Hajdúszoboszló (németül: Sobols, szlovákul: Sebeslav, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől -re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. A megyeszékhely Debrecen és Hajdúböszörmény után a megye harmadik legnépesebb települése. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti. Hajdúszoboszló Magyarország egyik minősített gyógyhelye, ahol 1925-ben termálvizet találtak, és azt a gyógyhatásoknak köszönhetően nem sokkal később gyógyvízzé minősítettek. Az üdülőhely a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnépesebb települése. Bel- és külterületei együttesen , amivel az ország tizenhetedik legnagyobb területű települése.
Fekvése, földrajza Az Alföld keleti-északkeleti részén terül el, a Tiszántúlon, a Hajdúságban. A várostól mintegy 2 kilométerre nyugati irányban folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) nevű patak átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.
A szomszédos települések: észak felől Nagyhegyes, északkelet felől Ebes, kelet felől Mikepércs és Sáránd, délkelet felől Hajdúszovát, délnyugat felől Kaba, nyugat felől pedig Nádudvar.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút: ez régebben a központján is keresztülhaladt, ma már délkelet felől elkerüli a belterületét, de így is ezen érhető el a legegyszerűbben a megyeszékhely, Debrecen és a főút mellett fekvő más települések felől is. Balmazújvárossal a 3321-es, Nádudvarral a 3406-os, Hajdúszováttal pedig a 4804-es út köti össze. Érinti a 3319-es is, mely Hajdúböszörménytől húzódik idáig, de mivel nagy része földút, több más szakasza pedig keskeny, rossz állapotú kövesút, ezért a két város összekötésében nincs érdemi szerepe. Keleti határszélét érinti még a 4805-ös út és az M35-ös autópálya is.
A hazai vasútvonalak közül a várost a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Hajdúszoboszló vasútállomás a belterület délkeleti részén helyezkedik el, közúti elérését a 4804-es útból kiágazó -es számú mellékút biztosítja.
Városrészek A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye. 1941 óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrész szerves része a Mátyás király-sétány, melyen árusok és hatalmas szállodák működnek.
A Bánomkert közvetlen közelében található a Gyógyfürdő ahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését és a turizmust.
A Csepűskert a temető alatt elhelyezkedő terület, amelyet a Nádudvari út és az Ady Endre út zár közre. Itt nagy kertes házakat találunk, valamint rengeteg kertet gyümölcsösfákkal, zöldségekkel és állatokkal. Az Ady Endre út mentén, a városon kívül is kisebb utcák találhatóak.
A Csatornakert a vasútállomástól délre fekvő dűlők összessége. Nevét valószínűsíthetőleg a város csatornájának itteni részéről és a halastavakról kaphatta. A dűlők mentén családi házak találhatóak, azonban a körülmények megkérdőjelezhetőek, ugyanis sem műút, sem közvilágítás nincsen a területen.
A kerteken kívül telepeket is találunk a városban, melyeket a 21. század hozott magával.
A Hétvezér-telep a vasútállomás közelében található utcák összessége. Régebben Űrhajós-telepnek nevezték, az itt található világűrről és Gagarinról elnevezett utcái miatt.
Hasonló tömörülés még a Virág- és a Zene-telep: a Virág-telep virágneveket képviseltető utcákból áll, a Zene-telep pedig magyar zeneszerzők neveit tünteti fel.
A Bérházkör Hajdúszoboszlón rengeteg embernek ad otthont. Két részre osztható, a Belső- és Külső-Bérházkörre. Ennek oka az, hogy a Külső-Bérházkör házai egy "falat" formálnak a Belső-Bérházkör előtt.
Története bélyeg|bal|Bocskai István-dombormű|350px Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, amelyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.
Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.
A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.
Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.”
A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során kőolaj vagy földgáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek záptojásszagú (kénes és jódos) vize nemcsak melegítésre volt alkalmas (), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést hozott.
A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.
A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.
Himnuszának szövegét Bencze Attila írta, amit mesterséges intelligenciával zenésített meg.https://soundcloud.com/bencze-attila-649776779/hajduszoboszlo-himnusza
Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezet(ek)1990–1994Kígyós JózsefFKgPA hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel. 1994–1998Dr. Sóvágó LászlóVálasztási Szövetség Hajdúszoboszló1998–2002Fidesz–FKgP–MDF-Hsz. Gazdakör2002–2006Fidesz–MDF-Gazdakör2006–2010Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület-MDF2010–2014Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület2014–2019Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület2019–2024Czeglédi Gyulafüggetlen2024–Fidesz-KDNP-Hajdúszoboszlói Gazdakör-MI Hajdúszoboszlóért Egyesület
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/09/telepulesek/035?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaCzeglédi GyulaFidesz – KDNP – Hajdúszoboszlói Gazdakör – MI Hajdúszoboszlóért Egyesület488448,22% Dr. Kerekes LászlóMomentum452144,63% Kecskés István Béla Mi Hazánk7247,15%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/09/telepulesek/035?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz – KDNP – Hajdúszoboszlói Gazdakör – MI Hajdúszoboszlóért Egyesület 8 Momentum 1 Mi Hazánk 1 Hajrá Hajdúszoboszló Egyesület 1 Független 1
Országgyűlési képviselők Hajdúszoboszló az 1990-2010 közötti választásokon a néhány környékbeli községgel közös Hajdú-Bihar megyei 7. sz. egyéni választókerület egyetlen városa és központja volt. A magyar választási rendszer 2014-es átalakítását követően a megnövekedett méretű Hajdú-Bihar megyei 5. sz. egyéni választókerület központja lett, amelynek ekkor Kaba, Püspökladány, Nádudvar és Tiszacsege városok, valamint 10 község is részévé vált. CiklusKépviselőPártVálasztókerület1990–1994Sóvágó LászlóMDFHajdú-Bihar megyei 7. sz.1994–1998Takács ImreMSZPHajdú-Bihar megyei 7. sz.1998–2002MSZPHajdú-Bihar megyei 7. sz.2002–2006Márton AttilaFidesz-MDFHajdú-Bihar megyei 7. sz.2006–2010Fidesz-KDNPHajdú-Bihar megyei 7. sz.2010–2014Fidesz-KDNPHajdú-Bihar megyei 7. sz.2014–2018Bodó SándorFidesz-KDNPHajdú-Bihar megyei 5. sz.2018–2022Fidesz-KDNPHajdú-Bihar megyei 5. sz.2022–2026Fidesz-KDNPHajdú-Bihar megyei 5. sz.2026–Ruszin-Szendi RomuluszTISZAHajdú-Bihar vármegyei 5. sz.
Népessége bélyeg|297px bélyeg|321px bélyeg|390px
Legfrissebb népesség a KSH 2012. évi adatai szerint.Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2012. január 1. (KSH)
év lakosság (fő) 1851 12 579 1870 12 269 1890 14 858 1900 15 451 1910 16 093 1920 15 722 1930 14 982 1949 16 541 1970 20 003 1990 22 891 2001 22 065 2009 21 295 2011 21 282 2012 21 309201321 183201421 102201820 998
Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 28,3%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 35% (27,3% nem válaszolt).Hajdúszoboszló Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és lengyelnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,5% volt református, 5% római katolikus, 2,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 30,5% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).Hajdúszoboszló Helységnévtár
Közlekedés
Hajdúszoboszlón három vonalon közlekedik helyijárati autóbusz. Hajdúszoboszló vasútállomás a 100-as számú on érhető el. A város közúton a magyar főváros irányából a 4-es főúton, illetve az M3-as és M35-ös autópályán Debrecen felé, majd letérve a 4-es főútra, is elérhető. A 4-es főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszát 2003-ban adták át.Átadták a Hajdúszoboszlót elkerülő gyűrűt
Turizmus Hajdúszoboszló Magyarország egyik legnépszerűbb egészségturisztikai központja. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti, mely több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza. Hajdúszoboszló fő turisztikai attrakciója Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, amely a folyamatos fejlesztések eredményeként modern gyógyászati, wellness és szórakoztató szolgáltatásokat biztosít, a város szálláshelyinek kínálatával kiegészülve az ide látogató vendégeknek. A hivatalosan minősített kiemelt magyar gyógyhely közismert adottságai mellett a vendégek számára a teljes kikapcsolódás lehetőségét a nyári fesztiválok, a gasztronómia helyi remekei, a barátságos kisvárosi hangulat, az alföldi puszta és Debrecen közelsége, valamint a környék számos egyéb természeti és épített öröksége adja együttesen. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Hajdúszoboszló 1 millió 327 ezer vendégéjszakával (2018) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után; legnagyobb küldőpiacai Lengyelország (208 ezer vendégéj), Románia (106 ezer vendégéj) és Szlovákia (67 ezer).
bélyeg|bal|288px|A I. világháborús magyar hősök emlékműve bélyeg|bal|319px|A Bocskai István-szobor
Fürdőkomplexum és környezete