A vagyonszerzési illeték Magyarországon az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján fizetendő közteher, amelyet valamely vagyontárgy – jellemzően ingatlan, ingó vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog – tulajdonjogának megszerzése után kell megfizetni. A vagyonszerzési illeték az illetékrendszer egyik fő ága a más ügyekben fizetendő eljárási illetékek mellett.
Az illeték fajtái Az Itv. a vagyonszerzési illetéket három nagy csoportra osztja aszerint, hogy a vagyonszerzés milyen jogcímen történt:
Öröklési illeték: örökség, hagyomány, meghagyáson alapuló vagyonszerzés, köteles rész, valamint a haláleset kapcsán tett ajándékozás után fizetendő. Ajándékozási illeték: ingatlan ajándékozása, illetve az olyan ingó vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése után fizetendő, amelyről okiratot állítottak ki, vagy amelynek forgalmi értéke meghaladja a törvényben meghatározott mértéket. Visszterhes vagyonátruházási illeték: ingatlan, egyes ingók és vagyoni értékű jogok ellenérték fejében történő (adásvétel útján történő) megszerzése esetén fizetendő; ide tartozik az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés is.
Az illeték mértéke
Öröklési és ajándékozási illeték Az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetén 9 százalék. Az egyenes ági rokonok (szülő és gyermek, nagyszülő és unoka, örökbefogadó és örökbefogadott), valamint a házastársak egymás közötti öröklése és ajándékozása illetékmentes.
Visszterhes vagyonátruházási illeték Lakóingatlan, egyéb ingatlan (telek, kereskedelmi ingatlan) visszterhes megszerzése esetén az illeték mértéke a forgalmi érték 4 százaléka. 1 milliárd forintot meghaladó forgalmi érték esetén az e feletti rész után 2 százalék illetéket kell fizetni, azzal, hogy az illeték összege ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet.
Ha az ingatlant közvetlenül az építőipari fejlesztőtől, első értékesítés keretében, általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá tartozó ügyletben szerzik meg, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
Kedvezmények és mentességek Az Itv. számos kedvezményt és mentességet biztosít, ezek közül a leggyakrabban alkalmazottak:
Fiatal, első lakást szerző vevők kedvezménye a 35. életévét be nem töltött, első lakástulajdonát megszerző vevő esetében az illeték alapja 50 százalékkal csökken, amennyiben a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A kedvezmény feltétele, hogy a vevőnek korábban ne legyen önálló lakástulajdona, illetve 50 százalékot elérő tulajdoni hányada.
Csereingatlan-vásárlás (cserét pótló vétel) kedvezménye ha a vevő a vásárlást megelőző, illetve azt követő meghatározott időszakon belül lakását eladja, az illeték alapja a szerzett és az elidegenített lakás forgalmi értékének különbözete. A visszatekintési (illetve előretekintési) időszak 2026. január 1-jétől 3 évről 5 évre módosult.
CSOK Plusz és Falusi CSOK az e támogatások igénybevételével vásárolt lakóingatlan szerzése teljes illetékmentességet élvez, legfeljebb 150 millió forint értékű ingatlan esetén.
Házastársak és egyenes ági rokonok közötti átruházás a házastársak egymás közötti, valamint az egyenes ági rokonok (szülő–gyermek, nagyszülő–unoka, örökbefogadó–örökbefogadott) közötti visszterhes vagyonátruházás az ingatlan értékétől függetlenül illetékmentes. Mentes továbbá a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor történő vagyonszerzés is.
Az illeték megállapítása és megfizetése A vagyonszerzési illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állapítja meg határozatban, az adásvételi szerződés benyújtását követően. Az illeték alapja főszabály szerint a vagyontárgy forgalmi értéke, amelyet a NAV a szerződésben feltüntetett vételár alapján határoz meg; ha a vételár a NAV megítélése szerint jelentősen eltér a piaci értéktől, saját értékbecslést végezhet. A kiszabott illetéket a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni, kérelemre részletfizetés is engedélyezhető.
Jegyzetek
Források 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Információs füzetek – A visszterhes vagyonátruházási illeték, Az ajándékozási illeték
Kapcsolódó szócikkek Illeték Öröklési illeték
Kategória:Magyarországi adónemek Kategória:Jog Kategória:Államháztartástan