Putnok (szlovákul: Putník) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járás központja.
Fekvése A vármegye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó völgyében, a folyó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed.
A megyeszékhelytől, Miskolctól 40 kilométerre északnyugatra terül el, Ózdtól 20 kilométerre északkeletre fekszik. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Alsószuha, kelet felől Dubicsány, dél felől Sajóvelezd, délnyugat felől Sajónémeti, nyugat felől Hét, északnyugat felől pedig Serényfalva. Észak felől a legközelebbi település Kelemér, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
A település közigazgatási területén áthalad a 26-os főút, sőt a város belterületi részét is érinti, a központ északi részén halad el kelet-nyugati irányban. A 26-os után a város legfontosabb útvonala az abból dél felé kiágazó 2523-as út, azon található Putnok egyetlen Sajó-hídja is. Kelemérrel a 2602-es út köti össze.
Putnok vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon, illetve érinti a várost a Füzesabony–Putnok-vasútvonal is, ám azon Putnok és Szilvásvárad között nincs forgalom. Putnok vasútállomás a városközpont déli részén található, nem messze a 2523-as úttól, közúti megközelítését az abból kiágazó, rövidke 25 311-es számú mellékút biztosítja.
Nevének eredete Nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat.Putnoki Honismereti Szakkör: Bemutatjuk Putnokot. 1971. Putnok.
Címere Putnok város címere téglalap alapú pajzs kék mezejében lebegő ezüstpáncélos jobbkar. A páncélkesztyűs kéz aranymarkolatú és keresztvasú ezüstkardot tart, hegyén átszúrva levágott török fej, amelyből vér csorog. A kardon tartott fejet V alakban keresztbetett két zöld pálmaág övezi, amelyek a kéz mögött kereszteződnek. A pajzsra téve liliomos, kék, zöld és vörös ékkövekkel díszített aranykorona látható.
A címerpajzs kék mezejében lebegő ezüstpáncélos jobb kar, mely páncélkesztyűs kezében kardra feltűzött török fejet ábrázol, mutatja és emlékeztet a XVI-XVII. században a török ellen vívott hősies végvári harcainkra. Ez a kar egyben felkínálja a békét is, annak örök jelképével, a pálmagallyakkal.
A címerpajzs feletti ékköves, ötágú korona a település ősi mezővárosi rangját mutatja. A címerpajzsot két oldalról tartó oroszlánok az erőt sugározzák.
Földrajza Putnok a Putnoki Dombság déli részén helyezkedik el.
A Putnoki-dombság többnyire laza újharmadidőszaki üledékekből épül fel. Szerkezetileg az Északi-középhegység fiatal hegységközi medencéje (medencedombság), geomorfológiai szempontból eróziós-deráziós dombság.
A Putnoki-dombság egyes részein gyakoriak a tömegmozgásos folyamatok és az általuk létrehozott formák, a délies kitettségű lejtőkön és völgyfőkön intenzív a talajerózió.
A talaj a dombos területeken enyhén tagolt hegylábfelszín, rajta homokos vagy kőzettörmelékes agyag, glaciális vályog, löszvályog. A Sajóhoz közeli sík területek magas és alacsony ártér jelenkori folyóvízi iszappal borítva.
Éghajlati tényezők A napsugárzás évi összege (a globális sugárzás) nem éri el a 4300 MJ/m2 értéket, ami igen alacsonynak számít. A januári globális sugárzás itt a legalacsonyabb az országban, mindössze 100-105 MJ/m2. A napfénytartam évi összege is itt az egyik legalacsonyabb az országban, nem haladja meg az 1900 órát. Januárban átlagos időjárás mellett 50-55 órán keresztül süt a nap, de ha tartós köd üli meg a völgyeket, akkor ez az érték lényegesen kevesebb is lehet. Júliusban területünkön mintegy 30 órával marad el a napsütéses órák száma az országban mérhető legmagasabb értéktől.
Az évi átlagos felhőzet 64-66%, ami hazai viszonylatban igen magasnak számít. Ebből adódóan a borult napok száma is magas, 110-120 olyan nap van térségünkben, amikor a felhőzet mennyisége meghaladja a 80%-ot. A derült napok száma 60-70. A leghosszabb derült időszak augusztusban jellemző, a legborultabb általában decemberben.
A legszelesebb hónapunkban, áprilisban az uralkodó szélirány általában északnyugati, nyugati, s ez októberben, a legnyugodtabb időszakban sem változik lényegesen. Amiben változás következik be az az átlagos szélsebesség. A tavaszi hónapban ez az érték 2,6 m/s, ősszel valamivel alacsonyabb, 1,9 m/s. Ebben a térségben 25-75 olyan nap is előfordul, amikor a szélsebesség maximuma eléri, vagy meghaladja a 15 m/s-ot.
Az évi középhőmérséklet Putnokon 8,9 °C. A júliusi középhőmérséklet A Sajó-völgyben 19,5-20 °C. A kalászosok tenyészidőszakának (március-június) a középhőmérséklete 11-11,5 °C. A kapásnövények áprilistól szeptember végéig tartó tenyészidőszakának a középhőmérséklete 15-15,5 °C. A hőmérséklet közepes évi ingása 21-23 °C, az évi abszolút maximum hőmérsékletek átlaga a Putnoki-dombság déli felén és a Sajó völgyében 33-34 °C. Az évi abszolút minimumok átlagai -20–18 °C körül alakulnak.
Az első fagyos nap a térségében általában október 10. körül köszönt be, az utolsó fagyos nap általában április 25.
Putnokon az évi átlagos csapadékösszeg 582 mm, de mértek már 923 mm és 329 mm évi csapadékot is. Legkevesebb csapadék a téli-tavaszi időszakban esik, majd májustól növekszik a csapadékhajlam. Térségünkben a június–július–augusztus a legcsapadékosabb periódus. Szeptember–október újból egy szárazabb időszak, majd novemberben és decemberben ismét növekszik némileg a csapadék mennyisége. A kalászos növények tenyészidőszakában lehullott csapadék mennyisége általában 225–250 mm, a kapásnövények hosszabb tenyészidőszakának átlagos csapadéka 350–400 mm.
Azoknak a napoknak a száma, amikor legalább 1 mm csapadék esik, a Sajó völgyében 85-90. Az 5 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma 35-45, s mindössze 15-20 olyan nap fordul elő évente, amikor legalább 10 mm csapadék hull az adott területre.
Zivatar évente 40-60 napon is előfordulhat, ami országos viszonylatban magas értéknek számít (országosan csak 25-40 napon várható zivatar). Jégesővel tarkított zivatar 12-14 lehet évente a területen.
A téli évszakban 25-40 napon lehet számítani havazásra. A Sajó-völgyben 30-35 napig boríthatja a felszínt a hótakaró.
A tényleges párolgás évi összege 450–475 mm, ami azt jelenti, hogy a vízháztartás mérlege éves viszonylatban kedvező.
Története Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 ótaRangja1950-ignagyközség1950–1966önálló tanácsú község1966–1970községi közös tanács székhelye1970–1989nagyközségi közös tanács székhelye1989–1990város, városi-községi közös tanács székhelye1990 ótavárosTársközségei1966–1990Dubicsány1973–1990Hét, Serényfalva1981–1988Királd1981–1990Gömörszőlős, KelemérTerületi beosztása1910-igGömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás1910–1923Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás1923–1938Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás1938–1945Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás1945–1950Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás1950–1961Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás1962–1983Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás1984–1989Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék1989 ótaBorsod-Abaúj-Zemplén megye1994 ótaBorsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérségMegyeszékhely1920–1923Gömör és Kis-Hont vármegyeEgyéb központi szerepköre1910–1961Putnoki járás székhelye2013 ótaPutnoki járás székhelye
A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt.
A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt.
Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak.
Első írásos említése Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erős udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg.
1282-es évben vásár- és vámjogot kapott a királytól, amelyben 1 hordó bor után 1 pondus vámtételt kellett fizetnie a kereskedőnek.
1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erős udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg.
A Putnoky-család bélyegkép|A Putnoky család címere A Putnoky-család 300 éven át volt a vidék ura. Putnoky (Putnoki). Ősrégi kihalt család a Rathold-nemzetségből. Első ismert őse kazai Porcs István volt, a kinek Kokos fiától a kazai Kakasok, másik fiától putnoki Miklós Wechétől a Putnokyak eredtek, a kik ma is Abauj-Torna és Borsodvármegyében laknak Putnokot 1283-ban kapták IV. Lászlótól. 1388-ban Zsigmond királytól János (László fia), Miklós (Mihály fia) László, Miklós és Péter (János fiai) pallosjogot nyertek. Birtokai: Felső-Gagy, Kázsmárk, Devecser, Büd falvakban.
Czimere: Kék mezőben ferdén álló lebegő fatörzs, két háromleveles hársfagallyal. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Miklós halálával azonban évtizedekig tartó testvérharc kezdődött, és végül Miklós fiai az egri káptalan előtt osztozkodtak az örökségen. A család jelentős birtokokkal rendelkezett még Abaúj, Gömör, Borsod, Bihar, Zala és Pozsony megyékben is.
A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát.
1388-ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott
1412-ben Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház építését, amit ugyanebben az évben Perényi Imre emberei ostromoltak meg.
1423-ban itt volt a sókamara is.
1427-ben már állt a putnoki vár és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az időben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek.
1383-1488 között a Putnoky család többször is háborúzik a kazai (ma Sajókaza) Kakas családdal, akiknek egyik vára (földvár) ma is megtalálható a Zsuponyó-völgyben. A terület ma Putnokhoz tartozik, Kakasvár néven, így őrzi egykori tulajdonosának nevét. Később a Kakasvárat a Husziták és a környéket háborgató rablóbandák is használták bázisként. A Kakasvár a történelem során sokszor gazdát cserél. A Putnoky és a Kakas család rivalizálásában szerepe volt a Mohos várnak is, amely ma Kelemérhez tartozik.
A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. Putnok lakossága is pártokra szakadt.
A viszály a család kimerülésével ért véget 1475-ben. Eközben persze a jobbágyok szenvedtek a legtöbbet.
A település részére vásár- és vámjogot is szereztek földesurai, és így fokozatosan a földesúri város kiváltságait is elnyerte.
Harc a törökkel A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt. A török sem tudta sokáig tartani, a császáriak sem. A császári udvar akkor kezdett jobban figyelni Putnokra, amikor a magyar függetlenségi mozgalmak számára szolgált menedékül.
1561-ben Putnoki János és fia, Putnoki Ferenc megvédik a várost a török támadásával szemben.
1566-ban Lazarus Schwendi kassai főkapitány serege szállja meg.