bélyegkép|jobbra|200px|Az Olt Kissinknél bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|jobbra|200px|A templom belső tere bélyegkép|jobbra|200px Kissink (, korábban Cincu Mic, ) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Közigazgatásilag Voila községhez tartozik.
Fekvése Fogarastól 14 km-re nyugatra, az Olttól egy km-re északra fekszik.
Nevének eredete A német Schenk szó 'kocsmá'-t, 'csapszék'-et jelent, de első írásos említésekor (1337) latinul de Parvo Promontorio, a promontorium jelentése pedig 'hegyfok'. További történeti névalakjai: Kyssenk (1434), Clingenschen (1500), kleyn Schenk (1532).
Története Határában római castrumot tártak föl.
Nagysinkszéki szász falu volt. Egy alkalommal, 1434-ben mezővárosnak nevezték. 1532-ben 27 család lakta. 1599-ben kozákok, 1603-ban vallon zsoldosok gyújtották föl, 1659-ben pedig Barcsai Ákos beszállásolt katonái tettek benne kárt. 1689-ben a falu 300 aranyat kapott kölcsön Rétyi Zsigmond fogarasi nemestől, 1698-ban pedig 250 aranyat Șerban Boertől.
A 18. században hosszú határvitát folytatott Voilával. A két falu között eredetileg ugyanis az Olt képezte a határt, de időközben az Olt egy szakaszon új medret talált magának.
1785-ből való az első adat román lakóiról, akik fogarasföldi pásztorok voltak és ekkor még csak a nyarakat töltötték itt. Később kialakult egy új, román lakosságú falurész, a korábbi falumagtól északra és északkeletre. Ez a térbeli elkülönülés jórészt a 20. század végéig fennmaradt.
A falu északnyugati peremére a 19. század elején román anyanyelvű cigányok települtek, akik a szászok napszámosaiként dolgoztak. Idővel szász mintára kőházakat építettek maguknak.
1825-ben éves (országos) és hetivásár tartására kapott kiváltságot.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900 1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták.
A 19. század végén 4865 holdas határának 29%-a volt szántóföld, 24%-a legelő és 21%-a erdő.
A szászok kivándorlása 1978-ban kezdődött. 1985 után vízerőmű létesült az Olton.
Lakossága 1850-ben 782 lakosából 576 volt német, 143 román és 56 cigány nemzetiségű; 576 evangélikus és 198 ortodox vallású.
1900-ban 925 lakosából 580 volt német, 325 román és 20 magyar anyanyelvű; 578 evangélikus, 324 ortodox és 18 római katolikus vallású. 59%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 3%-a beszélt magyarul.
2002-ben 651 fő lakta, közülük 597 volt román, 31 német, 13 magyar és 10 cigány nemzetiségű; 577 ortodox, 32 evangélikus és 23 adventista vallású.
Látnivalók Az evangélikus erődtemplom. Az első templom a 13. században román stílusban épült, ezt 1421-ben gótikus stílusban átépítették. Még a 15. században kettős védőfallal vették körül, amibe beépítették a római castrum köveit is. Négy toronnyal erősítették meg. Egyik harangját 1489-ben öntötték.Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 A templomot gondnoka magyar nyelven is bemutatja. szerint Az óvoda, az egykori iskola épülete a 20. század elején, Friedrich Balthes tervei szerint épült, huszártoronnyal.Marián Gyöngyvér: Friedrich Balthes, egy segesvári építész a 20. század elején, XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, 2010
Híres emberek Itt született 1911-ben Andreas Birkner német író.
Források Gerhardt Binder: Kleinschenk in Siebenbürgen. Ein Heimatbuch. München, 1997
Jegyzetek
További információk A Heimatortgemeinschaft honlapja Képek az erődtemplomról
Kategória:Brassó megye települései Kategória:Nagy-Küküllő vármegye települései