Az újdörögdi kézigránátbaleset egy 2025. március 21-én történt súlyos baleset volt a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén, a Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság területén. A balesetben egy, az úgynevezett „Adaptív Védelem” programban önkéntesen részt vevő 29 éves kormánytisztviselő nő kezében felrobbant egy éles kézigránát, aminek következtében elvesztette mindkét karját. A vele lévő kiképző katona is súlyosan megsérült.
Az ügy országos ismertségre tett szert, és sokakban felháborodást keltett, hogy miért kellett kormánytisztviselőknek éles kézigránáttal gyakorlatozniuk egy alapvetően ismeretterjesztő célú felkészítés keretében. A sérült számára egy kormányrendelettel hősi juttatást szavazott meg az akkori kormány, Orbán Viktor pedig hősnek nevezte a nőt. A baleset ellenére sem Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter, sem Vidoven Árpád akkori illetékes államtitkár nem mondott le. Az Adaptív Védelem program folytatódott, ezúttal éles gránát és lőszer alkalmazása nélkül.
Az ügyben indult büntetőeljárást az illetékes ügyészség 2026. június 5-én megszüntette, a sértett panaszát pedig a felettes ügyészség 2026. július 23-án elutasította.
Előzmények A balesetet az úgynevezett „Adaptív Védelem” elnevezésű alap katonai felkészítési program keretében szervezett kiképzésen történt. A 2024 januárjában indított programot a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség azzal a céllal hozta létre, hogy a közigazgatásban dolgozó, szerződéses katonai szolgálatot egyébként nem vállaló tisztviselők is betekintést nyerjenek a honvédelem világába. A részvétel önkéntes és saját felelősségre történt. Az érintett kiképzési időszakot 2025. március 16. és április 13. közöttre tervezték, a program részeként éleslövészetet, vaklőszeres gyakorlatokat és pirotechnikai eszközök, köztük kézigránátok alkalmazását is magában foglalta.
A baleset 2025. március 21-én, a gyakorlat során a kormánytisztviselő nő kezében idő előtt felrobbant egy éles, támadó típusú kézigránát. A vizsgálat szerint a nő a biztosítószeg kihúzása után véletlenül túlzottan elengedte a gránát biztosítókarját, így az még a dobás előtt aktiválódott. A robbanás mindössze 3,94 másodpercen belül bekövetkezett, ami nem hagyott elég időt a beavatkozásra. A robbanásban a nő az egyik kezén a csuklóját, a másikon az alkarját vesztette el, emellett többszörös repesz- és lágyrészsérülést, valamint arcsérülést szenvedett. A súlyos, életveszélyes állapotba került sérültet mentőhelikopter szállította az Észak-Pesti Centrumkórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A mellette álló kiképző katona többszörös lágyrész-sérülést és csonttörést szenvedett, őt a veszprémi kórházba szállították.
A Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Somogyi Zoltán vezérőrnagy a balesetet követő napon tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a történteket, és bejelentette, hogy a Magyar Honvédség a vizsgálat lezárultáig felfüggeszt minden kézigránáttal végzett tevékenységet, a kormányzati tisztviselők számára szervezett felkészítést pedig szintén leállították.
Magyar Éva kormányszóvivő a 2026. június 5-én tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy kivizsgálják a baleset körülményeit.
Nyomozás A baleset körülményeinek feltárásába a rendőrség, a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség, valamint a Honvédelmi Minisztérium hatósági főosztályának balesetvizsgáló szolgálata is bekapcsolódott. A nyomozás megállapította, hogy a sérült nő a kézigránátos feladat előtt körülbelül húsz dobást hajtott végre gyakorlógránátokkal, de egyszer sem érte el az előírt legalább 30 méteres dobótávolságot, ennek ellenére megfelelt minősítést kapott, így részt vehetett az éles gránátdobáson is. A vizsgálat három szakértői bizonyítási kísérlet után kizárta, hogy műszaki hiba vagy hibás gránát okozta volna a balesetet.
Az Ügyészség 2026. június 5-én megszüntette a büntetőeljárást, mivel bár több szabálytalanságot is feltártak, ezek nem álltak közvetlen ok-okozati összefüggésben a robbanással, így büntetőjogi felelősséget nem lehetett megállapítani. A feltárt hiányosságokat, köztük hogy a képzési anyagot nem igazították a nem katona résztvevőkhöz, a dobatást vezető katonák nem kaptak megfelelő felkészítést, és nem tartották be az előírást, mely szerint éles kézigránátdobásnál dobógyakorlat-vezetőnek tisztnek vagy altisztnek kell lennie, jelezték a Honvéd Vezérkar főnökének.
Panasz és belső vizsgálat A megsérült nő és jogi képviselője nem fogadta el a nyomozást megszüntető határozatot, és panasszal élt ellene. Mivel a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség a panaszt nem tartotta elég alaposnak, azt továbbküldte a felettes szervnek, a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amelynek 30 napon belül kellett döntenie.
A panasz benyújtását követően Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter azonnali belső vizsgálatot rendelt el a Honvédségnél, mondván, egy ilyen esetre nem lehet azt a választ adni, hogy nincs felelős.
A Főügyészség 2026. július 23-án elutasította a sértett panaszát, és fenntartotta azt az álláspontot, hogy a balesetet nem az Adaptív Védelem program megszervezése vagy a felkészítés hiányosságai, hanem a sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája okozta. Az ügyészség szerint a feltárt szabálytalanságok és a robbanás között nem állapítható meg olyan közvetlen ok-okozati összefüggés, amely megalapozná a büntetőjogi felelősséget, ezért senkivel szemben nem merült fel bűncselekmény megalapozott gyanúja. A döntés értelmében a sértett számára a büntetőjogi úton már csak a pótmagánvádlóként való fellépés lehetősége maradt nyitva.
Források
Kategória:Magyar Honvédség Kategória:Magyarországi balesetek