A 143 Katy Perry amerikai énekesnő hetedik stúdióalbuma, amely 2024. szeptember 20-án jelent meg a Capitol Records gondozásában. Az album címe az „I love you” („Szeretlek”) kifejezést jelöli, továbbá Perry szimbolikus „angyalszáma” is. A 143 popalbum, amely dance-pop és europop elemeket ötvöz. Egy „táncos bulialbum” megalkotását célozva Perry korábbi munkatársaival, Max Martinnal, Dr. Luke-kal és a Stargate-tel dolgozott együtt, emellett első alkalommal működött közre Vaughn Oliverrel és Rocco Did It Again!-nel. Az album vendégszereplői a német énekesnő Kim Petras, valamint az amerikai rapperek 21 Savage, Doechii és JID.
Az album megjelenését három kislemez előzte meg. Az első kislemez, a Woman’s World 2024. július 11-én jelent meg, és az amerikai Billboard Hot 100 listán a 63., a brit UK Singles Charton a 47., a Billboard Global 200-on pedig a 65. helyet érte el, utóbbin Perry második legjobban szereplő dala lett. Ezt követte a Lifetimes augusztus 8-án, majd az I’m His, He’s Mine (Doechii közreműködésével) szeptember 13-án. Kereskedelmi szempontból az album az Egyesült Államok Billboard 200 listáján és a UK Albums Charton egyaránt a hatodik helyen debütált, valamint további nyolc országban került a legjobb tíz közé.
A 143 túlnyomórészt negatív kritikákat kapott; a kritikusok Perry pályafutásának eddigi legnagyobb mélypontjaként értékelték. A kritikák az elavult hangzásvilágot és az erőtlen dalszerzést emelték ki, többek szerint az anyag mesterséges intelligencia által generált zenére hasonlít. Az album Perry karrierjének legrosszabbul értékelt kiadványa lett, és a Metacritic egyik legalacsonyabb pontszámát érte el. Dr. Luke közreműködését széles körben elítélték a Kesha által megfogalmazott szexuális zaklatási vádak miatt. 2024. december 20-án digitális újrakiadás jelent meg 1432 címmel (jelentése: „Én is szeretlek”), amely négy további dalt tartalmazott; ezek közül az OK kislemezként jelent meg Olaszországban. Az album népszerűsítésére Perry 2025 áprilisa és decembere között megrendezte a The Lifetimes Tour koncertturnét.
Háttér és koncepció 2020 augusztusában Katy Perry megjelentette hatodik stúdióalbumát, a Smile-t. A lemez vegyes kritikai fogadtatásban részesült, és újságírók kereskedelmi csalódásként jellemezték. 2023 augusztusában Perry a Good Morning America című műsorban megerősítette, hogy új dalokon dolgozik, amelyeket „a szeretet helyéről” közelít meg. A következő februárban vendégszerepelt a Jimmy Kimmel Live! adásában, ahol bejelentette távozását az American Idol zsűrijéből a huszonkettedik évad lezárását követően, mivel „ki akart lépni, és a saját ritmusára érezni a lüktetést”, valamint új zenét kívánt megjelentetni, miután „egy ideje a stúdióban dolgozott”. Két hónappal később az Access Hollywood számára elmondta, hogy egy „nagyon világos és örömteli” albumon munkálkodik.
A Rolling Stone 2024 júniusában arról számolt be, hogy Perry „újra kapcsolatba lépett” olyan producerekkel, akikkel korábban is együtt dolgozott, köztük Max Martinnal, a Stargate-tel és Dr. Luke-kal. Egy 2024. július 10-én tartott közösségimédia-élőadás során Perry a 143-at dance albumként jellemezte: „Ez a lemez rendkívül energikus, igazi nyári anyag, nagyon magas BPM-mel. Nemrég családi táncbulit tartottunk az egyik dalra, és az egész tele van örömmel, szeretettel és fénnyel.” Perry azt is elárulta, hogy a 143 után egy akusztikus hangvételű album is készül. A 143 pop, dance-pop-, és europopalbum, amely a szerelem, az anyaság és a feminizmus témáit dolgozza fel.
Egy exkluzív interjúban Zane Lowe számára Perry elmagyarázta, hogy az album címe szimbolikus „angyalszáma”: „Néhány évvel ezelőtt a családunkban egészségügyi szempontból nehéz időszakon mentünk keresztül, ami kissé ijesztő volt, és elkezdtem mindenféle formában látni a 143-at, nem csak például a telefonomon. Szinte már bizarr volt. Utánanéztem, és kiderült, hogy ez a ‘szeretlek’ kódja. Őszintén hiszem, hogy az angyalaim, az útmutatóim üzenték: ‘Szeretünk. Vigyázunk rád. Pontosan ott vagy, ahol lenned kell. A helyes úton jársz.‘”
Kiadás és népszerűsítés
2024. július 10-én Perry bejelentette, hogy hetedik stúdióalbuma a 143 címet viseli, és 2024. szeptember 20-án jelenik meg a Capitol Records gondozásában. A megjelenés időzítése egybeesett Perry brazíliai fellépésével a Rock in Rio fesztiválon. A rajongók további felcsigázása érdekében aznap egy közösségimédia-élőadásban új dalokat is beharangozott az albumról, köztük a Nirvana-t, a Gimme Gimme-t 21 Savage közreműködésével, valamint az I’m His, He’s Mine-t Doechii vendégszereplésével, amely a Gypsy Woman című dalt mintázza Crystal Waters előadásában. A Zane Lowe-val készült interjú során Perry két további 143-szám részleteit is megosztotta: a Lifetimes-t és a Gorgeous-t. Az album nyolcféle bakelit-, négy CD-változatban, kazettán, valamint több digitális letöltési kiadásban jelent meg, utóbbiak exkluzív bónuszdalokat is tartalmaztak. Perry egy egyszeri koncertet is adott Katy Perry: Night of a Lifetime címmel december 11-én a westminsteri Methodist Central Hallban; az eseményt rögzítették, majd december 21-én sugározták az ITV1 csatornán.
Kislemezek
A felvezető kislemez, a Woman’s World 2024. július 11-én jelent meg. A dalt és a hozzá készült videóklipet a kritikusok és a közönség egyaránt negatívan fogadták. Több újságíró a lemez „ízléstelen” marketingjének tulajdonította a fogadtatást, amely szerintük nem segítette Perry korábban a Witness és a Smile albumokkal megkezdődött kereskedelmi hanyatlásának megállítását. Széles körű bírálat érte Perry együttműködését Dr. Luke-kal is, akit Kesha amerikai énekesnő szexuális zaklatással vádolt.Sources on the general response to the album's marketing and Perry's commercial performance since Witness:
Az album második kislemeze, az italo house stílusú Lifetimes 2024. augusztus 8-án jelent meg. A dal videóklipjében nyilvánosságra hozták a 143 számlistáját is. A klip vitát váltott ki, miután a spanyolországi Baleár-szigetek kormánya azzal vádolta Perryt, hogy engedély nélkül forgatott ökológiailag védett homokdűnéken; ezt a vádat Perry kiadója, a Capitol Records cáfolta.
Perry 2024. szeptember 11-én a MTV Video Music Awards gálán Doechii közreműködésével adta elő az I’m His, He’s Mine-t, valamint a Lifetimes-t egy egyveleg részeként, az I’m His, He’s Mine két nappal később, szeptember 13-án kislemezként is megjelent. Az album megjelenésének napján Perry a Rock in Rio fesztiválon a Woman’s World, a Gimme Gimme, a Gorgeous, az I’m His, He’s Mine és a Lifetimes című dalokat adta elő. Szeptember 28-án a Gorgeous és a Lifetimes elhangzott a AFL Grand Final 2024-es döntőjén is. Az OK 2024. december 20-án került rádiós terjesztésbe Olaszországban az album negyedik kislemezeként. A Lifetimes és az I’m His, He’s Mine általában alulteljesített a mainstream slágerlistákon, viszont nagyobb sikert aratott a rádiós slágerlistákon, több országban is bejutott a Top 40-be. Az I’m His, He’s Mine az album második kislemeze lett, amely a Billboard Pop Airplay Chart Top 30-ba került, a Woman’s World után.
A kritikusok értékelései
A 143 negatív fogadtatásban részesült a zenekritikusok körében, akik Perry eddigi pályafutásának leggyengébb alkotásaként jellemezték. A Metacritic oldalán az album 18 értékelésből 37 pontos átlagot kapott, ami az „általánosságban kedvezőtlen kritikák” kategóriájába esik. Ez Perry karrierjének legalacsonyabbra értékelt albuma, a 2020-as évek legrosszabbra pontozott lemeze, valamint a weboldal történetének 19. legalacsonyabb értékelésű albuma.
A kritikák többsége a 143-at jellegtelennek tartotta. A The Guardian kritikusa, Alexis Petridis, középszerű popalbumnak nevezte, amely „valamivel elmarad a teljes katasztrófától”. A The New Yorker kritikusa, Amanda Petrusich, a Financial Times szerzője, Ludovic Hunter-Tilney, valamint a PopMatters munkatársa, Peter Piatkowski, egyaránt úgy vélték, hogy Perry elveszítette azt a könnyedséget és „pimasz, rajzfilmszerű excentricitását”, amely korábban ügyessé és szórakoztatóvá tette dalait. A Clash kritikusa, Robin Murray, a Slant Magazine szerzője, Tom Williams, a The Times újságírója, Ed Potton, valamint az NME munkatársa, Nick Levine egyaránt unalmasnak és kielégítetlen élménynek találták az albumot, kevés emlékezetes pillanattal. A The Line of Best Fit kritikusa, Tanatat Khuttapan, a lemezt „gondolkodás nélküli klubtöltelékek” gyűjteményének nevezte, míg a The Daily Telegraph szerzője, Helen Brown, ügyetlennek és „katasztrofálisnak” minősítette. A Slate kritikusa, Carl Wilson, a Business Insider szerzője, Callie Ahlgrim, valamint a The Arts Desk munkatársa, Guy Oddy, úgy vélték, hogy az album három kislemezén túl nem tartalmaz megváltó erejű dalokat.
Az elavult hangzásvilág visszatérő kritikai pont volt. Petridis, Murray, és a Los Angeles Times kritikusa, Mikael Wood, szerint Perry zenéje nem illeszkedik ahhoz a popkörnyezethez, amelyet az újabb előadók – például Sabrina Carpenter és Chappell Roan – friss hangzásai határoznak meg. Több kritikus azt is felvetette, hogy a lemez készítése során mesterséges intelligenciát alkalmazhattak, a vélt alacsonyabb művészi érték és minőség miatt.
A The Washington Post kritikusa, Chris Kelly, a Rolling Stone szerzője, Maura Johnston, valamint Hunter-Tilney egyetértettek abban, hogy a 143 sikertelen kísérlet Perry fénykorának felélesztésére, és olyan popzenét eredményezett, amely „annyira idejétmúlt, mint egy Vine-videó”. A Pitchfork munkatársa, Rich Juzwiak, megjegyezte az album gyenge teljesítményét a Witness (2017) és a Smile (2020) kereskedelmi kudarcai után, és ironikusan felvetette, hogy a „annyira rossz, hogy már jó” típusú megjelenések akár Perry vonzerejének részévé is válhatnak. A Variety kritikusa, Steven Horowitz, újabb kreatív mélypontként írta le a 143-at, és úgy vélte, hogy Perry korábbi katalógusára való visszatekintése rossz alkotói döntés volt. Mások szerint a lemez megerősíti azt a képet, miszerint Perry elveszítette kreativitását, miután a 2010-es évek meghatározó popsztárja volt; a The Spinoff szerzője, Stewart Sowman-Lund, a Prism (2013) albumot nevezte Perry utolsó sikerének.
Egy kedvezőbb hangvételű kritika Billboard szerzőjétől, Rania Aniftostól érkezett, aki a 143-at „jellegzetesen Katy Perry-s” albumnak tartotta, amelyet a rajongók „biztosan élvezni fognak”. Néhány kritikus – köztük Horowitz, Petridis és Khuttapan – a Wonder-t nevezte az album legjobb dalának, kiemelve az őszinte érzelmek megjelenítését. Hunter-Tilney megjegyezte, hogy a „annyira rossz, hogy már jó” újraértékelés lehet a 143 utolsó menedéke, és elgondolkodott azon, hogy az album „saját rosszasága miatt kultikus giccsklasszikussá” válhat-e.
Az album kritikai fogadtatása szélesebb médiavisszhangot is kiváltott. Nick Levine, a BBC munkatársa úgy vélte, hogy az album fogadtatását „lehet, hogy hátráltatta a nőgyűlölet és az életkorral kapcsolatos előítéletek mérgező keveréke is, amely általában a 35 év feletti női művészeket érinti”. Callie Ahlgrim ezzel szemben azt állította, hogy a 143-at ért kedvezőtlen reakció „teljes mértékben kiérdemelt, sőt talán még kissé elnéző is volt”.
Kereskedelmi teljesítmény Az Egyesült Államokban a 143 a Billboard 200 lista hatodik helyén debütált, amivel Perry hetedik Top 10-es albuma lett; az első héten albummal egyenértékű egységet ért el. Emellett a lemez a Billboard Top Album Sales rangsorban a második helyen nyitott. Az első heti teljesítmény fizikai és digitális eladásból, stream-alapú egységből (13,11 millió on-demand stream alapján), valamint 500 dal-alapú egységből állt. A 143 mindössze két hétig szerepelt a Billboard 200-on, ezzel Perry eddigi legrövidebb ideig listán maradó albuma lett. 2024 decemberéig az album példányban kelt el az Egyesült Államokban.