Gornje Vrsinje () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 30, közúton 45 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délre, a Javor-hegység lejtőin, a Lisina 1219 méteres csúcsa alatt, 500-850 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb197Bosnyák233138Horvát00Jugoszláv00Egyéb01Összesen252146
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Milići községhez tartozó településnek 23 háztartása, 111 muszlim és 45 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 97. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Milići községhez tartozó településen 38 háztartást, 189 muszlim és 52 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992. május elején a szerb erők megtámadták a települést, a bosnyákok házait lerombolták és a nem szerb lakosságot elűzték. A támadásban a település házainak 92 százaléka elpusztult. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései