Smilovits József, névváltozata: Schmilovits, (Kisszeben, 1894. április 7. – Mexikó, 1987) magyar származású hegedűművész, zenepedagógus, a Léner-vonósnégyes másodhegedűse.

Életpályája Schmilovits Lipót és Friedman Karolina (1857–1934) fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait 1905 és 1913 között a Budapesti VI. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte. A budapesti Zeneakadémián Bloch József, valamint Kemény Rezső növendéke volt. 1914-ben szerzett hegedűtanári oklevelet. Pályafutása kezdetén a Magyar Királyi Operaház zenekarában játszott. Itt egy pultban ült kollégájával, Léner Jenővel, akivel szoros szakmai és baráti kapcsolatot alakított ki. Ezzel párhuzamosan oktatni kezdett a Szemere József igazgatása alatt álló Zeneintézetben. Ebben a neves magán-zeneiskolában együtt tanított a csellista Hartmann Imrével, aki később szintén a Léner-kvartett tagja lett.

1918-ban az Operaház zenészeiből alakult meg a Léner-vonósnégyes, amelynek Smilovits lett a másodhegedűse. Az együttes betanításában és zenei arculatának kialakításában a neves zeneszerző és professzor, Weiner Leó nyújtott nélkülözhetetlen segítséget. A kvartett tagjai voltak: Léner Jenő (első hegedű), Smilovits József (második hegedű), Róth Sándor (brácsa) és Hartmann Imre (gordonka). A formáció az 1920-as évekre Európa és a világ egyik legkeresettebb kamaraegyüttesévé vált. 1923-ban Angliában telepedtek le, ahonnan rendszeresen világ körüli turnékra indultak. A zenetörténetbe azzal is beírták magukat, hogy 1927-ben – Ludwig van Beethoven halálának 100. évfordulóján – a Columbia Records velük rögzítette a német zeneszerző összes vonósnégyesét. Ez volt az első alkalom a hanglemezgyártás történetében, hogy egy együttes a teljes sorozatot felvette. 1928. április 17-én Budapesten házasságot kötött Donáth Piroskával (1900–1974), Donáth Sándor és Leitner Lujza lányával.

A második világháború kitörése után a vonósnégyes az Amerikai Egyesült Államokba tette át a székhelyét. Az együttes végül 1942-ben hivatalosan is feloszlott.Lener Quartet Papers // Music Division of The New York Public Library for the Performing Arts Smilovits József ezt követően Mexikóban telepedett le. Életének hátralévő részében a mexikói zenei élet megbecsült tagjaként tevékenykedett. Elsősorban zenepedagógusként dolgozott, és fiatal hegedűsök generációit nevelte fel. 1956-ban Hartmann Imrével közösen alapított egy kamarazenekart Yolopatli néven (ami navatl nyelven azt jelenti: „gyógyír a szívnek”). Ebből a formációból fejlődött ki az Orquesta de Cámara de Bellas Artes, amely Mexikó egyik legfontosabb komolyzenei együttese.

Kilencvenhárom éves korában, 1987-ben hunyt el.

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar hegedűsök Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Kisszebeniek Kategória:Magyar emigránsok Mexikóban