapta az 1981-es fizikai Nobel-díjat.
Díjak és kitüntetések A Sarkcsillag Rend nagykeresztjének parancsnoka (6 June 1947) Fizikai Nobel-díj (1924) Hughes-érem (1934) Rumford-érem (1940)
Jegyzetek
Fordítás
További információk Manne Siegbahn
Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Fizikusok Kategória:Nobel-díjas fizikusok Kategória:Svéd Nobel-díjasok Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:Örebróiak Kategória:A Royal Society tagjai Kategória:A Román Akadémia tagjai