Borisz Nyikolajevics Polevoj szovjet és orosz író, forgatókönyvíró, újságíró és háborús tudósító volt. Вон из нашей страны, господин Пастернак. Мы не хотим дышать с вами одним воздухом. Ő a szerzője az Alekszej Mareszjev szovjet vadászpilóta történetéről szóló Egy igaz ember című könyvnek.
Élete A Borisz Polevoj Borisz Nyikolajevics Kampov álneve. 1908-ban született Moszkvában, orosz ortodox papi családból származó ügyvéd gyermekeként.Николай Петрович Кампов Szülei Nyikolaj Petrovics és Lidija (Vasziljevna) Kampov voltak. A tveri Ipari Műszaki Főiskolán (ma Nagy Péter Szentpétervári Műszaki Egyetem) végzett."Boris Nikolayevich Kampov," Contemporary Authors Online, Thomson Gale, 2007.
Mielőtt írói pályafutását kezdte, technológusként dolgozott egy kalinyini textilgyárban. Amikor 1928-ban elkezdte újságírói pályafutását, tehetsége olyan volt, hogy Makszim Gorkij pártfogolta.
Névének számos változata létezik, amelyek átírásokon alapulnak. A latin campus szó orosz pole (поле – „mező”) fordításából származik.
Talán leginkább az auschwitzi felszabadítás utáni atrocitásokról szóló tudósításairól ismert, amelyek elsőként jelentek meg a Pravda-ban.
Polevoj 1939-ben vagy 1941-ben kezdett tudósítani a Pravdának. Akkoriban még a Vörös Hadseregben szolgált alezredesként. Végül ezredesi rangot ért el. 1945-ig haditudósítóként dolgozott az újságnál.
Az Alekszej MareszjevAlekszej Petrovics Mareszjev (1916. május 20. – 2001. május 18.) orosz katonai pilóta volt, aki a második világháború alatt szovjet ász vadászpilóta lett annak ellenére, hogy kétszeres amputációt szenvedett. életén alapuló Egy igaz ember története rendkívül népszerű regény volt. Prokofjev végül operát készített belőle. Először 1952-ben jelent meg angolul (Story of a Real Man), majd 1970-ben újra kiadták. A főszereplőt azzal is megtisztelték, hogy egy aszteroidát neveztek el róla.Kaganovsky, Lilya. “How the Soviet Man Was (Un)Made,” Slavic Review, Vol. 63, No. 3. (Autumn, 2004), pp. 577-596.
1951 és 1966 között az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) Legfelsőbb Szovjetjének képviselőjeként is tevékenykedett, 1940-től haláláig pedig a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja volt. Mint ilyen, különböző szervezetek tagjaként részt vett a pártpolitikában. 1962-től haláláig a Junoszty (Юность) című irodalmi ifjúsági magazin főszerkesztője volt, 1959-től pedig a Szovjet Újságírók Szövetségének igazgatósági tagja. A Szovjet Békebizottságban és a Béke Világtanács irodájában is tevékenykedett.
Polevoj éveken át levelezést váltott Howard Fasttel, egy amerikai íróval, aki 15 évig volt a Kommunista Párt tagja, és akit leginkább a Spartacus szerzőjeként ismernek.Salisbury, Harrison E. "Writers in the Shadow of Communism: An exchange of letters between the American, Howard Fast, and a Soviet author indicates that communism cannot permit a writer to speak honestly, even to a friend," The New York Times Magazine, June 9, 1957, p.10 Reprinted at http://www.trussel.com/hf/shadow.htm A két férfi rövid ideig találkozott. Fast megpróbálta felvenni a kapcsolatot Polevojjal, amikor úgy döntött, hogy kilép a pártból, de Polevoj nem válaszolt. Fast úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza leveleit. Polevoj végül válaszolt. Az továbbra sem világos, hogy a késedelem a levelek lehallgatásának vagy Polevoj válaszadási vonakodásának volt-e az oka.
Polevoj azt írja, hogy amikor megkapta Fast hírét, „azon az éjszakán nem tudtam elaludni. Folyton a könyveidre gondoltam. A hőseik körülöttem gyűltek, és velük együtt, mondhatni, átgondoltam az egész helyzetet. Biztos voltam benne, hogy Gideon Jackson, aki a keserű végéig harcolt a jó harcért, nem lett volna kevésbé megdöbbenve a történteken, mint én. Spartacus sem lett volna, még akkor sem, ha olyan korban élne, amikor sem a filozófiai elméletek, sem a gyakorlati tapasztalatok nem voltak megvilágítva, amelyek ma megvilágítják az emberiség útját, egy olyan korban, amelyben nem voltak jelen a mai kulturális értékek, sem a progresszív értelmiségiek, akik minden körülmények között a béke zászlaját hordozzák.”Salisbury, Harrison E. "Writers in the Shadow of Communism: An exchange of letters between the American, Howard Fast, and a Soviet author indicates that communism cannot permit a writer to speak honestly, even to a friend, The New York Times Magazine, June 9, 1957, p.10 Reprinted at http://www.trussel.com/hf/shadow.htm
Népszerűsége a szovjet olvasók körében soha nem csökkent. „Polevoj könyvei, cikkei és politikai kommentárjai jóval a háború vége előtt nemzetközi olvasóközönséget szereztek neki. Befolyásos maradt 1981-ben bekövetkezett haláláig, amikor is a mindenható Szovjet Írószövetség titkára volt” – írta Heddesheimer. Életében Polevojt a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki, és irodalmi Sztálin-díjjal, három Lenin-renddel, két Vörös Zászló érdemrenddel, a Vörös Csillaggal és a Béke Világtanács aranyérmével tüntették ki.
Magánélete 1939-ben feleségül vette Julija Oszipovnát; a párnak két fia és egy lánya született.Русские писатели и поэты. Краткий биографический словарь. Москва, 2000.
Válogatott művei
Magyarul megjelent Az arany (Золото) – Európa, Budapest, 1954 · fordította: Gergely Viola Amerikai napló (Американские дневники) – Szikra, Budapest, 1956 · fordította: Lengyel Judit Matvej Kuzmin utolsó napja (Последний день Матвея Кузьмина) – Terra, Budapest, 1959 · fordította: Szöllősy Klára Messze a front mögött (Глубокий тыл) – Európa, Budapest, 1960 · fordította: Justus Pál Egy igaz ember története (Повесть о настоящем человеке) – Európa, Budapest - Uzsgorod, 1963 · fordította: Madarász Emil · Illusztrálta: Görög Júlia Egy igaz ember – Európa, Budapest, 1978 · · fordította: Madarász Emil Egy igaz ember – Móra, Budapest, 1980 · · fordította: Madarász Emil · Illusztrálta: Szőnyi Gyula A nagy támadás – Zrínyi, Budapest, 1970 · fordította: Farkas Attila
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Orosz költők, írók Kategória:Szovjet költők Kategória:Szocialista realista írók, költők Kategória:A Szovjetunió Kommunista Pártja tagjai Kategória:Lenin-renddel kitüntetettek