Arló (szlovákul: Orlov) nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Fekvése Ózdtól 3 kilométerre délre, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre nyugatra, a Hódos-patak völgyében, tagolt, dombsági területen fekszik a településen keresztülhaladó 25-ös főút, valamint az abból, annak 62+300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, Borsodszentgyörgy felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál. Szomszédos települések Hodoscsépányon (Ózd) kívül: délre Járdánháza 3 km-re, északnyugatra Borsodszentgyörgy 6 km-re.
Az Arlói-tó a 20. század elején keletkezett: a bányászati tevékenység következtében a Csahó-hegy homokkőrétegei elmozdultak, és a suvadás elzárta a patak útját, 8,5 hektáros tavat hozva létre.
Nevének eredete Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orlov szóból származik.
Története A település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt. Első fennmaradt írásos említése (Arlo) 1268-ból való.
Az első lakosok fakitermeléssel és szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században cigányok vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.
Fényes Elek XIX. századi leírása szerint: „Arló, magyar falu, Borsod vármegyében, melly Nagy- és Egyházas-Arló külön határral biró helyekből olvadt össze, Miskolczhoz 3 3/16 u. p. Putnokhoz 1 4/16 állomásra, a Bikk-hegy alacsonyabb vidékén. Lakja 1184 lak., kik többnyire r. katholikusok, helybeli igen régi templommal és pappal. A határ egész kiterjedése a hozzátartozó Gyepesi pusztát is hozzáértve 10728 3/4 hold; mellyből belsőség 93 h., szántóföld 1975 hold, rét 980 h., erdő 7680 3/4 hold. Egész urbéri telek 28 3/4, s ezután szántóföld 700, rét 300 hold. Földje agyagos és második osztálybeli; terem buzát, rozsot, zabot, tenkelyt, kukoriczát. A határban több helyt van kőszén és kőbánya. Birtokosok: Jankovich Antal, Jekelfalusi József, id. Somosközy Ferencz, Plathy Gáborné, Leszkáry Miklós, gr. Bethlen Krisztina, Helebrant, Susay, Losonczy, Csomós, Holló, Csák, Csépányi, Vas, Kocziány, Kolosy, Pap, Bárdos s Martos családok.”
A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelségének köszönhetően.
A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt az 1990-es évektől csökkenni kezdett, sokan elvándoroltak Miskolcra és más városokba. A munkaképes korú férfiak jelentős része Miskolcra, Eger környékére vagy akár Budapestre ingázik.
1994-ben telepedtek le a faluban Szent Ferenc Kisnővérei, azóta segítik a rászoruló családokat az Elfogadlak Alapítványon keresztül, elsősorban a gyermekek tanulmányainak támogatásával. 2020 nyarától a Jézus Társasága romamissziót indított a település két szegregátumában (Kisfalun és Csahón) Jezsuita Jelenlét Arló néven. A jelenlét a Felzárkózó Települések kormányzati program keretében működik, célja „a családok segítése: a munkanélküliségből, hiányos iskolázottságból, lakhatási szegénységből és az öröklött, tanult tehetetlenségből való szabadulás”, módszertani alapját pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programja adja. 2021 októberében készült el a Jelenlét Ház, ahol baba-mama foglalkozásokat, iskolásoknak korrepetálást, tánc- és zenetanítást tartanak, segítenek a mindennapi ügyintézésben, illetve mosási és fürdési lehetőséget biztosítanak.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Zsigrai Árpád (MDF-FKgP) 1994–1998: Zsigrai Árpád (Konzervatív Koalíció) 1998–2002: Zsigrai Árpád (független) 2002–2006: Zsigrai Árpád (független) 2006–2010: Zsigray Árpád (független) 2010–2013: Zsigray Árpád (független) 2013–2014: Vámos István Józsefné dr. (független) 2014–2019: Vámos István Józsefné dr. (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Vámos Istvánné dr. (Fidesz-KDNP) 2024– : Vámos Istvánné dr. (független)
A településen 2013. április 21-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal emberek alkották. Ezenkívül 4 szlovák is élt a településen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 19,9% cigánynak mondta magát (13,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7,5% (22,5% nem válaszolt).Arló Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, szlováknak, görögnek és lengyelnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,9% volt római katolikus, 0,5% református, 0,5% görögkatolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 10,9% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).Arló Helységnévtár
Látnivalók, programok Késő barokk stílusú római katolikus plébániatemplom>, műemlék, Szent Mihály tiszteletére szentelve Arlói-tó: a szép természeti környezetben fekvő, suvadással létrejött tó ma fürdő- és horgászvíz. Partján víkendházak, horgászkalyibák állnak. Tájház Kézművestábor minden július elején Csahó-hegyi Kilátópont Lop-hegyi Kereszt Kilátópont Várhegy Régi gazdaház Ivánkapusztai Vadászház Egyetemes történelmi emlékmű Millecentenáriumi park és emlékmű
Testvértelepülések Nyustya (Hnúšťa), Szlovákia Korond (Corund), Románia Beretke (Bretka), Szlovákia
Jegyzetek
További információk Arló Önkormányzatának honlapja Arlói Jezsuita Jelenlét
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései