Hajdúsámson város Hajdú-Bihar vármegyében, a Debreceni járásban. A legnagyobb olyan település Magyarországon, ahol több férfi él, mint nő.http://nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_lakossag_2018.xlsx
Fekvése Az Alföld határ menti térségében, Debrecentől 10 kilométerre északkeletre helyezkedik el. Jól megközelíthető a térség fontosabb városai felől. mind közúton, mind pedig vasúton.
Részei Martinka, Melegoldal, Oncsatelep és Sámsonkert. Melegoldal (vagy Melegoldal tanya) 3 kilométerre délkeletre fekszik Hajdúsámsontól.
Megközelítése Legfontosabb közúti elérési útvonala a 471-es főút, amely korábban átszelte a várost, ma nyugat felől elkerüli azt; a korábbi belterületi szakasz ma mellékútként a 4931-es útszámozást viseli. Hajdúhadházzal a 4902-es, Vámospérccsel a 4908-as út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést az Apafa–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Hajdúsámson vasútállomás a központ északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4931-es útból kiágazó 49 303-as számú mellékút (Kossuth utca) biztosítja.
Története Hajdúsámson (Sámson) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, melyet az itt 1907-ben előkerült, i. e. 2. évezredből származó leletek is bizonyítanak.
Árpád-kori település, nevét már 1213-ban említették a Váradi regestrumban. A 14. században a debreceni uradalom tartozéka. A 17. század elején megoszlott a bajomi és a diószegi uradalom között. Debrecen városa a 17. században a tudatos terjeszkedés révén jóformán az egész falu birtokosa lett. Jövedelme a református kollégium fenntartására szolgált.
Az addig Bihar megyéhez tartozó község 1876-ban az akkor szervezett Hajdú megye része lett, majd 1950-től Hajdú-Bihar megye Debreceni járásához tartozott. A település 2004-ben városi rangot kapott.
Egyéb érdekességek 2011. február 17-én itt mérték Magyarországon az év legvastagabb hótakaróját. A hó vastagsága elérte az 54 centimétert.
Közélete Polgármesterei +IdőszakPolgármesterPártMegjegyzés1990–1994Kiss Gézafüggetlen1994–1998Hamza GáborMSZP1998–2002független2002–2006független2006–2010Andó LászlónéFidesz2010–2014Hamza Gáborfüggetlen2014–2019Antal SzabolcsFidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP
Népesség 2012-es adatok szerint a lakónépesség 13 105 fő, a lakások száma 4 280.
Népesség éves %-os változása [1870-1880] -0.6 %/év [1880-1890] +0.81 %/év [1890-1900] +1.13 %/év [1900-1910] +0.89 %/év [1910-1920] +0.85 %/év [1920-1930] +1.16 %/év [1930-1941] +0.98 %/év [1941-1949] -0.12 %/év [1949-1960] +0.65 %/év [1960-1970] -0.64 %/év [1970-1980] +0.45 %/év [1980-1990] +0.12 %/év [1990-2001] +2.97 %/év [2001-2011] +2.09 %/év [2011-2015] -0.32 %/év [2015-2017] +4.46 %/év
Lakosságszáma 1900-ban 4925 fő 1910-ben 5381 fő 1920-ban 5859 fő 1930-ban 6540 fő 1949-ben 7252 fő 1990-ben 7734 fő 2001-ben 10 681 fő 2015-ben pedig 12 961 fő
Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben a népszámlálás adatai alapján a település 13 128 lakosának 88,38%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A cigány nemzetiséghez tartozónak 629 fő vallotta magát, ami a település lakosságának 4,79%-a.
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% ukránnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,1% volt református, 6,2% római katolikus, 4,7% görög katolikus, 2,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 23,1% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).Hajdúsámson Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|jobbra|120px|Kaláni vaskályha a 19-20. század fordulójáról Jelentős bronzkori emléke az 1907-ben előkerült ún. „hajdúsámsoni kincs”, amely tizenkét harci baltából és díszes kardból áll, és jelenleg a debreceni Déri Múzeumban van kiállítva. Emléktölgy: Hajdú-Bihar vármegye védett természeti értéke. Kályhamúzeum – Bardi János kályhagyűjtő öntöttvaskályha gyűjteménye a régi mozi épületében, ahol 190 különböző öntöttvaskályha, csápos- és kerekes öntöttvaskutak, öntöttvas vasalók vannak kiállítva. Református templom. 1800 körül kezdték el az építését.
Itt született híres személyek
Ember Pál (Sámson, 1827. február 17. – Biharkeresztes, 1890. június 13.) református lelkész Kúnos Ignác (1860–1945) nyelvész, turkológus, a török népköltészet úttörő jelentőségű kutatója, az MTA tagja Leszkay András (Sámson, 1863. július 1. – Budapest, 1928. augusztus 2.) színigazgató Leitner Mihály (1864-?) jogász, szerkesztő, közíró Adler Miklós (1909. október 25. – Tel-Aviv, Izrael, 1965. október 20.) magyar festő, grafikus Tar Sándor (1941–2005) író Mező József (1957) labdarúgó, kapus (Debreceni MVSC)
Irodalom Gazdag István: Hajdúsámson története és néprajza, 2000 Baranyi Béla: Hajdúsámson, 2000 (A Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozatban )
Jegyzetek
Külső hivatkozások Hajdúsámson város önkormányzatának honlapja Hajdúsámson közigazgatási portálja Hajdúsámson régen és ma; szerk. Vincze Tamás; Önkormányzat, Hajdúsámson, 2014
Kategória:Magyarország városai Kategória:Hajdú-Bihar megye települései
Kategória:Hajdú vármegye települései