Biharkeresztes (a középkorban: Fancsal, gyakran csak: Keresztes) város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban, közvetlenül a román határ mellett, fontos közúti és vasúti határátkelőhely Románia felé. Földrajzi elhelyezkedése miatt jelentős szerepet tölt be a magyar–román kapcsolatokban, különösen a határ menti forgalomban és kereskedelemben. Csupán 20 km-re fekszik nyugatra Nagyváradtól, Debrecentől pedig 45 km-re keletre.
Nevének eredete Biharkeresztes nevének eredete a középkori birtokviszonyokra vezethető vissza. A település első ismert neve Fancsal volt, amelyet 1214-ben említettek először oklevélben. Ez a név valószínűleg az Árpád-korban használt „Fancs” (Fonch) személynévből ered.
A 13. század végén a falu a váradi egyház birtokába került, és két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik pedig a váradi Szent Kereszt oltár mestere. Valószínűleg innen ered a falu új neve, mivel 1374-től kezdve Keresztes néven említették.
A „Keresztes” név tehát a Szent Kereszt oltárhoz való tartozásra utal, és metonimikus úton jött létre, azaz a birtokosra utaló névként. A „Bihar” előtag pedig a település földrajzi elhelyezkedését jelzi, mivel a város a történelmi Bihar vármegye területén található.
Fekvése
Az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye délkeleti részén fekszik, Debrecentől 50 kilométerre, a magyar-román határtól 6 kilométerre. Vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása.
Földrajzi szempontból a Bihari-sík egyetlen városa, a kistáj keleti részén fekvő település.
Szomszédai: észak felől Bojt, északkelet felől Bedő, kelet felől Ártánd, dél felől Berekböszörmény, délnyugat felől Told, nyugat felől Mezőpeterd, északnyugat felől pedig Váncsod. Délkeleti irányból Romániához tartozó területek határolják (határszéle mintegy 2 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral), a legközelebbi település a határ túloldalán Köröstarján (Tărian).
Megközelítése Közút A város területén nyugat-keleti irányban végighalad a 42-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. A főút azonban egy ideje már észak felől elkerüli Biharkeresztes központját, a lakott területeken végighúzódó szakasza azóta alsóbbrendű útként számozódik, 42 122-es útszámmal.
A környező települések közül Komádival a 4215-ös, Ártánddal a 4218-as, Hencidával a 4817-es, Tolddal a 42 121-es utak kötik össze; Debrecentől idáig (Hosszúpályi és Pocsaj érintésével) a 4808-as út húzódik.
Vasút A hazai vasútvonalak közül a várost a MÁV 101-es számú a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Biharkeresztes vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Mezőpeterd vasútállomás és a már Romániában fekvő Biharpüspöki vasútállomás között található; fizikailag a város belterületének északi szélén helyezkedik el, a vasút és a 4817-es és 4808-as utak keresztezései között, közúti elérését az előbbi kettőt összekötő 48 316-os számú mellékút (Nagy Sándor utca) biztosítja.
Története Régészeti leletek A szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók.Biharkeresztes az utazom.com honlapján A Nagy Farkasdombról i. e. 4000–2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. A határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.Biharkeresztes honlapja/Bemutatás
A régészeti ásatások bronzkori, avar kori és Árpád-kori településmaradványokat is feltártak.
Az ókorban itt élt népek thumb|left|200px|A nagyszentmiklósi avar kori kincs Biharkeresztes környéke lakott hely volt már az újkőkorban is, ezt a régészeti leletek bizonyítják.
Hazánkban a vaskor az i. e. 1. évezredre esett, s három korszaka volt: korai, középső és késői vaskor. A korai vaskorban a toldi útfélen, a mai temető környékén a szkíták éltek. A késői vaskorban a kelták laktak itt (ennek emlékét őrzik a Nagy Farkasdombon feltárt sírok).
Az időszámításunk kezdetétől már pontosabban nyomon követhetjük, hogy milyen népek váltották egymást a mai város területén: az 1. században a dákok éltek a mai temető környékén. A 2–4. században a Nagy Farkasdombon az iráni nyelvet beszélő nomád szarmaták telepei voltak. A településtől nyugatra halad el az általuk 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Az 5–6. században a germán népekhez tartozó gepidák szállták meg a Nagy és Kis Farkasdomb és a toldi útfél környékét. A 7–8. században egy belső-ázsiai eredetű lovas nomád nép, az avarok jelentek meg a tájon (erre utal a Lencsésháton feltárt avar lovas sír).Némethi Mária-Klima László: Kora avarkori lovas temetkezések, 11. oldal
A honfoglalás kora Biharkeresztes környéke kedvelt helye lehetett már a honfoglaló magyaroknak is. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon feltárt honfoglalás kori sírlelet.
A település a középkorban thumb|right|200px|A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczi János krónikájában (1488) A község közvetlen elődje a mai város nyugati oldalán, Told felé terült el, és ebbe később beleolvadt egy Septely nevű másik falu. Az 1208–1235. években e falut említi a Váradi regestrum.
Az első ránk maradt oklevél, amely a mai Biharkeresztest, akkori nevén Fancsalt említi, 1214-ből való. (A „Fancsal” – akkori helyesírással Fonchol – név valószínűleg az Árpád-korban használt „Fancs” (Fonch) személynévből ered.) Ebből tudjuk, hogy a királyi ispánsági alapítású falu első lakói a bihari vár udvarnokai voltak. A települést Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adományozta.
A tatárjárás (1241–42) idején a falu csaknem teljesen elpusztult, de lakói hamarosan újjáépítették.
A 13. század végén a váradi egyház birtokába került. 1284 és 1290 között két részbirtokosa volt: az egyik a váradi káptalan, a másik a váradi Szent Kereszt oltár mestere.15 éve város Keresztes c. kiadvány Valószínűleg innen ered a falu új neve: 1374-től Keresztesnek nevezték.
Újkori története thumb|left|200px|Bocskai István portréja Az 1552-ben végzett összeírás szerint Keresztes 86 telkes, egységes magyar lakosságú falu volt, abban az időben a vidék legnépesebb helységének számított. Ekkor is a váradi püspökség birtoka, és a sok plébániát magába foglaló Keresztesi alesperesség székhelye. 1554 és 1566 között a lakosság teljesen római katolikus vallású volt. 1566 után azonban a katolikus egyház, mint helyben szervezett egyház megszűnt, s a század végén lakossága református hitre tért.Biharkeresztes 1996-ban kiadott zsebtérképe
1601-ben Bocskai István birtoka volt, 1604-ben a kővági uradalomhoz számították. 1614-ben már a kereki váruradalom része, birtokosa ekkor Bánffy Dénes özvegye, a somlyai Báthory Anna volt. 1628-tól a Zólyomy család, Zólyomy Miklós birtoka lett.Módy György-Nyakas Miklós-Rácz Zoltán: A megye településeinek története és épített emlékei
1660-ban a törökök elfoglalták a megye utolsó erősségét, Nagyváradot is. Az egész megye török uralom alá került, a lakosság nagy része szétszóródott, kihalt. Nagyvárad visszavételének évében (1692-ben) Keresztes lakatlan falu volt, 6 keresztesi családot Báránd községben írtak össze, s megjegyezték róluk, hogy körülbelül 4 évvel azelőtt menekültek el az elpusztított településükről. A hódoltság megszűnését követően gyorsan újratelepült faluban 1715-ben 24, öt évvel később pedig már 75 jobbágycsaládot számoltak össze.
A bécsi udvar Szentjobb várának visszafoglalása után a Thököly-párti Zólyomy Miklós minden birtokát elkobozta, köztük Keresztest is. Az udvari kamara a Zólyomiak egykori birtokait hamarosan eladta gróf Csáki Lászlónak. (A falu egészen a 20. század elejéig nagy részben a Csákiak birtoka maradt. Ekkorra itteni birtokaikat eladták, s újabb nagybirtokok már nem alakultak ki a községben.)
Az első magyarországi népszámlálást II. József rendeletére végezték 1784-ben. Ekkor már a falut Mezőkeresztesnek nevezték, lakossága 1599 fő volt.
1836-ban földosztás volt, de a keresztesiek ezzel nem voltak megelégedve. 1848-ig hallgattak, majd beperelték az uradalmat. 1863-ban úgy látszott, a per el fog veszni; ekkor az uradalom és a lakosság között egyezség jött létre: a kezükben maradt földekért kárpótlást fizettek az uradalomnak.
A faluból az 1848–49-es szabadságharcban sokan részt vettek, a keresztesi honvédek névsorát Osváth Pál jegyezte fel.
A helység 1850-ben járási székhely lett (Sárréti, később Mezőkeresztesi járás) és vásártartási jogot kapott, így dinamikusan fejlődni kezdett és rövidesen a járás egyik meghatározó települése lett. Városiasodó jellegére utal, hogy 1900 táján már két gőzmalma és két olvasóköre is volt.
1912-ben a falu neve újra megváltozott. A postaforgalom szélesebb körű elterjedésével sok zavart okozott, hogy Borsod megyében volt egy másik Mezőkeresztes nevű község. Eredeti nevét az tarthatta meg, a bihari Mezőkeresztesből Biharkeresztes lett.
Az I. világháború alatt (1914–1918) román csapatok szállták meg a falut. A harcokban 80 lakos esett el. A trianoni határ létrehozása jelentősen visszavetette a fejlődésben Biharkeresztest, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ.
1970-ben megszűnt a Biharkeresztesi járás, és ez a települést átmenetileg visszavetette a fejlődésben. 1989-ben városi rangot kapott.
Napjainkban Biharkeresztes mikroközpontként látja el Ártánd, Bojt, Nagykereki és Told közigazgatását közös önkormányzati hivatal fenntartásával. Jelenleg a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának, az Óvodai Társulásnak, a Szociális és Gyermekjóléti Társulásnak és a Biharkeresztes Ártánd Infrastruktúra-fejlesztési Társulásnak a székhelye. 2013 óta járási kirendeltség és kormányablak is működik a városban.
Közélete Polgármesterei 1990–1991: dr. Balogh Antal 1991–1994: Kozma Sándor (független) 1994–1998: Kozma Sándor (független) 1998–2002: Fülöp Mihály István (SZDSZ) 2002–2006: Fülöp Mihály István (SZDSZ) 2006–2010: Barabás Ferenc (független) 2010–2014: Barabás Ferenc (független) 2014–2019: Barabás Ferenc (független) 2019–2024: Dani Béla Péter (független) 2024– : Dani Béla Péter (független)
1991. április 7-én időközi választást tartottak a településen az előző polgármester lemondása miatt, azonban az alacsony részvételi arány miatt április 21-én meg kellett ismételni.
Népessége
+Biharkeresztes népességének alakulásaHivatalos népszámlálási adatok/Hajdú-Bihar megyeÉvLakosok számaÉvLakosok száma17841599194140071851271019494453187028631960484418802676197047881890295019804661190031941990449819103560200143031920366920044090193042712009419120184345
Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2000-es évek első évtizede végén megindult egy fokozatos bevándorlás Nagyvárad vidékéről. A jóval alacsonyabb magyarországi ingatlanárak kedvező feltételeket biztosítanak, ezért egyre több nagyváradi, újabban nem csak ottani magyarok, de románok is, települnek át, és ingáznak Biharkeresztes és Nagyvárad között.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,3% németnek, 4,6% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,5%, református 39,9%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,9% (25,4% nem válaszolt).Biharkeresztes Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% románnak, 2,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt református, 9,2% római katolikus, 1,9% görög katolikus, 1,8% ortodox, 0,2% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).Biharkeresztes Helységnévtár
Kultúra