Rajići () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 20, közúton 33 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északnyugatra, a Dubnica völgyétől délre emelkedő magaslatokon, 250-480 méteres magasságban fekszik.zvornik_9/h263.html Topografska karta Zvornik 476-3-1 A közösséghez tartozó települések: Dubnica, Rajići, Raškovići, Buljevići, Pavkovići, Glušac, Dubnički Most, Vrtoča dio, Vukšić Polje és Vukšići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb170161Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen170161
Története A település területén fennmaradt középkori temető tanúsága szerint itt már a középkorban is éltek emberek.
A település nevét a Rajić családról kapta, mely valószínűleg első betelepülője volt. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Vrtoće községhez tartozó településnek 17 háztartása és 107 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 99. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Vrtoće községhez tartozó településen 24 háztartást és 179 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Középkori nekropolisz maradványai. Három láda alakú stećak sírkő és egy sztélé maradt fenn. Késő középkor.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései