Bilkei Gorzó Bertalan (Szajkófalva, 1864. április 1. – Budapest, 1939. október 29.) magyar jogász, levéltáros, Szatmár vármegyei tisztviselő.
Élete Érettségi után két évig jogi tanulmányokat folytatott, majd 1898-ig vármegyei központi írnokként tevékenykedett. Utóbbi évben levéltári kezelői szakvizsgát tett, majd még azon az őszön, 1898. október 12-i hatállyal kinevezték Szatmár vármegye főlevéltárnokának.
Több mint két évtizeden át töltötte be ezt a tisztséget; a trianoni döntés évében egy, a vármegye alispánjához címzett, 1920. május 15-én Nagykárolyban keltezett kérelmében sorolta fel mindazokat a feladatokat, amiket a levéltár egyedüli alkalmazottjaként neki kellett ellátnia a megelőző időszakban. Ebből lehet tudni, hogy ezen időszakban az utólagos anyakönyvi bejegyzéseknek az anyakönyvi másodpéldányokba való negyedévenkénti átvezetése is a főlevéltárnok teendője volt, sőt ez a feladatkör rótta rá a legtöbb többlet munkát.
A román prefektúra 1921 márciusában elbocsátotta; ezt követően még abban a hónapban a csonkává vált Szatmár vármegye új székhelyén, Mátészalkán jelentkezett szolgálattételre, de ott sem tudták alkalmazni. A belügyminiszter rendeletére Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe került, amelynek levéltárában ideiglenesen alkalmazták: az iratselejtezési munkálatokban működött közre.MNL PML IV. 408-b. /1924. Hagyatéka az Országos Levéltárban kutatható.MNL OL P 1494. Bilkei Gorzó Nándor hagyatéka (1570−1964)
Munkássága Levéltárosként az őrizetére bízott dokumentumok közül több jelentős irategység rendezését végezte el. Ezek között szerepeltek a közgyűlési jegyzőkönyvek és azok mutatói, Kölcsey Ferenc követjelentései, a vármegyei szabályrendeletek, illetve az egyletek nyilvántartásai. Szerzője volt a Szatmár vármegye nemes családjai című genealógiai alapműnek; sokat foglalkozott a javított, illetve kétségbe vont eredetiségű címeres nemes levelek hitelességének tisztázásával is.
Magánélete Háromszor házasodott; az első neje, Pellionis Julianna volt hat gyermeke – Erzsébet, Emma, Ilona, Janka, András és János – édesanyja. Később Mán Gabriella volt a felesége, végül öregkori társa Schimkó Irén lett.
Jegyzetek
Források Berényiné Kovács Gyöngyi: A Pest Megyei Levéltár története és a megyei levéltárak megítélése a magyar levéltárügyben 1920 és 1947 között. Doktori disszertáció, 2017. A nemeslevél-hamisítás biztos receptje Históriafordítás.hu, 2018. november 6.; hozzáférés: 2026. január 24.
Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar jogászok Kategória:A Szabolcs-Szatmár-Bereg (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:A Pest (Vár)megyei Levéltár levéltárosai