Sugár Péter (Arad, 1939. szeptember 12. – Budapest, 1998. augusztus 12.)Budapest, Szent Gellért Plébánia urnatemetője (M 88/4) magyar villamosmérnök, kutató, feltaláló. A Távközlési Kutató Intézet (TKI) tudományos munkatársaként jelentős szerepet játszott a hazai híradástechnikai, mikrohullámú és hálózati rendszerek fejlesztésében. Találmányai és szabadalmai a fázisszinkronizáció és a jelfeldolgozás területén olyan újszerű műszaki megoldásokat tartalmaznak, amelyeket még évtizedekkel később is nemzetközi piacvezető optikai vállalatok használtak fel a fejlesztéseikben.
1962-től a TKI munkatársa, ahol 1976-tól tudományos főmunkatársként, 1978-tól pedig tudományos osztályvezetőként irányította a híradástechnikai és optikai kutatásokat. Bejegyzett országos szakértői engedéllyel rendelkezett a digitális információ-átvitel, az optikai hírközlés, valamint az elektronikai automatika és vezérlés tervezése szakterületeken.
Kutatási területe és munkássága Középiskolai tanulmányait a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban végezte; korábbi általános iskolai tanulmányainak köszönhetően egy évvel korábban, 1957-ben, 17 évesen érettségizett. A csepeli gimnázium meghatározó alapot biztosított későbbi reálérdeklődéséhez és szakmai karrierjéhez. Fizikatanára a korszak legendás pedagógusa és fizikusa, Vermes Miklós volt, akinek úttörő optikai kísérleti munkássága meghatározó hatással volt későbbi mérnöki és kutatói pályafutására.
Ezt követően 1962-ben szerezte meg villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egyetemi tanulmányai után a Távközlési Kutató Intézet fejlesztőmérnökeként és kutatójaként dolgozott haláláig, ahol mikrohullámú átviteltechnikával, frekvenciaszintézissel, valamint hálózati szinkronizációval foglalkozott. Kutatásai szorosan kapcsolódtak a korszerű, magas megbízhatóságú adatátviteli gerinchálózatok stabilitásának biztosításához. bélyegkép|Sugár Péter (jobbra) és Fókás Elemér (balra) villamosmérnökök a Távközlési Kutató Intézetben 1971-ben. Kutatói pályafutásának korai szakaszában a számítástechnika híradástechnikai alkalmazásaival foglalkozott. 1969-ben Abos Imrével közösen dolgozta ki a TKI részére a FILTAN elnevezésű matematikai-számítástechnikai eljárást, amely az intézet ANAL áramkör-analízis programrendszeréhez kapcsolódva a létrakapcsolású szűrők üzemi paramétereinek és érzékenységének meghatározására szolgált GIER-ALGOL-3 nyelven.
Később rendszerfelelőse volt a 8 GHz-es mikrohullámú berendezésnek (LD 8000/24), valamint 1971-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízásából kifejlesztett egy 8 Mbit/s-os fázisbillentyűzött MODEM-et. Az ő nevéhez fűződik egy egyedi AM-PM konverziómérési eljárás is, amely a félvezetős középfrekvenciás erősítők torzításának csökkentését szolgálta. 1977-től mikroprocesszoros rendszerekkel, majd 1979-től optikai hírközléssel foglalkozott, amelynek keretében egy amerikai kiterjesztésű szabadalomra épülő, 2 Mbit/s-os atmoszférikus optikai hírközlő berendezést is kidolgozott.
Munkásságáról és szakmai újításairól a korabeli Újítók Lapjában is beszámoltak, kiemelve a fázisszinkronizáció és a jelfeldolgozás terén elért eredményeit.
1988-tól az Ipari Minisztérium bejegyzése alapján igazságügyi és műszaki szakértőként tevékenykedett a digitális információ-átvitel, az optikai hírközlés, valamint az elektronikai automatika és vezérlés tervezése szakterületeken.Engedély száma: F5-3/573/1988, G/11, 19, 15 szakterületi kódok (Ipari Minisztérium)
A rendszerváltást követően, 1992-ben a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóság megbízásából szakértőként vett részt az országos hírközlési és adóhálózati infrastruktúra, valamint a hozzá tartozó üzemek technológiai és vagyonfelmérési munkálataiban.Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság, M-3346 sorszámú Többszöri belépési engedély (1992. május 12.).
A hidegháborús időszak politikai és katonai korlátozásai, valamint a TKI-ban folyó fejlesztések bizalmas, stratégiai jellege miatt a kutatóknak ebben a korszakban nem volt lehetőségük a nyugati, nemzetközi szakfolyóiratokban publikálni az elért eredményeiket.Herpy Miklós – Sipőcz István TÁVKÖZLÉSI KUTATÓ INTÉZET a magyar mikrohullámú kutatás fellegvára (1950 – 1990) Sugár Péter tudományos és mérnöki munkásságának, valamint szakmai újításainak elsődleges forrásai és dokumentumai ezért a TKI belső, magas szakmai színvonalú jubileumi évkönyveiben és intézeti tudományos kiadványaiban maradtak fenn.
Pályafutása során a TKI-ban rendszerfelelőse és fejlesztési osztályvezetője volt a digitális mikrohullámú gerinchálózati rendszereknek, valamint méréstechnikai háttérmunkálatokkal támogatta az intézet honvédelmi célú rádiófelderítő és elektronikai hadviselési rendszereit.
A TKI a rendszerváltást követően, 1994-ben átalakult, és csökkentett létszámmal Távközlési Innovációs Részvénytársaság néven működött tovább jogutódként. A vállalat végül komoly veszteségeket halmozott fel, ezért 2000-ben megindult ellene a felszámolási eljárás, majd végfelszámolással jogutód nélkül megszűnt.
A TKI-s dokumentumok és kutatási anyagok digitális feldolgozása és kutatása jelenleg is folyamatban van.
Szabadalmai és találmányai Munkatársaival közösen kidolgozott eljárásai a szellemi tulajdonjog védelme alá kerültek.
Bejegyzett szabadalmai: Eljárás és kapcsolási elrendezés fázisdetektor áramkör amplitudómodulációs elnyomásának és demodulációs meredekségének önműködő beállítására Feltalálók: Sugár Péter okl. villamosmérnök (60%) és Dr. Sárkány Tamás fizikus (40%), Szabadalmi lajstromszám: HU 163957 (1973) Bejelentés éve: 1972 Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet (Szolgálati találmány) Nemzetközi kiterjesztés: A találmányt Németországban is bejegyezték (DE 2316376 A1). Szelektív optikai érzékelő berendezés főleg optikai hírközlő berendezésekhez és optikai lokátorokhoz Feltalálók: Sugár Péter (34%), Rétfalvy György (33%) és Zorkóczy Zoltán (33%) Szabadalmi lajstromszám: HU 193436 (1986) Bejelentés éve:1984 Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet (Szolgálati találmány). Nemzetközi kiterjesztés: A fejlesztés nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy kiterjedt szabadalmi családdal rendelkezett: a technológiát bejegyezték többek között az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EP0187849A1), valamint Japánban (JPS61502985A) és nemzetközi PCT-bejelentésként is (WO8601005A1). A szabadalmi eljárás során a nemzetközi hivatalok olyan globális piacvezető fejlesztéseket jelöltek meg hivatkozási előzményként, mint a Honeywell, az IBM vagy a Bodenseewerk Gerätetechnik szabadalmai. A találmány nemzetközi jelentőségét és tudományos utóéletét jól mutatja, hogy a fejlesztést később olyan globális piacvezető optikai óriásvállalatok hivatkozták meg és használták fel saját mikroszkópos szabadalmaik előzményeként, mint a Carl Zeiss (1995-ben) és a Leica Microsystems (2003-ban).DE19604363A1 (1995) Zeiss Carl, Fa. - Auxiliary fibre optic focussing module for microscopyDE10331906B4 (2003) Leica Microsystems Heidelberg Gmbh, Light source with a microstructured optical element and microscope with light source középre|300x300px|A „Szelektív optikai érzékelő berendezés” működési elvét bemutató hivatalos szabadalmi ábra
Nyilvánosan elérhető publikációi
Díjak, elismerések Honvédelmi Érdemérem (10 éves fokozat, 1982) – Adományozó: Honvédelmi Miniszter, 0510/1982/HM sz. parancs Az Ipari Miniszter különdíja (a „Szelektív optikai érzékelő” című pályaműért, az Ifjú Feltalálók Eredményeinek Világkiállítása – Bulgária ’85 országos pályázatán) 1985. Honvédelmi Érdemérem (15 éves fokozat, 1987) – Adományozó: Honvédelmi Miniszter, 0589/87/HM sz. parancs.
Jegyzetek
Kategória:Magyar villamosmérnökök Kategória:Magyar feltalálók Kategória:Aradiak