A magnézium-perklorát egy szervetlen vegyület, a magnézium perklórsavval alkotott sója, melynek képlete Mg(ClO4)2. Fehér színű, higroszkópos kristályos anyag, amely más perklorátokhoz hasonlóan robbanásveszélyes ha redukáló hatású anyagokkal érintkezik.
A magnézium-perklorát jelenlétét a NASA Phoenix űrszondája más perklorátok mellett kimutatta a Mars felszínén.
Előállítása A magnézium-perklorát előállítható magnézium-karbonát perklórsavban való oldásával:
MgCO3 + 2 HClO4 -> Mg(ClO4)2 + H2O + CO2
Elektrokémiai úton is előállítható magnézium-klorát vizes oldatának elektrolízisével platina anód és rozsdamentes acél katód használatával. Az így nyert magnézium-perklorát az oldatból hexahidrát formájában kristályosítható ki.
Szerkezete A magnézium-perklorát legstabilabb kristályvizes formája a hexahidrát, viszont ismert a dihidrátja és a tetrahidrátja is. A vízmentes só előállítható a hexahidrát 250 ˚C-ra melegítésével vákuumban. A hexahidrát levegőn hevítés hatására először 244 ˚C-on két kristályvizet veszítve tetrahidráttá alakul, ami 336 ˚C-on tovább bomlik dihidráttá, végül 438 ˚C-on alakul át a vízmentes formává.
A vízmentes magnézium-perklorát monoklin kristályszerkezetben, P21/c tércsoportban kristályosodik. Ebben a szerkezetben a magnézium koordinációs száma 6, a magnéziumok egy-egy oxigénatomok által alkotott oktaéder középpontjában helyezkednek el, amelyek a csúcsaikon érintkeznek a ClO4-tetraéderekkel. Minden ClO4-tetraéder három csúcsán osztozik MgO6 oktaéderekkel, míg a negyedik oxigénatom szabadon áll. A ClO4-tetraéderek orientációjából következően párhuzamos csatornák alakulnak ki a kristály szerkezetében.
Felhasználása A vízmentes magnézium-perklorátot kitűnő vízmegkötő tulajdonsága miatt gázok szárítására használták. Ilyen célú alkalmazása azonban ma már nem javasolt, ugyanis sokféle szerves anyaggal érintkezve robbanásveszélyes lehet.
Jegyzetek
Kategória:Szervetlen magnéziumvegyületek Kategória:Perklorátok