Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. A vármegye 10. legnépesebb települése.
Fekvése A Sajó–Hernád-síkon, a megyeszékhely Miskolccal közvetlenül határos, attól keletre fekszik, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán. Felszíne sík, enyhén hullámos, a talajképző kőzetét löszös anyag alkotja.
Megközelítése, közlekedése Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 3-as főúton közelíthető meg, amelyből az északi határában ágazik ki a 37-es főút. A környező települések közül Arnóton át Boldvával a 2617-es, Ongával és Gesztellyel a 3605-ös, Sajóláddal és Muhival pedig a 3606-os út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a és a érinti, melyeknek egy közös megállási pontja van a határai között. Felsőzsolca vasútállomás a település központjától körülbelül 3 kilométerre délre fekszik, a 3606-os út vasúti keresztezése mellett.
Felsőzsolca tömegközlekedését a szomszédos, miskolci közlekedési vállalat, az MVK Zrt. biztosítja. Jelenleg egy buszjárat, a 7-es busz szolgálja ki a lakosságot.http://www.mvkzrt.hu/menetrend/?line=7 Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Ezen kívül számos helyközi járat áthalad a város területén (a Szent István úton, illetve a Kassai úton). 2012. február 16-ától a 7-es busz körbejár Felsőzsolcán, érintve a Kassai, Dózsa György, Kodály Zoltán, Kazinczy Ferenc és Ongai utcákat is, ezáltal a korábbi 5 helyett immár 9 autóbuszmegálló található a városban.
Földrajzi kapcsolatok Északkelet: Hernád folyó völgye, Szikszó Észak: Cserehát dombság Északnyugat: Sajószentpéter, Kazincbarcika, Edelény városok Nyugat: Miskolc megyei jogú város Dél: Sajó folyó völgye, Tisza mente, Tiszaújváros, Polgár, Debrecen városok Kelet: Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Szerencs, Tokaj városok
Klíma Jelleg: kontinentális, a hőmérséklet -25 °C-tól +35 °C-ig, az éves átlaghőmérséklet 11 °C.
Vízrajz A város mellett, a nyugati oldalon folyik a Sajó és az abba ömlő Kis-Sajó (a helyi lakosok által gyakran használt nevén: Bódva). Régen egy Pap-tója nevű tó volt Miskolc és Felsőzsolca között, aminek legendája is van. Állítólag egy templom süllyedt el a Pap-tóban. A tavat 2008-ban feltöltötték.
2010 júniusában megáradt a Sajó folyó és a Kis-Sajó patak, valamint helyenként jelentős belvíz is súlyosbította a helyzetet. A város 95%-a víz alá került, 201 ház összedőlt. 2200 ingatlanból 1800 rongálódott meg. 2011 tavaszán megtörtént az árvíz során megsérült régi Kis-Sajó híd bontása, valamint elkezdődött a Kis-Sajó medrének kotrása, és egy, a települést védő gát építése is annak északi és nyugati határa mentén.
Története A terület a neolitikum óta lakott. Először 1281-ben említik egy okiraton, amely a Miskolc és Zsolca közti birtokvitát zárja le azzal, hogy a két település határa mindenkor a Sajó folyó.
A középkorban Zsolca virágzó település volt, a törökök azonban feldúlták. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során is veszteségeket szenvedett a falu, az oroszok felgyújtották. A zsolcai csata emlékére 1867-ben emlékművet emeltek, Zsolca az ország második olyan települése, ahol a szabadságharcnak emlékművet állítottak.
A 19–20. század fordulóján a település lakossága nagyjából fele-fele arányban foglalkozott mezőgazdasággal és iparral-kereskedelemmel.
A 20. században Borsod megye jelentős iparvidékké vált, Felsőzsolca népessége is nőtt, főként a Miskolchoz való közelsége miatt. 1980-ra már hétezernél is több lakosa volt. 1997. július 1-jén városi rangot kapott. Azóta minden évben tartanak városnapokat, 2007-ben a 10 éves jubileumi rendezvényeket.
Felsőzsolca – feltehetőleg a Sajónak mint természetes határnak köszönhetően – nem olvadt be Miskolcba, de a két város szoros szimbiózisban él. Felsőzsolca az agglomeráció egyetlen települése, ahová az MVK Rt. városi buszai járnak ki.
2009-ben korszerű társasház épült meg a város határán.
2010-ben minden idők legnagyobb árvize zajlott le a városban. Összesen 201 ház dőlt össze és mintegy 1800 ingatlan rongálódott meg a 2200-ból, az újjáépítés folyamatban. 2010. június 4-ét a tragédia napjának nevezték el.
2010. augusztus 19-én Richter skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés rázta meg a várost, december 14-én pedig egy 2,8-as erősségű.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Fehér Attila (független) 1994–1998: Fehér Attila (független) 1998–2002: Fehér Attila (független) 2002–2006: Fehér Attila (független) 2006–2010: Fehér Attila (független) 2010–2014: Dr. Tóth Lajos József (független) 2014–2019: Dr. Tóth Lajos József (független) 2019–2024: Szarka Tamás (független) 2024– : Szarka Tamás (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként Ezen kívül még bolgárok és lengyelek is élnek kisebbségként Felsőzsolca területén.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 0,5% bolgárnak, 0,3% németnek, 0,2% ruszinnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 42%, református 13,7%, görögkatolikus 8,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,5% volt (23,6% nem nyilatkozott).Felsőzsolca Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,0-0,1% görögnek, örménynek, románnak, szlováknak, ukránnak és ruszinnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 15% református, 7,8% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 7,6% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).Felsőzsolca Helységnévtár
Gazdasága A város határában ipari parkot létesítettek, ahol számos cég telepedett meg. Többek között a brit tulajdonú GKN Automotive Hungary Kft. is itt építette fel új autóalkatrész-gyárát, melyet 2023 szeptemberében adtak át. Az üzemben féltengely és kardántengely gyártása valósul meg, a gyártóüzemen kívül logisztikai csarnok, irodaépület és egy mérnöki központ is épül. Az avatóünnepségen elhangzott, hogy a létesítmény az indulás évében 200 főt, az építkezés második fázisának befejezésekor, 2026 végén 1500 főt foglalkoztathat majd.Felsőzsolcán építette meg új európai gyárát a jelentős járműipari beszállítói múlttal rendelkező GKN Automotive (Felsozsolca.hu, 2023-09-18. Hozzáférés: 2024-07-06)Elkaszálta a felsőzsolcai autóalkatrész-gyár 17 milliárdos állami támogatását az Európai Bizottság (hvg.hu, 2024-06-12)
A címer leírása Hegyestalpú pajzs zöld mezejét felső harmadában ezüst hullámos sáv (pólya) osztja ketté. Alatta ezüst színű, hegyével lefelé álló, szembefordított csoroszlya és ekevas lebeg. A pajzstartó kiterjesztett szárnyú koronás fekete sas, jobb karmában ezüst kardot tartva.
A pajzsban a régi mezőgazdasági szerszámok (ekevas és csoroszlya) a hagyományos földművelést, az ezüst hullámos sáv a Sajót jelképezi.
A címertartó sas utal egyfelől a hajdani birtokos Rákócziakra, másfelől kifejezi a település harcok dúlta történetét is.
A község feudális kori pecsétnyomóját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár őrzi. Ennek felirata: „F.ZSOLTZA.HELYSEGE. PETSETJE. 1817”. Ábrája: csoroszlya és ekevas, fölötte valószínűleg a folyót szimbolizáló barázdált sáv.
A pecsét jelképei a leggyakoribbak közé tartoznak, falvak egész sora rendelkezett hasonlóval, ill. csaknem azonossal. Tekintettel arra, hogy a község birtokosai közül a legnevezetesebb a Rákóczi-család volt, ezért ennek a családnak a címeréből szerepel a község címerében a kardot tartó sasmadár.
Intézmények Általános Művelődési Központ 2001-2011 (ide tartozott mint Intézményegység a Krisztina Napköziotthonos Óvoda, a Platty Ida Napköziotthonos Óvoda, a Szent István Két Tanítási Nyelvű Iskola, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola, a Zeneiskola, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Közművelődés, és a Városi Könyvtár) Hat telephelyen voltak az Intézményegységek. Szent István Katolikus Általános Iskola (2012 óta) Kazinczy Ferenc Református Iskola (2012 óta) Csomasz-Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Felsőzsolcai Tagintézménye (2012 óta) Felsőzsolca Napközi Otthonos Óvoda (két telephellyel) Felsőzsolcai Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár 2012 óta Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ (?) Felsőzsolca Városi Rendezvények Háza ZsolcaTV (2005 óta)
Látnivalók 1851-ben épült meg a görögkatolikus templom. Római katolikus temploma 1900-ban épült, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelve. Bárczay-kastély, melyet 2001-ben újítottak fel. Múzeum és könyvtár a Bárczay-kastély épületében. 2005-ben adták át a Trianon-emlékművet a Millenniumi Emlékparkban, amelyet minden év június 4-én megkoszorúznak az 1920. június 4-i évforduló alkalmából. 2010-ben ez elmaradt, az árvíz miatt. A Felsőzsolcai szélerőmű 2006-ban épült meg. 2005-ben Közép-Európa első bolgárkertész emlékművének felavatása (https://web.archive.org/web/20160320064030/https://www.kozterkep.hu/~/12087/felsozsolcai_bolgar_kisebbseg_emlekmuve_felsozsolca_balogh_zsofia_2005.html) Felsőzsolca és Miskolc között korábban volt egy motokrossz pálya, amit 2008-ban lebontottak. 2009-ben a városban Székelykaput állítottak a Kegyeleti Park bejárataként. Zsolcai halmok
Sportélete A Felsőzsolca Városi Sport Club (Felsőzsolca VSC) 1935-ben alapított labdarúgóklub. 2005-2006-ban megnyerte a megyei bajnokságot. A Felsőzsolca Városi Sport Club oldala a magyarfutball.hu-n
Testvértelepülések Királyhelmec, Szlovákia Korláthelmec, Ukrajna Delčevo, Macedónia Nyikómalomfalva, Románia Visk, Ukrajna Olsztynek, Lengyelország Magyarkanizsa, Szerbia İzmir (a város 'Gaziemir' nevű kerülete), Törökország Draganovo, Bulgária
Jegyzetek
További információk Felsőzsolca friss hírei Felsőzsolca hírei Felsőzsolca honlapja Felsőzsolca.lap.hu Térkép Kalauz – Felsőzsolca Felsőzsolca nevezetes és egyéb épületei 3D-ben
Kapcsolódó szócikkek Zsolcai-halmok
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Magyarország városai
Kategória:Borsod vármegye települései