Az Arabat-földnyelv (; krími tatárul: Arabat beli), vagy Arabat-nyíl (oroszul: Арабатская стрелка) egy turzás, amely elválasztja a nagy, sekély, sós Szivas lagúnarendszerét az Azovi-tengertől. A homoknyúlvány északon a Henyicseski-szoros, délen pedig a Krím félsziget északkeleti partja között húzódik. Ez az Azovi-tenger számos turzása és földnyelve közül a legnagyobb.
Nevének eredete A földnyelvet Oroszországban és Ukrajnában általában Arabat-nyílnak (ukránul: Арабатська стрілка; krími tatárul: Arabat beli; oroszul: Арабатская стрелка) nevezik. Legalább a 19. század közepe óta hívják „nyílnak.” A név Arabat része az Arabat-erődítményből származik, amely egy 17. századi török erődítmény a nyúlvány déli végén. Az „Arabat” szó vagy az arab „rabat” szóból származik, amely „katonai állást” jelent, vagy az arab „rabad” szóból, amely „külváros” jelent.
Földrajza Az Arabat-földnyelv hossza 112 km, szélessége pedig 0,27–8 km között változik. Területe 395 km² , így átlagos szélessége 3,5 km. A turzás az Azovi-tenger felőli oldalán alacsony és egyenes, míg a Szivas felőli oldala kanyargósabb. Két, 7–8 km széles, barna agyagos dombokkal borított területet tartalmaz. Ezek a Henyicseski-szorostól 7,5 km és 32 km távolságra helyezkednek el. A földnyelv körülbelül fele az északabbra fekvő Herszoni területhez tartozik, míg a déli fele, amelyet az Arabat-öböl határol, a Krími Autonóm Köztársasághoz tartozik. Az Arabat-földnyelv mentén halad egy Henyicseszkből a Kercsi-félszigetre vezető földút, amelyet 1835-ben postaútként építettek.
A nyúlvány többi részének felső rétegeit az Azovi-tenger áramlatai által partra mosott homok és üledék alkotja. A part menti vizek sekélyek, a mélység mindössze 2 méter a parttól számított 100–200 méternyi távolságban. Hőmérséklete télen 0 °C körüli (ám a magas sótartalom miatt nem fagy be), tavasszal és ősszel 10–15 °C, nyáron pedig 25–30 °C; a levegő hőmérséklete szinte ugyanennyi.
A homoknyúlvány nagyon fiatal, és az üledékes folyamatok eredményeként jött létre körülbelül Kr. u. 1100–1200 között. Az Arabat Rezervátum a homoknyúlvány déli részén és a Krím-félsziget szomszédos területén található, a hozzá tartozó vízfelülettel együtt.
Története Az Arabat-földnyelv déli végén elhelyezkedő katonai erődöt a Krím védelmére építették a krími tatárok a kozák támadásokkal szemben. Az Or-Kapi (Perekop) és a Jeni-Kale erődökkel együtt az arabati erőd észak és kelet felől védte a Krímet a támadásoktól. Azonban Arabat fennállása ellenére a zaporizzsjai kozákok, később pedig a doni kozákok és az orosz csapatok is többször betörtek a Krímbe, végighaladva a földnyelven. Az átkelés szokásos helye a Szalhir folyó Szivassal való torkolatával szemközti gázló volt. Különösen hírhedtté váltak a zaporizzsjai kozákok által a földnyelven át a Krímbe vezetett hadjáratok Ivan Rih vezetésével 1667-ben, Ivan Szirko vezetésével 1675-ben, valamint az orosz csapatok hadjárata Lacy tábornagy vezetésével 1737-ben. Az arabati erőd romjai a mai napig fennmaradtak Kamjanszke falu közelében, az Azovi-tenger partján.
Guillaume Le Vasseur de Beauplan az 1651-ben megjelent Ukrajna leírása című könyvében a következőket írta: „Kozákjaink a félszigetet Kaszának (földnyelvnek)nevezik, mivel kasza alakja van. Ezen a helyen tartja a kán a ménesét, amelyben a pletykák szerint akár 70 ezer ló is van. A Vékony Víz a szárazföld és a Kasza közötti szoros. Mindössze 200 lépés széles, és szélcsendben lóháton is át lehet rajta kelni. A kozákok táborral kelnek át rajta, amikor lovakat mennek lopni a kán méneséből.”
Evlija Cselebi az Utazások könyvében a következőt írta: „Ettől a toronytól egy hatalmas, kilencórányi járóföld hosszú földnyelv húzódik, amely kettéválasztja az Azovi-tenger vizeit. Ez egy síkság, amelyet különféle zöld növényzet, fű és tulipán borít, mindkét oldalán pedig az Azovi-tenger fekszik. Ezen a földnyelven legel és található a Krím teljes lakosságának jószága.”
A krími tatárok 1944. május 18-i deportálása során a tatárok többségét teherkocsikban kényszerrel szállították el a Krím félszigetről Közép-Ázsiába. A szovjet hatóságok egy uszályon az Arabat-foknál a tengerbe akarták fojtani a krími tatárokat, és azokat, akik megpróbáltak partra úszni, lelőtték.
A Krím Oroszország általi megszállása során, 2014. március 5-én az orosz csapatok behatoltak az Arabat-földnyelv területére. A megszálló közigazgatás kísérletet tett a földnyelv déli részének elcsatolására, beolvasztva azt a létrehozott megszállt entitás, a „Krími Köztársaság” területébe. Az egyoldalúan kialakított demarkációs vonalat, amelyet a megszálló közigazgatás államhatárnak nevez, a Krími Autonóm Köztársaság és a Herszoni terület közigazgatási határa mentén húzták meg. Ugyanakkor 2014 márciusától decemberéig a krími rész mellett az oroszok a földnyelv herszoni részét is ellenőrizték. Az ellenőrzési határvonal akkoriban a Herszoni területen fekvő Sztrikove falu déli határán húzódott. Jelenleg a földnyelv északi része a Herszoni terület Henyicseszki járásához, a déli pedig a Krími AK Kercsi járásához tartozik. 2022. február 24. után az egész földnyelv orosz megszállás alá került.
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Krím Kategória:Ukrajna földrajza Kategória:Európa földnyelvei Kategória:Ukrajna félszigetei