Mecklenburg-Elő-Pomeránia (németül: Mecklenburg-Vorpommern) Németország egyik tartománya az ország északkeleti részén, fővárosa Schwerin. Területét észak felől a Keleti-tenger, keletről Lengyelország, délről Brandenburg, nyugatról Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein tartományok határolják. Németország egyik legnaposabb vidékét számtalan apró és nagyobb tó tarkítja.
A tartományt 1945-ben Németország szovjet megszállási övezetében, az egykori Mecklenburg és a történelmi Pomeránia Németországnál maradt nyugati területeinek összevonásával hozták létre. 1952-ben a tartományt feloszlatták, de 1990-ben újból elnyerte az egységes Németországon belüli önállóságát. A rendszerváltást követően Mecklenburg-Elő-Pomerániában munkanélküliséggel és a szélsőséges eszmék megerősödésével kísért permanens gazdasági-társadalmi válság bontakozott ki.
Földrajza thumb|left|Schwerini kastély thumb|left|300px|Mecklenburg & Pomerania A Balti-tengernél fekszik, a partvonal erősen tagolt. 1700 kilométernyi tengerpartja a leghosszabb a német tartományok között, de a nyílt tengerrel csak 350 kilométernyi part határos. A part mentén négy nagy (Rügen, Poel, Usedom és Hiddensee) és több apró sziget sorakozik. A tengerpart hosszát jelentősen megnövelik a szárazföldhöz kapcsolódó hosszú, homokos turzás-földnyelvek. A partvonal mentén számos elnyúló öböl, helyi nevén sund fut végig. A partokkal párhuzamos sundok mellett a partvonalra merőlegesen futó mély öblök, fördék is tagolják a tartomány partvidékét, ilyen a nyugati határon fekvő Trawe és a rostocki kikötőt magában foglaló Warnow.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik Németországban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó morénasor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő Helpter Berge (magyarul kb. Helpti hegyek), egy 179 méter magasra emelkedő morénahalom-vonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 méter magas Ruhner Berge morénahalom a második legmagasabb pontja Mecklenburg-Elő-Pomerániának.
Geológia és morfológia bélyegkép|jobbra|200px|A Siebenschneiderstein (Hétszabó-kő), vándorkő Rügenen. Mecklenburg-Elő-Pomeránia a Germán-alföld északi részén fekszik. A síkság egészének kialakulását, felszíni formáit meghatározzák a legutóbbi jégkorszak eseményei. Mecklenburg-Elő-Pomeránia területe a tengertől távolodva enyhén emelkedik. Területét két nagy ősfolyamvölgy fogja közre, délnyugaton az Ős-Elba, míg északkeleten az Ős-Odera által mélyített völgyek fekszenek. Az ősfolyamvölgyek által közrezárt területen fekszik a Pomerániai tóhátság hatalmas morénavidéke. A dimbes-dombos tájat a Skandináviából ideszállított hordalékkal töltötte fel az északról érkező belföldi jég. A homokos-kavicsos talajú vidéken rendre felbukkannak a belföldi jég által hátrahagyott formák: ózok, drumlin, kame-ek. A tartományban több helyen is felbukkannak a vándorkövek, a legnagyobbak Rügen szigetén találhatóak.
Felszíni vizek Mecklenburg-Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. Mecklenburgi tóháságon számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a Müritz és a Schwerini-tó, a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg-Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az Északi-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a Balti-tenger vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a Warnow, a Peene és a Havel.
Éghajlat bélyegkép|jobbra|200px|Schwerin klímadiagramja A tartomány az óceáni és a kontinentális közötti átmeneti éghajlatú vidéken fekszik. Területének síksági jellege miatt a domborzat az éghajlatot nem befolyásolja, jelentős éghajlati eltérésekkel nem találkozhatunk. Nyugatról kelet felé haladva csökken a csapadék mennyisége és nő a napos órák száma. Rügen és Usedom szigetei Németország napsütésben leggazdagabb tájai közé tartoznak. Az csapadék átlagos mennyisége 600 milliméter/év körüli, a legcsapadékosabb hónap a július, a legszárazabb a február. A hőmérséklet-ingadozás északnyugatról délkelet felé növekszik. A leghidegebb hónap január, ilyenkor Mecklenburg-Elő-Pomeránia nyugati vidékein 0 °C, a délkeleti vidékeken -1 °C az átlagos hőmérséklet. Az enyhe telet hűvös nyár követi, a hosszú nappalok során is csak átlag 16 fokig emelkedik a hőmérséklet.
A tartomány partvidéke az ország szélenergiában leggazdagabb régióinak egyike. Ennek köszönhetően Mecklenburg tengerpartjainak látképét ma már szélerőművek uralják. A téli félévben gyakran fordulnak elő viharok, a belső vidékeken pedig ősszel rendszeres a köd.
Története
Mecklenburg-Elő-Pomeránia a második világháború végén jött létre. A győztes szövetséges nagyhatalmak Németországot tartományokra osztották fel. A szovjet megszálló hatóságok az egykori Mecklenburg és Pomeránia tartományok, illetve néhány környező terület összevonásával hozták létre az új tartományt. A közigazgatási egység területe 22893 km²-re rúgott. 1947-ben nevét egyszerűen Mecklenburgra változtatták, majd 1949-től az újonnan kialakított Német Demokratikus Köztársaság része lett. 1952-ben a tartományt az NDK közigazgatási reformjának keretében feloszlatták. Területén három megyét (Neubrandenburg, Rostock és Schwerin) szerveztek, egyes periférikus települések más tartományokból megszervezett megyék fennhatósága alá kerültek.
A német egység megvalósulásával 1990. október 3-án jött újra létre Mecklenburg-Elő-Pomeránia. A tartomány újjászervezésében Hamburg és Schleswig-Holstein nyújtott segítséget. Az első szabad tartományi választásokra 1990. október 14-én került sor, amely után CDU-FDP koalíció alakíthatott kormányt. Heves vitákat követően a Rostock helyett Schwerint választották fővárosnak és a parlament székhelyének.
Társadalom Népesség Mecklenburg-Elő-Pomerániában a nem német származású csoportok aránya a tartományok közötti legalacsonyabbak közé tartozik, mindössze 2,3%. A területen összesen 39 ezer külföldi él, létszámuk a 2003-as csúcsérték óta lassan csökken. A külföldiek között a vietnámiak vannak a legtöbben.
Az etnikai egyöntetűséggel szemben igen színes a néprajzi összetétel. A tartomány területének lakói a második világháború végéig mecklenburgiak, pomeránok és a délkeleti szegletben brandenburgiak voltak. A háború után részleges népességcsere zajlott le. A szovjet hadsereg elől nyugatra menekülők helyére az egykori Kelet-Poroszországból és Nyugat-Lengyelországból kitelepített poroszok és sziléziaiak érkeztek.
Vallások A második világháború előtt a tartomány területén az evangélikus kereszténység volt az uralkodó vallás. Az 1945-öt követően kiépülő államszocialista rendszer nyugatbarát ellenfélként tekintett az egyházi szervezetekre. A kedvezőtlen társadalmi légkörben a vallásukat gyakorlók száma gyors csökkenésnek indult és a többi egykori NDK-területhez hasonlóan megnőtt az ateisták, illetve a vallást nem gyakorló polgárok száma. 2004-ben a Mecklenburg-Elő-Pomeránia lakóinak túlnyomó többsége, 76,5%-a vallástalan volt.
A vallásukat gyakorlók közül az evangélikusoké a legnépesebb csoport. A lakosság 17%-át tömörítő egyház történelmi okok miatt Mecklenburg és Pomerániai evangélikus egyházra válik szét. A reformáció kezdetéig a katolikus rítus volt az uralkodó. Ma katolikusok mindössze a lakosság 3,6%-át alkotják, a tartomány keleti része a berlini érsekség, nyugati része a hamburgi érsekség területéhez tartozik.
A nem keresztény lakosok száma igen alacsony. A korábban is csak jelentéktelen lélekszámú zsidóság a második világháború után majdnem teljesen eltűnt. Napjainkban is csak két apró közösségük létezik Rostockban és Schwerinben, akiknek döntő többsége orosz bevándorló. A tartományban nagyon kevés bevándorló él, ezért a muzulmánok száma sem számottevő.
Politikai élet Parlament és választási rendszer
1990 óta minden negyedik évben kerül sor az általános tartományi parlamenti választásokra. Mecklenburg-Elő-Pomeránia törvényhozásában 1994-ig 66, azóta pedig 71 képviselő foglal helyet. A tartományt 36 egyéni választókörzetre osztották. Az egyéni választókörzetek mellett szavazni lehet az ún. pártlistákra is. A parlamentbe az a párt juthat be, amelyik a pártlistákra leadott szavazatok legalább 5%-át éri el, de nem követelmény, hogy a párt képviselőjelölteket állítson az egyéni választókörzetekben. thumb|right|230px|A parlament épülete Schwerinben 1900-tól ’98-ig a konzervatív CDU volt a kormány vezető ereje, azóta azonban megerősödtek a szociáldemokraták. Mecklenburg-Elő-Pomerániában hagyományosan erős a PDS, a volt NDK-állampártjának utódja, amely 1998 és 2006 között a szociáldemokraták partnereként a kormány tagja volt. A nyugati tartományokban elérteknél rendre gyengébb eredményeket produkálnak a Zöldek, akik eddig egyetlen ciklusban sem érték el az 5%-os küszöböt. A liberálisok 12 év után 2006-ban térhettek vissza a törvényhozásba.A tartományi választások eredményei; Elérés: 2007. október 31. Hatalmas németországi és nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor a 2006-os választásokon a szélsőjobboldali NPD 7,3%-ot elérve jutott a parlamentbe.Elutasítja a szélsőjobboldali NPD betiltását a német parlament elnöke; A Népszabadság cikke; 2006. szeptember 26.; Elérés: 2007. október 30.Aggasztó férfivilág Pomerániában; A Népszabadság cikke; 2006. szeptember 22.; Elérés: 2007. október 30.Betiltanák a neonáci pártot; A Magyar Nemzet cikke, 2006. szeptember 26.; Elérés: 2007. október 30. A tartomány politikailag két elkülönülő régióra válik szét: míg a nyugati Mecklenburgban a baloldal, addig a keleti Elő-Pomerániában a konzervatívok erősek.
Jelenleg a SPD és a CDU ún. nagykoalíciót alkotva 63%-os többséggel kormányozza a tartományt. A parlamenti ellenzéket három egymással élesen szemben álló politikai párt (a baloldali populista PDS, a liberális FDP és a jobboldali radikális NPD) alkotja. A parlament székhelye a Schwerin városában fekvő kastély. Választások eredményei Mecklenburg-Elő-Pomerániában 1990 ótaA tartományi választások eredményei; elérés: 2008. október 21.Így választott MV 1990 óta; elérés: 2026. szeptember 20.Mecklenburg-Elő-Pomeránia választási eredményei; elérés: 2026. szeptember 20. + Zárójelben az elnyert mandátumok számaVálasztásCDUSPDFDPZöldekPDS/Die LinkeNPDAfDKormányzó koalíció1990. okt. 14.38,3% (29)27,0% (21)5,5% (4)4,2% (0)15,5% (12)n.n.CDU-FDP1994. okt. 16.37,7% (30)29,5% (23)3,8% (0)3,7% (0)22,7% (18)n.n.CDU-SPD1998. szept. 27.30,2% (24)34,3% (27)1,6% (0)2,7% (0)24,4% (20)n.n.SPD-PDS2002. szept. 22.31,4% (25)40,6% (33) 4,7% (0)2,6% (0)16,4% (13)n.n.SPD-PDS2006. szept. 17.28,8% (22)30,2% (23) 9,6% (7)3,4% (0)16,8% (13)7,3% (6)n.SPD-CDU2011. szept. 4.23,0% (12)35,6% (24) 2,8% (0)8,7% (7)18,4% (14)6,0% (5)n.SPD-CDU2016. szept. 4.19,0% (16)30,6% (26) 3,0% (0)4,8% (0)13,2% (11)3,0% (0)20,8% (18)SPD-CDU2021. szept. 26.13,3% (12)39,6% (34) 5,80% (5)6,3% (5)9,9% (9)0,8% (0)16,7% (14)SPD-Die Linke2026. szept. 20.4,9% (0)35,5% (29) 1,0% (0)5,7% (5)6,5% (5)n. 38,2% (32)SPD-Die Linke
Kormányzat A kormányt a miniszterelnök vezeti, akit a tartományi parlament tagjainak többsége választ meg legfeljebb a következő általános választásokig. A kormány tagjait a miniszterelnök nevezi ki, megbízatásuk a miniszterelnök megbízatásával együtt ér véget. A kormány tagjai megbízatásuk alatt nem vállalhatnak másik állást.
A tartomány kormányának jelenleg 10 tagja van. A kormány miniszteri rangú tagja a nőügyi és esélyegyenlőségi államtitkár is. Mecklenburg-Elő-Pomeránia Németország részeként nem folytat önálló diplomáciai tevékenységet, de a nemzetközi kapcsolatokat ápolja. A tartományt külföldön a miniszterelnök képviseli.Mecklenburg-Elő-Pomeránia alkotmánya ; Elérés: 2007. november 4. A kormányban 6 SPD-s és 4 CDU-s miniszter dolgozik.
Jelképek, alkotmány