Ózd

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest 1996

Jelképek

Történelmi keretnélküli|171x171px

A város jelképe 1972 októberétől a rendszerváltásig

keretnélküli|171x171px

A rendszerváltástól a kora 2010-es évekig használt címer (pontos dátum ismeretlen

Jelenlegi

Ózd hivatalos jelenlegi címere (forrás: Ózd.hu)

Fekvése Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Heves–Borsodi-dombság vidékén, a Hangony a Hódos és az Uraj-patak völgyeiben kiépült település. Nevezik a „hét völgy városának” is, mivel hét irányból is meg lehet közelíteni.

Megközelítése Ózd legfontosabb megközelítési útvonala a 25-ös főút, amely végighúzódik az egész városon délnyugat–északkeleti irányban. Ebből ágazik ki, illetve torkollik be jó néhány alacsonyabb rendű mellékút, amelyek a központtól távolabb eső városrészeket és a környező településeket tárják fel. Salgótarján vonzáskörzetével (Zabarral) a 2306-os út köti össze; Bolyok és Szentsimon településrészeknek is ez a főutcája. A város központját Farkaslyukkal és azon keresztül Szilvásváraddal a 2508-as út köti össze. Ezen út mellett van a város buszpályaudvara. A 25-ös főútból ágazik ki, annak 72+650-es kilométerszelvényénél – a Táblai temető mellett – lévő ózdi körforgalomból, déli irányban a 2522-es út, Dózsa György út néven, Sáta felé; mielőtt elhagyja a várost, elhalad Ózd alsó megállóhely mellett, átszeli Sajóvárkony városrészt, majd Kistó városrész keleti szélén húzódik végig. Az iménti útból ágazik ki Kistó déli részén a 2524-es út, amely a Jánossza-völgyben húzódik Borsodbóta és Uppony felé; még mielőtt kilép Ózdról, elhalad Kiskapud városrész és annak egykori vasúti megállóhelye mellett (utóbbit a mára funkciótlanná vált, mindössze 50 méter hosszú, 25 308-as számú mellékút szolgálta ki). Határszélét délkeleten érinti a Királdon át Putnok térségéig vezető 2525-ös út is. A 25-ös főút 69+300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki a 25 307-es számú mellékút, amely a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Ózd vasútállomásáig tart. Belvárosának egyik belső útja volt a 25 122-es számú mellékút (bolyoki bekötőút), mely, úgy tűnik, 2022-es állapot szerint nem minősül önálló útnak, hanem a 25-ös főút része lett.

Közösségi közlekedés

Története

1848 előtt A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

Ózd az iparosodás időszakában (1848-1914) A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. Az ötvenes évek végén felmerült, hogy újabb községeket (Hódoscsépány, Uraj, Susa, Szentsimon) csatoljanak a városhoz, ám akkor ezt hosszú időre − egészen a hetvenes évek végéig − sikerrel odázták el a helyi vezetők, a fejlesztési források szűkösségére és a lélekszám-növekedés okozta igények kielégíthetetlenségére hivatkozva.Valuch Tibor: Enni és lakni is kellene... A nagyüzemi munkásság életkörülményeinek néhány sajátossága Ózdon a II. világháborút követő évtizedekben A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.

Az 1. világháború

A két világháború között Ózd jelentős zsidó népességgel rendelkezett, akik főként a kisipar és a kereskedelem területén helyezkedtek el. 1941-ben Ózdon 721 fő izraelita lakost tartottak nyilván.

A 2. világháború 1939-1945

A magyar Holocaust (1944-45) 1944 májusának végén felállították az ózdi gettót Ózd számottevő részében zsidók lakta kereskedelmi részén, a Gyújtón, ahova a környékbeli zsidóságot gyűjtötték össze Ózd vonzáskörzetéből, 1034 főt. Június 5-én a helybeli zsidókat 10 marhavagonba terelték a vasútállomáson, és elindították őket az Auschwitzi haláltáborba. Emellett több száz férfit vittek el munkaszolgálatra. Ózdon is volt munkaszolgálatos tábor. A vészkorszakot nagyon kevesen élték túl.

1945 és 1990 között

A zsidóság története 1945 után Zsidóság 1945 után: Még alig tudtak azonban felocsúdni a holokauszt rémségeiből, amikor 1946. február 23-án újabb atrocitásokat kellett elszenvedniük: a második világháború utáni feszült társadalmi helyzetben több százan a visszatért, Gyújtón élő ózdi zsidó kereskedőket és iparosokat támadták meg. A pogrom 2 napon át tartott, mely után sokan elköltöztek a városból. Az ózdi izraelita hitközség vészkorszakot túlélő, Ózdon maradt tagjai 1947. szeptember 8-án egy emlékművet állítottak a mintegy 800 meggyilkolt Ózd környéki hittestvérük számára. Az ózdi hitközség létszáma a környékbeli falvakkal együtt 1949-ben 113 fő volt, mely a Kádár-rendszer évtizedeire 15-20 családra csökkent. A század utolsó harmadára a hitközség is megszűnt, a zsinagógát lebontották, az emlékművet Miskolcra szállították.

Általában

Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzemegyüttese volt. Azonban az 1980-as évektől nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez és az elvándorláshoz.bélyegkép|261px|Az Ózdi Vasgyár első ismert ábrázolása (1847–1850 között készült rajz) Az ózdi vaskohászat épített emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű területnek (MJT) minősülnek.

Az országban elsők között, az 1980-as évek második felében elinduló leépítések megnehezítették a város lakóinak megélhetését. A gyárnál 1991. február 26-án tartott tüntetés idejére a munkaképes korú helyi lakosságnak már a 10%-a maradt munka nélkül, 1993 januárjára pedig a 20 850 fő munkaképes lakosból 12 650 (60.5%) vált munkanélkülivé.Miénk a gyár I–II. (magyar dokumentumfilm, 1993. Rendező: Almási Tamás Az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolása óta gyors ütemben fogy a nagy múltú iparváros népessége. Az ipar megszűnésével arányosan sok ember költözött nyugatra a megélhetés reményében.Tamásné Szabó Zsuzsanna - Még mélyebbre süllyed Ózd az ABB-gyár bezárása miatt (24.hu, 2020.02.13.)Bozzay Balázs - Ez a gyárbezárás lehet az utolsó döfés, szellemvárossá válhat Ózd (Telex.hu, 2021.04.03.)Bartha Eszter - A magyar rozsdaövezet (Mérce.hu, 2021.04.13.)

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 ótaRangja–1949nagyközség1949–1950megyei város1950–1954közvetlenül a járási tanács alá rendelt város1954–1971járási jogú város1971–városHozzá tartozó települések1940–Bolyok, Sajóvárkony1978–Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj–1999FarkaslyukTerületi beosztása–1923Borsod vármegye, Ózdi járás1923–1938Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás1938–1945Borsod vármegye, Ózdi járás1945–1949Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás1949–1950Borsod-Gömör vármegye1950–1954Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás1954–2023Borsod-Abaúj-Zemplén megye1994–2013Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség2013–2023Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás2023–Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Ózdi járásKözponti szerepköre1983–Ózdi járás székhelye1981–1990Ózdi városkörnyék központja1994–2014Ózdi kistérség központja2013–Ózdi járás központja

1990 után

Politikai élete Tanácselnökei ...–1972: Tóth Istvánné 1972–1989: Varga Dezső

Polgármesterei + Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés1990–1991Seffer Ferencnem ismert1991–1994Strohmayer Lászlófüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006Benedek MihályMSZP2006–2010MSZP2010–2014Fürjes PálFidesz-KDNP2014–2019Janiczak DávidJobbik2019–2024Ózdiakért és Ózdért Egyesület2024–Ózdiakért és Ózdért Egyesület

A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert a jelöltek egyike (Fürjes Pál, a korábbi polgármester) választási jogszabálysértések gyanújára hivatkozva megtámadta a helyi választási bizottság eredménymegállapító határozatát, és ennek helyt adva elrendelték a választás megismétlését. A döntés a Jobbik jelöltjének, Janiczak Dávidnak kedvezett: már október 12-én is ő győzött, csekély többséggel, november 9-én, a megismételt választáson viszont több mint 5000 szavazatos különbséggel választották polgármesterré.

A városi képviselő-testület (a 2010-es választás óta) a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből (a 2014–19-es ciklusban) 5 Fidesz-KDNP-s [a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek],http://alfahir.hu/harman_kiszalltak_az_ozdi_fidesz_kdnp_frakciobolhttps://index.hu/belfold/2014/12/08/harman_is_kileptek_az_ozdi_fidesz-frakciobol/?token=2709535a15ac07c5a2b833b7d9298e77 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s volt.

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/226?tab=results&filter=mayor

Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaJaniczak Dávid Ózdiakért Egyesület676855,92% Dr. Csuzda Gábor Fidesz – KDNP501741,46% Fidrus PéterFüggetlen1841,52% Szőcs ZoltánFüggetlen1331,10%Összesen100%

A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/226?tab=results&filter=representative

Párt Mandátumok Képviselő-testület Ózdiakért és Ózdért Egyesület 8 P Fidesz – KDNP 7

Népesség Népességváltozás

A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:

Etnikumok A 2022-es népszámlálás során a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás 2022-es népsz. alapján a vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 5,7% református, 2,3% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 18,5% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).Ózd Helységnévtár

Vallási összetétel A városra vonatkozó 2011. évi népszámlálási adatok a www.ksh.hu honlapon bélyegkép|360px|A vallási összetétel (2011)

Źródło i licencja