270px|jobbra|bélyegkép|A bükkábrányi lignitbányában talált, épen maradt mocsári ciprusok (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága kb. 3 méter, jelenleg az ipolytarnóci ősfenyő-bemutatóházban található Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál, a Borsodi-Mezőségen, a Kácsi-patak és a Sályi-patak között észak–déli irányban terül el, Miskolctól 33 kilométerre délre, Egertől pedig 28 kilométerre keletre. A környező települések: Mezőnyárád 2, Tibolddaróc 5, Vatta 6, Sály pedig 7 kilométerre. A legközelebbi városok: Mezőkeresztes 8, Emőd 12 és Mezőkövesd 13 kilométerre.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, amely belterületének déli szélén halad el. Tibolddaróccal és a zsákfalunak tekinthető Káccsal a 25 114-es, Sállyal a 25 115-ös számú mellékút köti össze. Országos közútnak számít még a két utat a település központján át összekapcsoló 25 136-os számú mellékút is. A vasút csak déli határszélét érinti, megállási pontja nincs a településen.

Története Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, majd a honfoglaló magyarok pihenőhelye. Előbb az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, majd az Árpád-házi királyok birtoka lett.

Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg. A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt az okiratokban. Mária Terézia uralkodása idején postaállomás létesült a településen. Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.

A két községet 1949-ben egyesítették Bükkábrány néven.Bükkábrány története a KSH online helységnévtárában

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról, ahol 2007 júliusában szinte sértetlen állapotban lévő bükkábrányi ősfákat, famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsárciprusok ma is láthatók a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén. Nevének eredete A valószínűleg az Ábrahám személynévből származó neve fennmaradt írásban egy 13. századi oklevélben szerepel először, Ábrány alakban írva.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dudás Sándor (független) 1994–1998: Dudás Sándor (független) 1998–2002: Dudás Sándor (független) 2002–2006: Tóth Péter (független) 2006–2010: Tóth-Móricz Péter (független) 2010–2014: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP) 2024– : Szalai Szabolcs (Fidesz–KDNP)

Népesség A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás önbevallás alapján rögzített adatai szerint a településnek akkor színtiszta magyar lakossága volt.A nemzetiségi népesség száma 2001

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).Bükkábrány Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 18,3% református, 1,3% görögkatolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).Bükkábrány Helységnévtár

Nevezetességei Alsóábrány római katolikus temploma 1750-ben épült barokk stílusban. Belső része valamivel később készült rokokó stílusban. Felsőábrány református temploma 1802-ben épült, és 1914-ben bővítették. A vándorló bánya titkai – bányászati állandó kiállítás Géczy István szobra Bükkábrányi ősfák Bükkalja Tanösvény Szabadidő Park

265px|bélyeg|A temető légi felvételen

Ismert emberek Vályi Nagy Károly, a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója gömöri származású volt, s a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget. Családalapítás után telepedett le Bükkábrányban. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. Készítményeiknek helyben volt legnagyobb keletje. A bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték, a cifra hosszú férfibundákat és hímzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó ízlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők szerették a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás hímzéseket. Répássy János alsóábrányi plébános Bükkábrányban születtek Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. – Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét az 1897-ben megjelent Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.

Jegyzetek

További információk Bükkábrány község honlapja

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései