Géczy Barnabás (Doboz, 1925. augusztus 21. – 2022. július 29.) Széchenyi-díjas magyar paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A paleoökológia és a kréta időszaki korallok őstörténetének neves kutatója.
Életpályája
1943-ban érettségizett, majd beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz–történelem szakára, ahol 1947-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem őslénytani tanszékén kapott munkatársi állást, amelyet az egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetemmé történt átnevezése után is megtartott. 1954-től adjunktusként, 1964-től egyetemi docensként dolgozott. 1967-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. 1973-ban megbízták a paleontológiai tanszék vezetésével. 1995-ben nyugdíjba vonult, majd egy évre rá emeritálták. 1982 és 1983 között a párizsi Curie Egyetem (Sorbonne VI.) vendégprofesszora volt.
1960-ban védte meg a földtudományok kandidátusi, 1966-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Környezettudományi, az Általános Mikrobiológiai és a Paleontológiai Tudományok Bizottságának lett tagja. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává. A Nemzetközi Paleontológiai Unió magyarországi képviselője volt. 1966 és 1969, valamint 1981 és 1986 között a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke volt.
Munkássága
Fő kutatási területei: a krétakori zátonylakó korall paleoautökológiája (egyedi környezettana), egyedfejlődése (ontogenezis), törzsfejlődése (filogenezis) és paleopatológiája (kórtana). Nevéhez fűződik a bakonycsernyei Tűzköves-árok jura kori ammoniteszeinek monografikus feldolgozása, amelynek következtében több új genus és species leírását tette lehetővé.
A Bakony-hegység carixi, doméri és toarci faunáinak monográfiáiban elkülönített standard mediterrán zónákat és szubzónákat. Kutatásai során a lemeztektonika módszereit alkalmazta, elsősorban a jura ősföldrajzi helyzet rekonstruálása során, amelynek ammonitesz-faunákat alkalmazott. Egyéb kutatásokat végzett a paleobiográfia és a paleoevolúció terén.
Családja
Özvegy volt, házasságából egy leánygyermek született.
Díjai, elismerései
Hantken Miksa-emlékérem (1963, 1978) Akadémiai Díj (1994) Széchenyi-díj (1994) – A jura ammoniteszek kutatásában végzett, nemzetközileg is elismert eredményeiért, az őslénytan oktatás új alapokra helyezésében kifejtett iskolateremtő tevékenységéért. Szabó József-emlékérem (1997)
Főbb publikációi
Könyvek
Ammonoides Jurassiques de Csernye, Montagne Bakony, Hongrie, Part I. (Hammatoceratidae). Geologica Hungarica Series Palaeontologica 34. (1966)https://epa.oszk.hu/02900/02989/00030/pdf/ Ammonoides Jurassiques de Csernye, Montagne Bakony, Hongrie, Part II. (excl. Hammatoceratidae). Geologica Hungarica Series Palaeontologica 35. (1967)http://epa.oszk.hu/02900/02989/00030/pdf/ Ősnövénytan (1972) Plate Tectonics and Paleogeography in the East Mediterranean Region (MTA X. Oszt. Közl. 6:219-225, 1973) Les ammonitines du carixien de la montagne du Bakony (Akadémiai Kiadó, 1976) Az eltűnt élet nyomában (Gondolat Könyvkiadó, 1979) Lamarck és Darwin (Magvető Könyvkiadó, 1982) Őslénytan (Tankönyvkiadó, 1984, ) Ősállattan I-II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993, és ) A magyarországi őslénytan története (1995) Kontinuitás, krízis, katasztrófa az ammoniteszek törzsfejlődésében; MTA, Budapest, 2000 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)https://www.oszk.hu/mnbwww/k/0702/S.HTML#398
Folyóiratcikkek
A bakonycsernyei Tűzkövesárok júra rétegsora. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 49/2 (1961) Hammatoceraten und Eryciten (Ceph.) aus dem Oberlias von Úrkút. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Geologica 8 (1964) Csernyei jura biozónák és kronozónák. Földtani Közlöny 97/2 (1967) Upper Liassic ammonites from Úrkút, Bakony Mountains, Transdanubia, Hungary. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Geologica 10 (1967) The Lower Jurassic ammonite faunas of the southern Bakony (Transdanubia, Hungary). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Geologica 17 (1973) Toarci Ammonites zónák a Gerecse hegységben. Földtani Közlöny 115/4 (1985) A toarci Ammonoideák paleobiogeográfiai értékelése a mediterrán és a stabil európai régióban. Általános Földtani Szemle 25 (1990) Géczy, B., Szente, I.: Middle Toarcian Ammonitina from the Gerecse Mts, Hungary. Acta Geologica Hungarica 49/3 (2006) Géczy, B., Kovács, Z., Szente, I.: Remarks on the Toarcian—Aalenian fossil assemblage of the Kis-Teke Hill, Gerecse Mts (Hungary). Hantkeniana 6 (2008)
Róla elnevezett taxonok
Erycites geczyi Pinna, 1968. Kora jura ammoniteszfaj. Érvénytelen taxon, a Cagliceras gr. elaphum (Merla, 1934) junior szinonimája. Geczya Fantini Sestini, 1977. Kora jura ammonitesznem. Érvénytelen taxon, az Arieticeras Seguenza, 1885 junior szinonimája. Geczyceras Martínez, 1992. Kora jura ammonitesznem (Ammonitina, Hammatoceratidae) (Lásd Kovács 2009, Martínez et al. 2015) Eucyclus (Eucyclus) barnabasi Szabó, 1995. Kora jura csigafaj (Gastropoda, Eucyclidae). Clavatula s.l. barnabasi Kovács, Leél-Őssy et Vicián, 2023. Kora miocén csigafaj (Gastropoda, Clavatulidae)https://fragmenta.nhmus.hu/sites/default/files/nhmusfiles/pdf/Frag38_Kov%C3%A1cs_et_al_2023_0.pdf Apringia barnabasi Vörös, 2009. Kora jura brachiopodafaj (Rhynchonellida, Basiliolidae). Globuligerina geczyi Görög, 1994. Kora jura egysejtűfaj (Foraminifera, Globigerinidae).
Jegyzetek
Források
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 370–371. old., Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján Őslénytani iskola. Géczy Barnabás paleontológus 80 éves. Népszabadság, 2005. augusztus 22. 195. szám, 16. oldal
Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar paleontológusok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:Doboziak