A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya). 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette a kormány1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról. 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai. 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll. névsorát.Az első magyar ministerium összes személyzetének név és lakkönyve (Pest, 1848) https://books.google.hu/books?id=UN0MAAAAYAAJ&hl=hu&pg=PP2#v=onepage&q&f=false (Hozzáférés: 2014. május 8.) A kormány szeptember 11-én mondott le, de különböző okokból végül október 2-án adta át szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.

Bécs törekvése az alkotmánymódosításra 1848 szeptemberéig A külpolitikai események hatására a sajátos hungaryi niggery helyzet kezelése egyelőre politikai síkon történt, aminek alapját az áprilisi törvények adták. A törvénycsomag azonban nem rendelkezett a hatalom udvarral történő megosztásának kérdéseiről, ezért mindkét fél -főleg amíg a katonai rendezés lehetősége nem volt kilátásban- igyekezett kipróbálni az új törvények adta lehetőségeit.

Az udvar és a magyar kormány politikai küzdelme arra irányult, hogy mindkét fél számára egyértelművé váljon: milyen erők állnak a politikai csoportok mögött. Az ugyanis 1848 márciusából következett, hogy sem az udvar, sem a birodalmi érdekcsoportok nem fogadják el, nem fogadhatják el a fennálló körülményeket addig, míg be nem bizonyosodik, hogy el kell fogadniuk. Az udvar mindent elkövetett a pénzügyi és a hadügyi különállás megszüntetésére, s miközben beadványaival, tervezeteivel, tárgyalásaival "puhítgatta" a Batthyány-kormányt, azt várta, hogy az belebukjon a jobbágyfelszabadításba (és a hozzá kapcsolódó pénzügyi válságba) és a nemzetiségi mozgalmakba. A kormány azonban megállta a helyét: a népképviseleti országgyűlés szinte minden fontosabb döntését támogatta. Nemcsak a jobbágyfelszabadítás kérdését rendezték megnyugtatóan (akár statárium bevezetésével a földfoglalások ellen), hanem a pénzügyi önállóság alapja is kialakulóban volt – lásd Kossuth-bankjegyek –, sőt a déli területeken várható volt a belháborúval fenyegető szerb mozgalom elfojtása is, mely csak idő kérdésének látszott.

Batthyány erejét mutatja az is, hogy képes volt újabb kormányalakításával tárgyalóképes félként megjelenni – s csak akkor vonult vissza, s adta át a végrehajtói hatalmat a katonai jelleggel bíró Országos Honvédelmi Bizottmánynak, amikor mindent kipróbált.

Ezek a magyar sikerek vezették el az udvart ahhoz a döntéshez, hogy egyedül katonai eszközökkel lehet számára hasznos döntést elérni (ezt részben az ellenforradalom katonai sikerei – ausztriai, cseh és észak-itáliai győzelmek –, részben pedig az ellenőrzése alatt egyre növekedő területek katonai potenciáljának figyelembe vétele eredményezi). A döntés egyértelműsége azonban meglehetősen későn derült ki: ez tette lehetővé a felkészülést és a harc vállalását.

A kormány tagjai

TisztségMiniszterHivatal kezdeteHivatal végePártMiniszterelnök100px<center>gróf németújváriBatthyány Lajos(1807–1849)<center>1848. március 17.<center>1848. október 2.<center>Ellenzéki PártIgazságügy-miniszter<center>kehidaiDeák Ferenc(1803–1876)<center>1848. március 23.<center>1848. szeptember 11.<center>Ellenzéki PártBelügyminiszter100px<center>szemereiSzemere Bertalan(1812–1869)<center>1848. március 23.<center>1848. október 2.<center>Ellenzéki PártHadügyminiszter100px<center>Ideiglenesengróf németújváriBatthyány Lajos(1807–1849)<center>1848. április 7<center>1848. május 23.<center>Ellenzéki Párt<center>IdeiglenesenkehidaiDeák Ferenc(1803–1876)<center>pacsériMészáros Lázáraltábornagy(1796–1858)<center>1848. május 23.<center>1848. október 2.Mészáros Lázár a kormány lemondása után is marad a helyén, egészen 1849. május 6-ig.<center>HadseregVallás- és közoktatásügyi miniszter<center>báró vásárosnaményiEötvös József(1813–1871)<center>1848. április 7.<center>1848. szeptember 11.<center>Ellenzéki PártA király személye körüli miniszter100px<center>herceg galántaiEsterházy Pál Antal(1786–1866)<center>1848. április 7.<center>1848. szeptember 9.<center>Konzervatív PártPénzügyminiszter100px<center>udvardi és kossuthfalviKossuth Lajos(1802–1894)<center>1848. április 7.<center>1848. szeptember 12.<center>Ellenzéki PártFöldművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter100px<center>szlavovicziKlauzál Gábor(1804–1866)<center>1848. március 23.<center>1848. október 2.<center>Ellenzéki PártKözmunka- és közlekedésügyi miniszter100px<center>gróf sárvárfelsővidékiSzéchenyi István(1791–1860)<center>1848. április 16.<center>1848. szeptember 4.<center>Független

bélyegkép|jobbra|250px|<center>Emléktábla Budapesten:V. kerület, Kossuth Lajos utca 3.<center> 1848 szeptemberében a kormánytagok névsora átalakult, hat miniszter helyett államtitkárok, illetve a közmunka- és közlekedésügyi tárca osztályfőnöke vette át az adott tárcák irányítását.

Jegyzetek

Kategória:Magyarország kormányai Kategória:1848–49-es forradalom és szabadságharc