Paležnica Donja () település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Gračanica községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Paležnica Donja településnek a Föderáció területére eső, kis, lakatlan része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 46, közúton 60 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 22 km-re északnyugatra, a Trebava-hegység nyugati részén, 470 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Topografska karta Doboj 425-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb5390Bosnyák10Horvát10Jugoszláv40Egyéb40Összesen5730
Története Paležnicát a története során többször is felégették, először 1711-ben, majd 1740-ben, és 1858-ban a Trebavai-felkelés leverése után. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó Paležnica településnek 60 háztartása és 408 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 88. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Paležnica településen 101 háztartást és 687 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Paležnica községnek 721 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság, valamint Gračanica község része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nagyobb része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került, míg a település területének kisebb, lakatlan része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Tuzlai kantonjában levő Gračanica község területénél maradt.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései