bélyegkép|jobbra|450px|A Kalinyingrádi terület térképe Kalinyingrádi terület (oroszul: Калининградская область) az Oroszországi Föderáció exklávéja, amely Oroszország többi részétől földrajzilag elkülönülten, a Balti-tenger partján, Lengyelország és Litvánia között helyezkedik el. A terület közigazgatási központja Kalinyingrád városa. A területet nyugatról és délről Lengyelország, északról és keletről Litvánia, északnyugatról pedig a Balti-tenger határolja. Területe 15 100 km², népessége 2021-ben mintegy 1 millió fő volt, népsűrűsége körülbelül 66 fő/km². A második világháború végéig a terület Kelet-Poroszország része volt, majd 1945-ben csatolták a Szovjetunióhoz. Az egykori Königsberg városa ekkor kapta a Kalinyingrád nevet, Mihail Kalinyin szovjet államfő tiszteletére. A terület ma az Orosz Föderáció különleges státuszú régiója, amely fontos katonai és gazdasági szerepet tölt be.

A Kalinyingrádi terület Európa északi részén, a Balti-tenger partvidékén terül el. Földrajzi elhelyezkedése stratégiai jelentőségű, mivel az orosz exklávé a NATO és az Európai Unió tagállamai között helyezkedik el. A táj változatos: tengerparti síkságok, dűnék, folyók és tavak, valamint kiterjedt erdők jellemzik. Legjelentősebb folyói a Pregolja és a Nyeman mellékfolyói. Az éghajlat mérsékelten tengeri hatású, enyhe telekkel és hűvös, csapadékos nyarakkal. A terület gazdaságát a kikötői kereskedelem, a hajógyártás, az élelmiszeripar, valamint az elektromos és elektronikai ipar határozza meg. A mezőgazdaságban főként zöldség- és gabonatermesztés, valamint tejtermelés jellemző. A Kalinyingrádi terület híres borostyánlelőhelyeiről is – itt található a világ egyik legnagyobb borostyánkészlete. A tengerparti üdülőhelyek, történelmi városok és természeti látnivalók révén a turizmus is fontos gazdasági ágazattá vált.

Történelme rendkívül összetett: a térség már az ókorban is lakott volt, később a porosz törzsek, majd a Német Lovagrend fennhatósága alá került. A középkortól kezdve Kelet-Poroszország néven a Német-római Birodalom, majd Poroszország és Németország része volt. A második világháború végén, a potsdami konferencia döntése alapján a Szovjetunióhoz csatolták, míg az őshonos német lakosságot kitelepítették, helyükre pedig szovjet állampolgárok, főként oroszok települtek. 1946-ban a város és a régió is új nevet kapott. A hidegháború alatt a térség zárt katonai övezet volt, stratégiai jelentősége a mai napig fennáll. A Szovjetunió felbomlása után Kalinyingrád orosz exklávévá vált, amely közvetlen szárazföldi kapcsolat nélkül maradt az anyaországgal. A régió ma is fontos geopolitikai szereplő, ugyanakkor kihívásokkal is küzd az elszigeteltség és az uniós határok közé szorítottság miatt. Az elmúlt években megerősödött a helyi identitás és kulturális önállóság iránti törekvés is.

Fekvése Oroszország egyéb területeivel nem érintkezik, vagyis az ország exklávéját képezi. Délen Lengyelországgal, keleten és északon Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.

A tengerparton délen a Visztula-földnyelv, északon a Kur-földnyelv homokdűnéi találhatók.

Története A vidéket a 13. században a Német Lovagrend foglalta el, majd a 17. században Poroszország fennhatósága alá került. A terület székhelyét, Kalinyingrádot 1946-ig Königsbergnek hívták, Kelet-Poroszország németek lakta székhelye volt. 1945-ben Kelet-Poroszország északi harmadát ( km²) a Szovjetunióhoz, azon belül az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták, e részből hozták létre 1946. április 7-én a Kalinyingrádi területet. 1991, a Szovjetunió szétesése óta a Kalinyingrádi terület az önálló Oroszországhoz tartozik.

A II. világháború alatt, s után a németek elmenekültek, illetve deportálták őket, helyükre oroszokat telepítettek.

Napjainkban számos nemzet és etnikai csoport képviselői élnek a Kalinyingrádi régióban. Legtöbbjük a következő:

oroszok (82%), ukránok (3,5%), fehéroroszok (3,4%), litvánok (1%), Örmények (1%), németek (kevesebb, mint 1%), tatárok (kevesebb, mint 1%). Gazdasága A Szovjetunió felbomlása után a terület gazdasága mély válságba került. Miután a közigazgatási egységet 1996-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánították, Oroszország legdinamikusabban fejlődő régiója lett. Fontos a járműgyártás (hajó, vagon, gépkocsi) és az elektronikai ipar.

Az 1940-es évek végén a birodalom különböző részeiből származó emberek - Oroszországból, Fehéroroszországból, Ukrajnából, Örményországból és Üzbegisztánból - nagy számban érkeztek. Ugyanakkor az őshonos németeket deportálták a régióból.

Az első három háború utáni évtizedben (1950 -1979) a kalinyingrádi régió lakossága pontosan kétszeresére nőtt. Az utóbbi években az ország ezen régiójában a lakosság száma lassan növekszik. Települések A Kalinyingrádi terület városai a következők (a városi cím elnyerésének évével és 2010. évi népességükkel):

Magyar névOrosz névVáros lettLélekszámKözigazgatási beosztásA települések német nevei 1946-ig KalinyingrádКалининград1255KönigsbergSzovjetszkСоветск1288TilsitCsernyahovszkЧерняховск1336Csernyahovszki járásInsterburgBaltyijszkБалтийск1686Baltyijszki járásPillauGuszevГусев1724Guszevi járásGumbinnenSzvetlijСветлый1640ZimmerbudeGvargyejszkГвардейск1722Gvargyejszki járásTapiauZelenogradszkЗеленоградск1252Zelenogradszki járásCranzGurjevszkГурьевск1262Gurjevszki járásNeuhausenNyemanНеман1288Nyemani járásRagnitPionyerszkijПионерский1254NeukuhrenSzvetlogorszkСветлогорск1258Szvetlogorszki járásRauschenMamonovoМамоново1301HeiligenbeilPolesszkПолесск1258Polesszki járásLabiauBagratyionovszkБагратионовск1336Bagratyionovszki járásPreußisch EylauOzjorszkОзёрск1724Ozjorszki járásDarkehmen (Angerapp)SzlavszkСлавск1292Szlavszki járásHeinrichswaldeNyesztyerovНестеров1722Nyesztyerovi járásStallupönenPravgyinszkПравдинск1312Pravgyinszki járásFriedlandLaduskinЛадушкин1314LudwigsortKrasznoznamenszkКраснознаменск1734Krasznoznamenszki járásLasdehnen (Haselberg)PrimorszkПриморск1268Baltyijszki járásFischhausen

Közigazgatás és önkormányzatok A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar névOrosz névSzékhelyLélekszámBagratyionovszki járásБагратионовский районBagratyionovszkBaltyijszki járásБалтийский районBaltyijszkCsernyahovszki járásЧерняховский районCsernyahovszkGurjevszki járásГурьевский районGurjevszkGuszevi járásГусевский районGuszevGvargyejszki járásГвардейский районGvargyejszkKrasznoznamenszki járásКраснознаменский районKrasznoznamenszkNyemani járásНеманский районNyemanNyesztyerovi járásНестеровский районNyesztyerovOzjorszki járásОзёрский районOzjorszkPolesszki járásПолесский районPolesszkPravgyinszki járásПравдинский районPravgyinszkSzlavszki járásСлавский районSzlavszkSzvetlogorszki járásСветлогорский районSzvetlogorszkZelenogradszki járásЗеленоградский районZelenogradszk

Turizmus

Politikai vezetés A Kalinyingrádi terület élén a kormányzó áll: Nyikolaj Nyikolajevics Cukanov: 2010. szeptember 28. – 2016. július 28. Jevgenyij Nyikolajevics Zinyicsev: 2016. július 28. – 2016. október 6. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott Anton Andrejevics Alihanov: 2016. október 6-tól megbízott, 2017. szeptember 29-től megválasztott kormányzó.Алиханов вступил в должность губернатора (Ria Novosztyi , 2017-09-29)

Jegyzetek

Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek