Kóbor Henrik, Gärtner (Budapest, 1885. október 9. – Budapest, 1965. március 28.)Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv 315/1965. magyar festőművész.
Pályafutása
Művészeti tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte.
1907-től kezdődően állította ki tájképeit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Egy tájképét a Székesfővárosi Múzeum őrizte. 1928-ban a Rigában tartott magyar reprezentatív kiállításon "Tiszadadai utcarészlet" című képét a lett államelnök megvásárolta gyűjteménye számára-Magyar Távirati Iroda/Napi hírek HU_MNL_OL_K_428_a_412_1938_02_22, adatbazisokonline.mnl.gov.hu - 1938. február 22. 1940-ben magyar képzőmüvósek és mübarátok megalakították az Ars Hungarica Magyar Képzőművészek és Mübarátok Országos Gazdasági Szövetkezetét, melynek az igazgatóságában kapott helyet.Magyar Országos Tudósító, 1939. december/11939-12-09, library.hungaricana.hu
Egy időben kék tónussal dolgozott, majd stílust váltott. Legismertebb képei: őszirózsás csendélete, a tiszadadai református templomról és a börzsönyi vadászházról készült festményei.Ujság, 1940. december 12. / 283. szám, 4. old. 1942-ben Kora-reggel c. olajfestményével szerepelt a VI. Nemzeti Képzőművészeti kiállításon, ez a kép magánkézbe került.Szépművészet, 3. évfolyam 8. szám, 1942. augusztus, 205. old. Ugyanebben az évben nyolcadmagával a Nemzeti Szalonban állította ki Balaton témájú képeit, a Népszava 1942. április 29-i száma a következőképpen jellemzi ezeket: "Kóbor Henrik a derűs, nyugodt fényhatások embere, színei üdék és formái körülzártak, határozottak. A „Balaton part", a „Keresztek a Balaton partján" és a „Balatongyöröki ucca" című munkái fölötte hatásosak."Népszava, 1942. április 29. / 96. szám, 6. old.
Nagyobb sajtónyilvánosságot kapott, amikor 1921. január 21-én egy Környey Béla lakásán rendezett összejövetel alkalmával összeszólalkozott Werner Frigyessel, aki a vita hevében arcon ütötte és elsietett. Kóbor Werner után akart rohanni, de Környey és Raskó Géza lefogták, s mivel vélhetően bódult állapotban volt, Bednár Jánost szúrta meg egy késsel a mellkasán és a védekező kézfején. Bednárt ezután a Rókus-kórházban ápolták és súlyos testi sértésért feljelentést tett. Egy év múlva hozott a bíróság ítéletet, mely szerint a tárgyaláson a tanuk egybehangzó vallomása alapján bizonyítást nyert, hogy a vádlott részegség okozta teljesen beszántathatatlan állapotban volt és ezért az ellene emelt vád alól felmentették.Nemzeti Ujság, 1921. január 22. / 17. szám, 4. old.Az Est, 1922. február 15. / 37. szám, 8. old.Felmentették Kóbor Henrik festőművészt. 8 Órai Ujság 8. évfolyam 37. szám, 1922. február 15 (adt.arcanum.com)
Hivatalosan 1925-ben Gärtner családi nevét Kóborra változtatta,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 275678/1925. Forrás: MNL-OL 30798. mikrofilm 203. kép 1. karton de már megváltoztatott nevén említik 1905-ben a Nemzeti Szalon kiállításánBányász László: Makart és társai. Ország-Világ 26. évfolyam 51. szám, 1905. december 17. (adt.arcanum.com) és 1906-ban az országos mintarajziskola Andrássy-úti palotájában nyílt, a mintarajziskola és rajztanárképző-intézet növendékeinek szünidei kiállításán, a művésznövendékek csoportjában, Zemplény tanár növendékei között is kiemelték, mint ígéretes táj- és figurális festő.Művésznövendékek kiállítása. Pesti Hírlap 28. évfolyam 58. szám, 1906. február 27. (adt.arcanum.com 1915-ben a Magyar képzőművészek lexikona is a második kötetében e néven tárgyalja.Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther - Budapest, 1915 (adt.arcanum.com)
Egy időben Mogyoródon a Rákóczi (Kővár) 14. szám alatt lakott és alkotott. A régi falu (még részben szalmatetős) házait, utcáit megörökítő festményeit az 1974. március 14—16 között zajlott, a település 900 éves múltját megelevenítő helytörténeti és néprajzi kiállításon is bemutatták.Farkas György: Farkas György: Mogyoródi évszázadok - Múzeumi Füzetek 10. (Aszód, 1979)Mogyoród a II. világháború után (1945-1974) (adt.arcanum.com)Kőváry Ferenc: Honismereti munka Mogyoródon, Honismeret 14. évfolyam, 1986. (adt.arcanum.com)
Családja Szülei Gärtner Henrik és Pazonyi-Elek Antónia voltak. Kóbor Elek szobrász bátyja. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját felszámolták.Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40., library.hungaricana.hu (2003. nyár)
1921. június 1-jén elváltként kötött házasságot Steinbeisz Józsával Budapesten, akitől 1930-ben elvált.Budapest IX. kerületi állami házassági anyakönyv 435/1921. Következő felesége Létay Irén Margit Fanni volt, akivel 1931. június 25-én kötött házasságot Budapesten.Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 931/1931.
Díjai 1938. Neuschloss-Knüsli Kornél-érem (a Műcsarnok téli tárlatán a Magyar Képzőművészek Egyesülete) 1940 Zágráb város emlékérme (a magyar modern festőművészek reprezentatív képkiállitásán Sztarcsevics zágrábi polgármester)Magyar Távirati Iroda/Napi hírek HU_MNL_OL_K_428_a_467_1940_06_13 - Zágráb 1940. június 13.
Jegyzetek
Források Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 573. old. Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3892. old.
További információk A Farkasréti temető 2003-ban. Összeállította Tóth Vilmos. Budapesti Negyed 2003. 2. sz. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
Kategória:Magyar festők Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek