II. Ióászáph, melléknevén „a Fenséges” (), 1556 és 1565 között Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája volt.

Élete II. Joaszaf Trákia területén született. Tanulmányait Ioannina városában, majd Nafplioban folytatta, ahol arab, perzsa és török nyelvet tanult. 1535-ben I. Jeremiás konstantinápolyi pátriárka szentelte püspökké, és kinevezte Adrianopolisz metropolitájává. II. Dénes konstantinápolyi pátriárka halálát követően 1556 júliusában vagy augusztusában választották meg Konstantinápoly ökumenikus pátriárkájává. Sikeresen elérte, hogy az Oszmán Birodalom szultánjának fizetendő beiktatási illetéket (peshtesh) háromezer écüről ezer écüre csökkentsék. II. Joaszaf nagy hangsúlyt fektetett a papság oktatására, megreformálta az egyházi javak igazgatását, valamint jelentősen javította a patriarchátus pénzügyi helyzetét: adósságait a felére csökkentette. Emellett nagyszabású bővítésbe kezdett a patriarchai palotán. Ezen eredményeiért kapta a „Fenséges” (görögül: ho Megaloprepész) melléknevet. 1556-ban Konstantinápolyban megalapította a Patriarchátusi Iskolát, amely később a Nagy Nemzeti Iskola elődjévé vált.

Érdeklődést tanúsított a protestáns reformáció, különösen a lutheranizmus iránt. 1558-ban Dimitrije Ljubavić szerb diakónust Wittenberg városába küldte, hogy tájékozódjon a reformáció tanításairól. Egy évvel később Philipp Melanchthon teológus levelet küldött számára a Ágostai hitvallás görög fordításával együtt, azonban ennek nem volt érdemi hatása. Egyes kutatók szerint Melanchthon levele el sem jutott Konstantinápolyba. A költséges építkezések, a papsággal szembeni fennhéjázó magatartása, valamint a patriarchátus pénzügyeinek önálló kezelése számos ellenfelet szerzett számára a konstantinápolyi görög közösségen belül.

Leváltásának közvetlen oka az volt, hogy 1557-ben IV. Iván orosz cár kérte cári címének hivatalos egyházi megerősítését. Ahelyett, hogy a kérdés megvitatására zsinatot hívott volna össze, II. Joaszaf egy hamisított zsinati oklevelet küldött Oroszországba, hogy a jutalmul járó jelentős pénzösszeget saját maga szerezhesse meg. A csalás azonban napvilágra került, ezért egy hatvan püspökből álló zsinat 1565. január 15-én letette hivatalából, és száműzte Athosz-hegy kolostoraiba. Néhány évvel később a Szent Szinódus engedélyezte számára, hogy visszatérjen az adrianopoliszi egyházmegyébe, ahol 1572-től haláláig metropolitaként szolgált. Halála az 1570-es években következhetett be, 1580-ban már más szolgált ott metropolitaként.https://el.wikipedia.org/wiki/%CE%99%CE%B5%CF%81%CE%AC_%CE%9C%CE%B7%CF%84%CF%81%CF%8C%CF%80%CE%BF%CE%BB%CE%B9%CF%82_%CE%91%CE%B4%CF%81%CE%B9%CE%B1%CE%BD%CE%BF%CF%85%CF%80%CF%8C%CE%BB%CE%B5%CF%89%CF%82

Jegyzetek

Fordítás

Források "Ἰωάσαφ Β´" (in Greek). Ecumenical Patriarchate. Retrieved 2 June 2011. Kiminas, Demetrius (2009). The Ecumenical Patriarchate. Wildside Press. pp. 38, 46. . R. Aubert (2000). "Joasaph II". Dictionnaire d'histoire et de géographie ecclésiastiques. Vol. 27. Paris: Letouzey et Ané. 1389–1390. . Angold, Michael (2006). The Cambridge history of Christianity. Cambridge University Press. pp. 188–189. . Eve Tibbs (2000). "16th Century Lutheran & Orthodox Exchange". Archived from the original on 29 May 2011. Retrieved 2 June 2011.

Kapcsolódó szócikkek Konstantinápolyi pátriárkák listája

Kategória:Ortodox kereszténység Kategória:Konstantinápolyi ortodox egyház Kategória:Konstantinápolyi pátriárkák