Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Fekvése A Bódva folyó völgyében, az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység között, az Esztramos-hegy lábánál, Miskolctól 52 kilométerre északra fekszik. Közúton csak a 27-es főútból Bódvaszilasnál délkelet felé kiágazó 26 117-es számú mellékúton érhető el, de burkolatlan úton megközelíthető Perkupa Dobódél településrésze felől is.
A környező települések: Bódvaszilas 4, Tornaszentandrás, Perkupa, és Szögliget pedig közúton egyaránt 10-10 kilométerre; a legközelebbi város: Szendrő 20 kilométerre.
Közlekedés Közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4124-es járatával érhető el.
Története Nevének eredete A falu nevét legkorábban említő írás 1283-ból maradt fenn. Kezdetben csak „Rákónak” hívták; ez a név a szláv eredetű rák szavunkra utal. A folyó menti fekvésére utaló „Bódva-” előtagot 1905-ben kapta.
Eredetileg Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
Az 1970 - es években kezdődő elnéptelenedés a 21. században továbbra is sújtja a falut. Míg 1970 - ben 358 - an lakták a falut, 1990 - re a népesség 203 főre csökkent, 2022 - re pedig összesen 61 állandó lakója maradt a falunak. Ha az elnéptelenedés hasonló ütemben folytatódik tovább, Bódvarákónak becslések szerint 2040 - re egy lakója sem maradna.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bodolai István (független) 1994–1998: Bodolai István (független){ 1998–2002: Bodolai István (független){ 2002–2006: Bodolai István (független){ 2006–2010: Bodolai István (független){ 2010–2014: Farkas Árpád (független) 2014–2018: Farkas Árpád (független){ 2018–2019: Dámóczi Attila Miklós (független) 2019–2024: Képes László (független){ 2024– : Képes Krisztián (független){
A településen 2018. augusztus 26-án időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző polgármester méltatlanná vált a tisztségéhez. Farkas Árpádot még 2016-ban ítélte a bíróság hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre falopás miatt, de ennek ténye jóval később derült csak ki; méltatlanságát ezt követően mondta ki a területileg illetékes munkaügyi és közigazgatási bíróság. Farkas a történtek ellenére elindult a választáson, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a településen a lakosságnak 97%-át magyar, a 3%-át cigány nemzetiségűA nemzetiségi népesség száma településenként emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (23% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 3,4%, evangélikus 3,4%, görögkatolikus 4,6%, felekezeten kívüli 1,1% (33,3% nem válaszolt).Bódvarákó Helységnévtár
2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% horvátnak, 1,6% cigánynak (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,1% volt római katolikus, 8,2% református, 16,4% görögkatolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (11,5% nem válaszolt).Bódvarákó Helységnévtár
Nevezetességek, látnivalók alt=Bódvarákói utcakép|bélyegkép|Bódvarákói utcakép Az egyutcás település több háza is érintetlenül megmaradt a környék népi építészetének emlékeként.
A korábbi templom helyén álló mai római katolikus templomát 1803-ban építtette a Keglevich család. Ezt emléktábla tanúsítja a zömök, párnás sisakú torony tövében nyíló bejárat fölött. A torony alatt van az előtér, fölötte a karzat. A hajót és az annál keskenyebb szentélyt is csehsüvegboltozat fedi. A copf stílusú szószéket festett szobrok díszítik. A régi főoltárképet (Andreas Zallinger: Avilai Szent Teréz) a sekrestye ajtaja fölé helyezték át. Az orgonát 1887-ben építették.
1995-ben a településen található 8 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Bódvarákói-barlang, a fokozottan védett Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Gerinc-barlang, a Gerinc-zsomboly, a Kalcitkristályos-barlang, a Ledobóakna barlangja, a Sas-lik és a Téli fellevegőzésű-barlang.
Több ritka növény is található a környéken. A Bódva árterében virágzik a mocsári kockásliliom, az Esztramos-hegy lejtőin pedig az apró nőszirom, a leánykökörcsin, a tavaszi kankalin és sok más színes virág.
Geo-Bio Gólyatábor Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1986–2018 között hagyományosan Bódvarákón rendezte a „Geo-Bio Gólyatábort” az élettudományok és a földtudományok szakjai (biológus, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, környezettudományi, meteorológus, térképész) újdonsült hallgatói számára. A falu lakossága ilyenkor egy hétre gyakorlatilag megötszöröződött, és a település jelentős plusz bevételhez jutott. 2019-ben azonban vállalhatatlan helyzetbe hozta a szervezőket a község új önkormányzata, ezért a gólyatábor 33 év után új helyszínre költözött.
Híres emberek Itt született Lánczy Margit színésznő. Itt van eltemetve gróf Keglevich István főrend, intendáns, Lánczy Margit édesapja.
Jegyzetek
Könyvek 26. oldalE1
További információk Bódvarákó és környékének látnivalói Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. https://web.archive.org/web/20181204204011/https://bodvarako.webnode.hu/ - A Geo-Bio Gólyatábor rajongói oldala
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései