Gediminas tornya () a vilniusi várnak a Gediminas-hegy tetején található felső várának fennmaradt része. A Gediminas-torony Vilnius városának és magának Litvániának is jelentős állami és történelmi szimbóluma. Szerepelt a korábbi nemzeti valután, a litason, emellett számos litván hazafias vers és népdal is megemlíti. A történelmi óváros egyik legfontosabb tagjaként 1994 óta az UNESCO világörökség része.
Története Az első fából készült erődítményeket Gediminas, Litvánia nagyfejedelme (kb. 1275–1341) építtette. Az első téglaépítésű várat 1409-ben fejezte be Vytautas nagyfejedelem. Az ablakok félköríves boltívei ellenére a litván téglagótika egyik első építményének számít.
A Lengyel–Litván Unió és az Orosz Birodalom közötti háború idején, 1655-ben a várost elfoglalták a cári csapatok. 1660 nyarán a lengyel-litván seregek visszafoglalták a várost, de nem tudták azonnal bevenni a Felső várat, ahol a Danyiil Jefimovics Miseckij herceg parancsnoksága alatt álló 700–1300 fős orosz helyőrség elsáncolta magát, és ágyúkkal lőtte a támadókat. Az ostrom 16 hónapig tartott, és 1661 novemberében a helyőrség kapitulációjával ért véget (amelyből mindössze 78 fő maradt életben; Miseckij a vár felrobbantását tervezte, de a katonák, miután tudomást szereztek erről, kinyitották a kapukat az ostromlóknak, és átadták nekik parancsnokukat). Az ostrom során jelentős károkat szenvedett Felső várat már nem építették újjá.Г.А. Власьев. Потомство Рюрика: материалы для составления родословий. СПб. Т. 1. Князья Черниговские. Ч. 2. Тип: Т-во Р. Голике и И. Вильборг. 1906 г. Мышецкий Данило Ефимович. стр. 185; 249.
A 19. században lebontották a déli és az északi torony maradványait. A téglaépítésű nyugati torony fennmaradt két emeletén 1832-ben (más források szerint 1838-ban) egy kétszintes fa felépítményt emeltek a Szentpétervár–Varsó optikai távíró jeltornyával, valamint a katonák és tisztek számára kialakított helyiségekkel. A Várhegy és az egykori Alsó vár egy része 1878-ig egy másodosztályú erődítmény részét képezte. Ennek felszámolásával a hegy és a várrom látogathatóvá vált.
A tornyon lévő felépítmény tűztoronyként szolgált, a téglából épült alsóbb szinteken pedig kávéház működött. Az első világháború után a fa felépítményt elbontották. Az ország függetlenedése után 1919-ben újév napján itt húzták fel először a litván zászlót. Az 1930-as években, amikor a város Lengyelországhoz tartozott, a lengyelek újjáépítették a torony harmadik emeletét, aminek köszönhetően elnyerte végleges formáját. Az évszázadok során átalakított eredeti háromszintes tornyot 1933-ban Jan Borowski lengyel építész építette újjá. A régi vár bizonyos maradványait régészeti kutatások iránymutatásai alapján állították helyre.
1939. október 22-én, miután a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió egyezségeként egy litván ütközőállam létrehozásában egyeztek meg, megérkeztek a városba az első litván rendőrök, október 27-én a litván hadsereg alakulatai vonultak be a városba, október 28-án pedig hivatalosan is megtartották a litván csapatok fogadóünnepségét, amelynek során felvonták a litván zászlót a Gediminas-toronyra. 1940. augusztus 3-án Litvániát megszállta a Szovjetunió, és a litván trikolórt ekkor évtizedekre bevonták. A torony jelentős károkat szenvedett a második világháború során. 1948 és 1960 között a tornyot restaurálták, és a környező területet is rendbe tették.
Litvánia zászlaját 1988. október 7-én, a függetlenség helyreállításáért küzdő mozgalom idején vonták fel újra a torony tetejére. A Litván Nagyfejedelmi Palota rekonstrukciója 2009-ben fejeződött be; az épület annak a hegynek a lábánál fekszik, amelyen a torony is áll. Később, 1995-ben újabb javítási és felújítási munkálatokat végeztek.
2010-ben a hegyen földcsuszamlásokat észlelték, és az év végéig elvégezték az alsó teraszon a hegyoldal megerősítését és a csuszamlás megállítását célzó főbb munkálatokat, amelyek a következő két évben is folytatódtak. Ennek ellenére 2011 végén megkezdődött a fák kivágása a hegyen a „Lietuvos paminklai” állami vállalat (VĮ) kivitelezésében, a Litván Kulturális Minisztérium pénzügyi támogatásával. Az első szakaszban mintegy 200 fát vágtak ki, és körülbelül 80 maradt. 2013 áprilisára a hegyen lévő összes fát kivágták, ami jelentősen rontotta a hegy állapotát, és növelte a földcsuszamlások számát. 2016-ban a Várhegyet ideiglenesen le kellett zárni a látogatók elől. A Gediminas-torony alatti lejtők geológiailag instabilak, és fennáll a földcsuszamlás veszélye. A 2016-ban bekövetkezett újabb földmozgások következtében kiterjedt biztonsági intézkedéseket és vizsgálatokat határoztak el. Az északnyugati lejtő megerősítési munkálatai 3,2 millió euróba kerültek. 2,9 millió eurót költöttek vészhelyzeti intézkedésekre a hegy más részein. A 2020-as szerződések szerint a dombon végzett munkálatok 2,4 millió euróba, a vizsgálatok és a projekt előkészítése pedig 2,18 millió euróba kerültek.
A hegytető gyalogosan vagy felvonóval is megközelíthető. A toronyban a Litván Nemzeti Múzeum egyik kihelyezett intézménye kapott helyet, amely a hegyről és a környező területekről származó régészeti leleteket mutat be. A több évszázados téglákból épült, háromszintes épületben megtekinthetők a 14–17. századi vilniusi várak makettjei, korabeli fegyverzetek, valamint a régi Vilniusra vonatkozó ikonográfiai anyagok. A torony teteje kilátóként is funkcionál, ahonnan csodás panoráma nyílik a történelmi óvárosra.
Legendája Réges-régen Gediminas litván nagyfejedelem a Šventaragis-völgy erdeiben vadászott. A vadászat sikeres volt, és Gediminas egy hegytetőn leterített egy vadbikát; ám végtagjaiban nehéz fáradtságot érzett, ezért visszavonult, és ott töltötte az éjszakát. Gediminasnak ekkor álma támadt: ugyanazon a hegytetőn, ahol aznap vadászott, egy hatalmas, vasból készült farkas állt, és olyan hangosan üvöltött, mintha száz farkas vonított volna egyszerre.
A fejedelem megkérte udvari varázslóját, Lizdeikát, hogy fejtse meg az álmát. Ő a következőképpen értelmezte azt: ez egy előjel, amely arra utal, hogy ezen a helyen várost kell alapítania, amely később világszerte ismertté válik, és Litvánia pompás fővárosa lesz.
Az uralkodó pedig, engedelmeskedve az istenek akaratának, elkezdte építeni a leendő fővárost, annak közepén pedig egy várat. A várost a közeli Vilnia folyóról Vilniusnak nevezték el. A torony az egyetlen fennmaradt része annak a várnak, amelyet Gediminas építtetett.
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Vilnius Kategória:Litvánia építményei Kategória:Várak Kategória:Gótikus építészet