Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye. A megye ötödik legnépesebb települése.
Fekvése
A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, Debrecentől 40 kilométerre északnyugatra, Nyíregyházától 25 kilométerre délnyugatra. Területe 259,62 km², ebből 12,54 km² a belterület. Legnépesebb különálló településrésze Tedej, mely az északi határszéle közelében fekszik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszavasvári, kelet felől Hajdúdorog, dél felől Hajdúböszörmény, nyugat felől Görbeháza, északnyugat felől pedig Polgár.
Legfontosabb vízfolyása a Keleti-főcsatorna, mely több mint 15 kilométer hosszan húzódik a határai között, s a városközponttól alig 2 kilométerre nyugatra húzódik.
Megközelítése A térséget átszelő országos főutak (az M3-as autópálya kivételével) elkerülik – a 35-ös és a 36-os főutaktól 15-15, a 4-es főúttól pedig 20 kilométerre fekszik –, így csak mellékutakon érhető el.
A környező települések közül Nyíregyházával a 3317-es, Balmazújvárossal a 3323-as, Polgárral a 3501-es, Tiszavasvárival és Hajdúdoroggal, illetve azon át Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Görbeházával pedig a 3508-as út köti össze. (A belvárost körbevevő körgyűrű is országos közútként számozódik: körülbelül egyharmada északon és keleten a 3502-es út része, a fennmaradó szakasz a 35 141-es útszámot viseli.)
Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, melynek egy csomópontja van a határai között, a belterülettől mintegy 4 kilométerre északnyugatra, a 3502-es út keresztezésénél.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek három megállási pontja van itt. Debrecen felől sorrendben: Hajdúnánás vasútállomás, a városközponttól délre, a 3323-as út vasúti keresztezésének keleti oldalától nem messze, közúti elérését a 35 141-es útból kiágazó 35 302-es számú mellékút (települési nevén Bocskai utca) biztosítja; Hajdúnánás-Vásártér megállóhely, a város nyugati széle közelében, de már lakott területen kívül, ennek közúti elérését csak önkormányzati utak teszik lehetővé; és Tedej megállóhely, a névadó település délnyugati részén, belterületen.
Története Ezen a területen már a csiszoltkő-korszakban (i. e. 4500-2500), a rézkorban (i. e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i. e. 1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A 4. század második felétől gepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.
Nánást először a Váradi regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkan fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb despota birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban török megszállt terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. (1605. december 12.). Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.
1676-ban annyira lerombolták, hogy 10 évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban. Megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A 18. században az őslakosság és a bevándorló nemesek között okozott feszültséget a teherviselés és a határbirtoklás kérdése. A helyzet csak a 19. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.
Az 1848–49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. A fejlődés csak 1876-ban vett nagyobb lendületet. A társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé és mozgalmassá vált (Hajdúnánási Kaszinó, Polgári Olvasókör, Nánási Lapok c. újság). A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása. 1940-ben a lakosság száma 17 996 fő volt, ebből 17 978 magyar, 7 német, 5 szerb, 5 szlovák, és 1 horvát. A lakosság kb. 80%-a református, 9%-a római katolikus, 6%-a zsidó, 5%-a egyéb vallású volt.
Az 1956-os forradalom leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, Országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. 1962-ben nyitották meg a Városi Fürdőt. A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje a termálfürdő, és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.
Címere 1786-ban készült el az a pecsétnyomó, amelynek címerképe aztán a város jelképévé vált.
A címer hármas rétegzésű. Az égszínkék, ovális pajzson egy hajdú áll, aki vörös ruhát és sárga csizmát visel. Jobb kezében kivont szablyával, baljában egy levágott török fejjel. Fölötte helyezkedik el a vitézi nyílt sisak a királyi koronával, a visszavonhatatlan nemesi kiváltság jelképével. Legfelül kivont szablyát tartó jobb kar és a szablyán levágott török fej látható. A címerképet balról vörös és arany, jobbról pedig kék és ezüst girlandok egészítik ki.
Közélete Polgármesterei +IdőszakPolgármesterPártMegjegyzés1990–1994Boros MiklósSZDSZ1994–1998Dr. Éles AndrásHajdúnánásért Egyesület1998–2002Hajdúnánásért Egyesület2002–2006HTFE-MSZP2006–2010HTFE-MSZP2010–2014Szólláth Tibor ZoltánFidesz2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Bódi JuditÖsszefogás Hajdúnánásért
Alpolgármesterei +IdőszakAlpolgármester 1.Alpolgármester 2.Alpolgármester 3.1990–1994Dr. Éles András (független), főállásban - -1994–1998Benkey Lajos (MSZP), főállásban (1994–1998), társadalmi megbízatásban (1998–2002) - -1998–20022002–2006Oláh Miklós (MSZP) főállásban (2002–2006), társadalmi megbízatásban (2007–2010) - -2007–2010Dr. Juhász Endre László (Fidesz-KDNP-Polgári Kör), társadalmi megbízatásban -2010–2014Dr. Juhász Endre László (Fidesz-KDNP), társadalmi megbízatásban (2010–2014), főállásban (2014–2019) - -2014–2019Dr. Csiszár Imre (Fidesz-KDNP), társadalmi megbízatásban -2019–2024Nagyné Legény Ildikó (Fidesz-KDNP), társadalmi megbízatásban (2019–2022), főállásban (2022–2024)Török István (DK-MSZP-Jobbik-Momentum-LMP-HESZE), társadalmi megbízatásban (2019–2022)2024–Oláh Miklós (Összefogás Hajdúnánásért), társadalmi megbízatásban - -
Választások 2024-es önkormányzati választás 2019-es önkormányzati választás 2014-es önkormányzati választás 2010-es önkormányzati választás 2006-os önkormányzati választás 2002-es önkormányzati választás 1998-as önkormányzati választás 1994-es önkormányzati választás 1990-es önkormányzati választás
Gazdaság Háziipara jelentős (szalmafonás). Itt működik Magyarország első struccvágóhídja.
Nevezetességei
Református templom: copf stílus, 18. század végeHajdúnánás Református templom, magyarharangok.hu Főtér (napszerkezetű), Városházával, Kossuth-, és Bocskai-szoborral, szabadtéri színpaddal Városi Művelődési Központ, Hajdúsági tájház: klasszicista stílus, 19. század vége Hajdúnánási gyógyfürdő Strucctenyésztő tanya Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola épülete Páfrányfenyő: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke. M3-as autópálya hajdúnánási mérnöksége. Maghy Zoltán Emlékház és Pituk József Galéria: Az épület 2020 augusztusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A fiatalon elhunyt hajdúnánási költő, Maghy Zoltán egykori szülőházában a költő életéről olvashatnak, de művei és néhány személyes tárgya segítségével is emlékezhetnek rá a látogatók. Pituk József selmecbányai születésű festőművész a XX. századi magyar képzőművészet jelentős alkotója. Nevéhez fűződik a budapesti Szent István Bazilika Szent Jobb-kápolnája üvegablakainak elkészítése. A galériában közel félszáz alkotása tekinthető meg. A látogatáshoz előzetesen a helyi művelődési központban lehet bejelentkezni.
Kultúra
A város kulturális lehetőségeit a Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő Kéky Lajos Városi Művelődési Központ biztosítja. A művelődési központ helyt ad nyelvi, művészeti és közhasznú tanfolyamoknak, ezen felül sportolási lehetőségeket is nyújt. A központban táncklub és musicalklub is működik. Az érdeklődők színházi előadásokon, koncerteken, előadóesteken vehetnek részt. Év közben több alkalommal is felpezsdítik a várost a hagyományosan megrendezésre kerülő bálok (farsangi, húsvéti, Erzsébet- és Katalin-napi, szilveszter és alapítványi bálok).
A könyvtár állománya 68 000 darabos, értékes helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, alkotóesteket, fórumokat, vers-és prózamondó versenyeket.
Hajdúnánás évszázados hagyományát felelevenítve kétévente tartják az Aranyszalma Nemzetközi Szalmafonó Pályázatot, és kiállításokkal emlékeznek meg erről az ősi iparágról. A Nyári Zenés Esték elnevezésű többnapos rendezvényt évente szervezik.
Lakosságszáma 1900-ban 15 884, 1910-ben 16 781, 1920-ban 17 085, 1930-ban 17 963, 1949-ben 18 222, 1990-ben 18 722, 2001-ben 18 058 fő lakta Hajdúnánást.
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 31,8%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 35% (25,3% nem válaszolt).Hajdúnánás Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt református, 3,8% római katolikus, 3,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 27,6% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).Hajdúnánás Helységnévtár
Ismert személyek Itt született Grünbaum Menyhért (Meinhart Maur) (1884.– 1964.) színész Móricz Pál (1870–1936) író, újságíró Ladányi Imre (1877–1949) színész, rendező, prózaíró Kéky Lajos (1879–1946) irodalom- és színháztörténész, az MTA tagja ifjabb Berencsy Géza (1886−?) földbirtokos, országgyűlési képviselő Maghy Zoltán (1907–1930) költő Vihar Béla (1908–1978) József Attila-díjas magyar költő, újságíró Ujvárosi Miklós (1913–1981) botanikus Bán Elemér (1917–2019) operaénekes, színművész Fábián Sándor (1920. jún. 16.) író, elbeszélő Csontos Gábor (1927-2010) író Hódos Imre (1928–1989) olimpiai bajnok birkózó Hernyák Gábor (1928–2013) geológus Hegedűs Loránt (1930–2013) református püspök Soós Zoltán (1935–2015) költő Hrotkó Károly (1952) kertészmérnök, dendrológus, egyetemi tanár Oláh András (1959) József Attila-díjas és Illyés Gyula-díjas költő-író, a Partium folyóirat szerkesztője Csuja Imre (1960) színész, szinkronszínész Mónus József (1965) többszörös világrekorder, világbajnok, tradicionális távlövő íjász Ilyés Róbert (1965) színész. Váradi Marianna (1966) operaénekes Nagy Norbert (labdarúgó) (1969–2003) válogatott labdarúgó Oláh Katalin (1968) világbajnok tájfutó Tóth Árpád (1986), többszörös magyar bajnok, nívódíjas versenytáncos Csiszár Henrietta (1994) válogatott labdarúgó
Itt élt