Kertész Imre (Hencida, 1926. március 30. – Budapest, 2004. június 9.) a magyar kriminalisztika úttörő személyisége, jogász, kriminológus, címzetes egyetemi tanár, nyugalmazott rendőr dandártábornok.

Édesanyja Felbermann Elza, édesapja Kertész Lajos volt. Alsó-középosztálybeli zsidó kispolgári családból származott; édesapja magántisztviselőként dolgozott. A család Budapestre költözött, ahol zsidó felekezeti általános iskolába, majd gimnáziumba járt, gépipari technikumban tanult. 1944-ben érettségizett, majd származása miatt munkaszolgálatra hívták be. A második világháborút követően szüleit követve Debrecenbe költözött, ahol belépett a Magyar Kommunista Pártba.Korinek László: Négy fordulópont Dr. Kertész Imre címzetes egyetemi tanár, nyugalmazott rendőr dandártábornok életében. In: Rendőrségi tanulmányok. – 1. évf. 2. sz. (2018), p. 129–135. https://epa.oszk.hu/04000/04093/00002/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2018_2_129-135.pdf

Felsőfokú tanulmányait 1945-ben a budapesti Orvostudományi Egyetemen kezdte meg, majd 1948-ban lehetőséget kapott arra, hogy tanulmányait a Szovjetunióban folytassa.Schmidt Attila: Az állami díjas rendőr. In: Népszava. – 114. évf. 302. sz. (1986. dec. 24.), p. 6. Itt a jogi, a közgazdasági és a mezőgazdasági gépészeti fakultások közül választhatott; végül a jogi képzést választotta, és 1952-ben a Kazanyi Állami Egyetemen szerzett jogi diplomát vizsgálati szakon.

Szakmai pályafutása Magyarországra visszatérve vizsgálóként kezdett dolgozni a Belügyminisztérium bűnügyi osztályán. 1955-ben felvételt nyert a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsi képzésére a Szovjetunióba, tanulmányait azonban nem tudta megkezdeni. Az 1956-os forradalmat követően az Országos Rendőrkapitányság állományába került, ahol a bűnügyi technikai alosztályon nevezték ki szakértőnek. Bár aspirantúráját ekkor még nem folytathatta – mivel a tudományos kapcsolatok újjászervezése nem történt meg –, később ismét lehetőséget kapott arra, hogy a Szovjetunióban tanuljon. 1957-től a milícia szakértői iskoláján folytatott tanulmányokat, amelyeket az előírt képzési idő fele alatt végzett el. Ezt követően Moszkvában, a Moszkvai Állami Egyetem jogi karának kriminalisztikai tanszékén aspiránsként tanult, és 1961-ben megvédte A kihallgatási taktika lélektani alapjai című kandidátusi értekezését. 1961-ben tért vissza Magyarországra, ahol kinevezték a bűnügyi technikai osztály vezetőjévé. Tudományos érdeklődése ebben az időszakban egyre inkább a tárgyi bizonyítékok és a szakértői kérdések felé fordult. Kutatási eredményeit A tárgyi bizonyítékok elmélete a büntetőeljárási jog és a kriminalisztika tudományában című munkájában foglalta össze, amelyért 1972-ben elnyerte az állam- és jogtudományok doktora fokozatot.[O. Z.]: Megfelelni a kihívásoknak. In: Magyar rendőr. – 39. évf. 17. sz. (1985. ápr. 27.), p. 4.Nemes Lászlóné – Mokány József: A tudományok doktorai. In: Magyar rendőr. – 35. évf. 21. sz. (1981. máj. 23.), p. 4.

Az általa vezetett szervezeti egység később Bűnügyi Technikai Intézet néven folytatta működését, melynek szakmai és tudományos vezetője volt egészen 1988-ban történt nyugdíjba vonulásáig.Kertész Imre. In: Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000, 1. Budapest: GreGer Média Kft., Biográf Kiadó, 1999. - p. 844. Nyugdíjazása után még egy évtizedig segítette tudományos tevékenységével a Legfőbb Ügyészséget, majd a Belügyi Szemle főszerkesztő-helyettese is volt egészen  haláláig.

Tudományos tagságok Több tudományos bizottság tagja volt: a BM Tudományos Tanácsának, a Tudományos Minősítő Bizottság jogi szakbizottságának, a Magyar Pszichológiai Társaság elnökségének, a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar szekciója vezetőségének, az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának.

Díjak

Állami Díj (1985) Vámbéry Rusztem-emlékérem, I. fokozat (2000)

Művei Kertész Imre igen gazdag szakirodalmi munkásságot hagyott az utókorra. Publikációi nem csak számosságukban jelentősek, hanem tudományos szempontból is megkerülhetetlenek. Teljes körű publikációs jegyzékét először Weszelitsné dr. Lakos Katalin állította össze 2009-ben. Alapító szerkesztője volt többek között a Bűnügyi Technikai Közleményeknek is.

Emlékezete Kertész Imre emléke előtt tisztelegve a Magyar Rendészettudományi Társaság 2005-ben Dr. Kertész Imre-díjat alapított. A díjat a hazai rendészettudomány elméleti és gyakorlati alkalmazásában kifejtett kiemelkedő tevékenységért adományozzák az arra érdemes szakemberek. A Társaság 2006 óta a díj mellett Dr. Kertész Imre-emlékérmet is adományoz.Petrétei Dávid – Fullár Alexandra: A Dr. Kertész Imre-díj. In: A mi Kertész Imrénk: száz éves lenne a Bűnügyi Technikai Intézet alapítója. Budapest: NSZKK, 2026. - p. 207–209. (Forenzikus Füzetek, 6.) https://nszkk.gov.hu/content/forenzikus_fuzetek/ff2026_6_full_final.pdf

Dr. Kertész Imre születésének 100. évfordulója alkalmából 2026. március 26-án a Magyar Rendészettudományi Társasá és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ emlékkonferenciát rendezett. Az előadások megtartása előtt megkoszorúzták Kertész Imre sírhelyét a budapesti Új köztemetőben, majd Dr. Katona Géza és Dr. Kertész Imre emléke előtt tisztelegve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ mosonyi utcai telephelyén emléktáblákat avattak. A konferencián került bemutatásra a Kertész Imre tudományos munkássága előtt tisztelgő tanulmánykötet is.

Jegyzetek

Források Balláné Füszter Erzsébet: Szakértő voltam a Bűnügyi Technikai Intézetben. In: Rendőrségi tanulmányok. – 1. évf. 2. sz. (2018), p. 142-148. https://epa.oszk.hu/04000/04093/00002/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2018_2_142-148.pdf Finszter Géza: Kertész Imre, az értelmiségi. In: Rendőrségi tanulmányok. – 1. évf. 2. sz. (2018), p. 136-141. https://epa.oszk.hu/04000/04093/00002/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2018_2_136-141.pdf

Kategória:1926-ban született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar kriminológusok