Donje Vrsinje () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 27, közúton 42 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re dél-délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Sutorina-patak forrásánál, 350-650 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb62117Bosnyák262116Horvát00Jugoszláv00Egyéb31Összesen327234
Története Az itt talált régészeti lelet tanúsága szerint ez a terület már ősidők óta lakott volt. A bronz fejsze a Dolinica lelőhelyről származik. Az itteni üreges bronz fejsze az i. e. 12. század és a 11. század első fele közé datálható. Ha a specifikus díszítést valóban fontos tipológiai és kronológiai kritériumnak tekintenénk, akkor feltételezhető lenne egy viszonylag korlátozott elterjedési terület e változat esetében, konkrétan a Boszna-folyó középső folyása és a Drina folyó közötti hegyvidéki területen. Ebben az esetben az urnamezős kultúra régebbi szakaszának egyik ritka bronzformájáról lenne szó, jellegzetes helyi jellemzőkkel, amelyet a környező műhelyek egyikében tervezhettek.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Milići községhez tartozó településen 45 háztartást, 139 ortodox szerb és 133 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992 májusában és júniusában ennek a falunak a bosnyák lakóit is megtámadták a szerb erők. Ennek következtében a falu lakóházainak 80 százaléka elpusztult. Sok civilt meggyilkoltak, másokat a sušicai fogolytáborba hurcoltak, ahol sokakat megkínoztak és megöltek. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései