Dubnica () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 20, közúton 31 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, a Jadar-folyó völgyétől északra és nyugatra emelkedő magaslatokon, 260-560 méteres magasságban fekszik.zvornik_9/h263.html Topografska karta Zvornik 476-3-1 A közösséghez tartozó települések: Dubnica, Rajići, Raškovići, Buljevići, Pavkovići, Glušac, Dubnički Most, Vrtoča dio, Vukšić Polje és Vukšići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb195176Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb02Összesen195178
Története A területén található őskori halomsírok és két középkori temető maradványainak tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Gojkovići községhez tartozó településnek 20 háztartása és 135 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 97. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Gojkovići községhez tartozó településen 31 háztartást és 191 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 130. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Petrovača - Középkori nekropolisz maradványai. 16 darab, stećak sírkő, szarkofág és sztélé formájában maradt fenn. Késő középkor. Sač - Őskori halomsírok és középkori sírok. A kutatást M. Kosorić végezte 1975-ben. Halom (mérete 30 x 30 m, hossza kb. 2,50 m) a felszínen volt. Kőkoszorú volt a szélén. A temetkezés kettős: csontvázas és hamvasztásos. Egy krematóriumot is felfedeztek. Sírmellékletek: kovakő, szerszámok, kőbalták, kerámiatöredékek és szobrok töredékei.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései