Birač () – történelmi régió a mai Bosznia-Hercegovinában, amely magában foglalja, a mai Milići, Vlasenica, Srebrenica, Bratunac, Zvornik és a Šekovići községek területét.
Fekvése Az Oszmán Birodalom uralmának megszűnése óta Biračnak a Közép-Drinamente régióját nevezik, amelyet nyugatról Vlasenica, keletről pedig Srebrenica határol. Birač tulajdonképpen egy 600-900 m magas fennsík, amely északnyugat-délkeleti irányban húzódik. A legmagasabb csúcsok a Sirika (1071 m), a Komić (1032 m) és a Lisina (1262 m). Folyói a Javor-hegység délnyugati részén erednek, és a területet átszelve a Jadar-folyóba ömlenek. Birač enyhe éghajlatáról és gyűmölcstermesztéséről híres. Területének egy kis részét mezőgazdasági termelésre használják, míg nagyobbik részét tűlevelű és lombhullató erdők foglalják el.
Gazdaság A fő gazdasági erőforrások az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés.
Története Az oszmán uralom alatt ennek a területnek Birče volt a neve. A 16. század végétől önálló kádiluk, amelyet Knežina Birčei kádiluknak neveztek: Knežina, Nova Kasaba és Vlasenica városai tartoztak oda. A kádiluk területén állt a Lovnica kolostor. Ebből a korból történelmi objektum, út, épület, vár és templom maradt fenn a területen.
A második világháború alatt heves harcok zajlottak Biračban Tito jugoszláv partizánjai és a csetnikek között, bár mindkét fél harcolt az usztasákkal is.
Az 1990 novemberében, a Bosznia-Hercegovinában tartott szabad választások után a boszniai szerbek megkezdték saját autonóm államuk létrehozását, és 1991 szeptemberében Bosznia-Hercegovinában megjelentek a szerb autonóm közösségek. November 9-én megalakult a Birač Szerb Autonóm Régió (SAO Birač), amely november 21-én szűnt meg, mivel a boszniai szerbek közgyűlésének határozatával Romanija-Birač Szerb Autonóm Régióvá (SAO Romanija-Birač) nevezték át.
1992. január 9-én a boszniai szerbek kikiáltották a Szerb Köztársaság megalakulását Bosznia-Hercegovinában, amely az 1990-es évek elejétől magában foglalta az összes szerb többségű területet Bosznia-Hercegovinában. 1992. augusztus 12-én az új államot átnevezték Szerb Köztársaságra Srpska Republikára. Birač területe a háború után is a Szerb Köztársaság része maradt.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom M. Filipović, Grad i predeo Birač, Jugoslovenski istorijski časopis 1939. 1-2. o. Enciklopedija Jugoslavija JLZ - Zagreb, 1980 Hamdija Kruševljaković akadémikus (Bosznia-Hercegovina Kulturális Emlékműveinek Védelmi Intézete) írása
Kategória:Bosznia-Hercegovina földrajza