Balázs György (Makó, 1932. március 21. – Szentes, 2016. április 15.) magyar helytörténész, főiskolai tanár, könyvtárigazgató. A történelemtudományok kandidátusa (1983).
Pályafutása Általános- és középiskolai tanulmányait Makón végezte el. 1952-ben érettségizett a Szántó Kovács János Állami Általános Gimnáziumban.József Attila Gimnázium 1955–1969 között a József Attila Városi Könyvtár igazgatója volt
1961-ben Szegeden könyvtárosi képesítést szerzett. 1969-ben a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1969–1970 között a mórahalmi általános iskola történelemtanáraként dolgozott.
1970-től Szentesen élt. 1970–1974 között Szentesen a 603. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet – a mai Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola jogelődje – tanára volt. 1973-ban doktorált történelemből a József Attila Tudományegyetemen. 1974–1981 között Egerbe került; a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Marxista-Leninista Tanszékének adjunktusa volt. 1977-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tudományos szocializmus előadói végzettséget szerzett.
1980-ban lett a Miskolci Akadémiai Bizottság, majd a Szegedi Akadémiai Bizottság tagja. 1981–1989 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán docens és főiskolai tanár volt. 1987-től a Magyar Történelmi Társaság tagja volt. 1989-ben nyugdíjba vonult; ezt követően még több évig óraadó tanár volt a Szolnoki Főiskola Gazdaságtörténeti Tanszékén.
1995-től a Révai új lexikona Csongrád megyei munkatársaként is tevékenykedett.
Munkássága Fő kutatási területe a Horthy-korszak, majd az 1944–1948 közötti parlamentáris demokrácia közigazgatása volt, illetve a politikai gazdaságtan és a földmunkás-kubikosok gazdasági, szociális helyzete és mozgalmai.
Családja Édesanyja, Balázs Erzsébet háztartásbeli volt. Első házasságából két lánya született: Balázs Mária (1956–) és Balázs Anikó (1958–).
Publikációi Balázs György publikációs jegyzéke A kommunista párt és a koalíciós pártok megalakulása Szentesen 1944. október 8-a után (1973) Földmunkásasszonyok tüntetése (1975) Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban 1925–1929 között (1976–1977) Makó 1944-45. A közigazgatás újjáéledése az első felszabadult magyar városban (1977) Adatok a Csongrád megyei földmunkások helyzetéhez, különös tekintettel a kubikusokra az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése idején (1920–1924) (1977) Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában (1979) A Csongrád megyei kubikosok helyzete és mozgalmai a gazdasági válság utáni években (1933–1939) (1981) A Csongrád megyei kubikusok helyzete és a földmunkások mozgalma a II. világháború idején (1939. szeptember 1. – 1944. október) (1982) Az első földmunkás országos kongresszus a Horthy-korszakban (1921. október 2.) (1983) A kubikusok gazdasági, szociális helyzete Csongrád megyében a Horthy-korszakban 1920–1944 (1985) A nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között (1986) Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–45-ben Szeged-Alsóközpontban (1987) A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944–1945-ben (1988) Az oktatás demokratikus kibontakozása Makón (1944–45) (1993) Adatok a kormány és a helyi hatóságok baloldallal szembeni jogi és államhatalmi intézkedéseihez (1919. augusztus – 1933) (1993) Szentes önkormányzata, közigazgatása a II. világháború éveiben (1939–1944) (1994) A nemzeti egység párt szentesi szervezetének megalakítása és működése (1933–1939) (1996) Gazdaságtörténet (1997) Magyarország gazdaságtörténete (1848–1944) (1997) A gazdasági válság hatása a Csongrád megyei kubikusok életkörülményeire (1929–1933) (1997) A magyarországi ármentesítés kezdetei és az alföldi kubikosság kialakulása (1998) A második világháború előestéje a különböző külföldi hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében (1999) A fogyasztási és értékesíti szövetkezetek a hazai belkereskedelemben a XIX. század második felétől a XX. század első negyedéig, különös tekintettel a Hangya Szövetkezet 25 éves üzleti tevékenységére (1999) Szegvár önkormányzata és közigazgatása a Horthy-korszakban (1920–1944) (2000) A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920–1944 között (2001–2002) Paraszt- és polgárpártok, politikai szervezetek szentesen a két világháború között (1919–1944) (2002)Sulinet.hu Alföldi kubikusok – A földmunkásság kialakulása 1860–1906 (2002) Magyarország belkereskedelme az 1840-es évektől 1844-ig (2002) Magyarország külkereskedelme a Horthy-korszakban (1920–1944) (2003) Szentes város önkormányzata és közigazgatása a Horthy-korszakban 1920–1944 (2003) Csongrádi munkásság a dualizmus idején (2004) Az angliai csata előestéje és nyitánya a magyar sajtó tükrében (2006) A szentesi kubikosság a két világháború között (1920–1944) (2006) "Furcsa háború" nyugaton (2007) Magyarország három évszázados külgazdasági kapcsolatai (I-II.) (2008) A finn-szovjet fegyveres konfliktus – „A téli háború” a külföldi tudósítások alapján a szentesi sajtó tükrében (1939. november 30. – 1940. március) (2008) A csongrádi kubikosok a Horthy-korszakban (1920–1944) (2008) Egységes belső piacot építő évszázadok (2009) Érvek és ellenérvek a Duna-Tisza csatorna megépítése körül (2009) Finn optikával Magyarországról (2010) A szentesi evangélikus egyház története (1760–1944) (2011)
Díjai Szentes Városért Emlékérem (2007)
Jegyzetek
Források In memoriam dr. Balázs György (1932-2016) – Elment a "kubikos Balázs Gyurka" Névpont.hu A "kubikos" Balázs György MTA Adatlapja
További információk
Szentesi ki kicsoda? Szerkesztette és írta: Bodrarits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin. Szentes, Szentes Városi Könyvtár, 1988 Szentesi ki kicsoda és városismertető. Szerkesztette: Bodrarits István. Szentes. 1996. Plitrend Kft. Kiadó
Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar történelemtanárok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Makóiak Kategória:Szentesiek Kategória:Magyar helytörténészek