A csillagromboló a Star Wars univerzumában egy hajótípus. Ezek a város méretű hadihajók a Galaktikus Köztársaság különböző korszakaiban, ill. a Galaktikus Birodalom korának a legrendszeresebb hadihajói voltak: más űrhajók vagy bolygófelszíni célpontok elleni támadó ill. védelmi csapásmérő eszközként, blokádállításra, csapatszállítóként, vadászgépeket és felszíni járműveket szállító anyahajókként is funkcionáltak.
A Galaxis történelme során számos csillagromboló típust is szolgálatba állítottak, az elsőket a Galaktikus Köztársaság a klónháborúk idején. A Galaktikus Birodalom és az Első Rend is használt több ezer csillagrombolót.
Victory osztályú csillagromboló Walex Blissex tervezte csillagromboló. A hajó a Rendili StarDrive üzemeiben készült. Három feladata tervezték: szövetséges bolygók védelme, ellenséges bolygók támadása, hajó-hajó elleni harc. Két altípusa volt.
Victory I osztályú csillagromboló Egy Victory I osztályú csillagromboló 900 méter hosszú, ennek ellenére kiválóan képes volt légköri manőverek elvégzésére is. Fegyverzete igen erős: 10 db turbó lézer, 40 db iker turbó lézer, 80 db rakétavető, illetve 10 db vonósugár-generátor. Védelmét a parancsnoki hídon elhelyezett két pajzsgenerátor adja, amit a későbbi osztályokon is alkalmaztak.
A csillagromboló optimális legénysége 4798 fő (minimális legénysége 1785) és 402 tüzér, valamint 2040 katona, amihez hozzájön még a 8100 tonna rakomány és a több jármű, mint az AT-AT és két század vadászgép. A hajó legnagyobb hátránya az LF-9 ionhajtóműve, ami nem volt képes akkora gyorsulást elérni, hogy az újabb hajókat üldözőbe vegye.
Victory II osztályú csillagromboló A Victory II osztályú csillagrombolót a Victory I osztályú csillagrombolóból fejlesztették ki, kijavítva a hibáit.
Bár kinézetre hasonlít a Victory I osztályú csillagrombolóhoz, ezt a hajót mélyűri csatákra tervezték. A Victory II-be már jóval erősebb hajtóművet tettek, mint elődjébe, így képes volt gyors hajók követésére is, ugyanakkor nem tudta megtartani a légköri manőverezőképességét, képtelen volt belépni a légtérbe. Gyorsabb sebesség és légköri mozgásképtelenségén kívül szembetűnő változtatás, hogy turbolézerágyúit összevonták duplacsövűvé, így több ágyút voltak képesek szállítani. A hídon lévő turbolézer lövegtorony nem sokat változott a korábbihoz képest. A torpedóvető csöveket pedig lecseréltek ionágyúkra.
Venator osztályú csillagromboló A Venator-osztályú csillagromboló, ismertebb nevén Köztársasági Csatahajó/Jedi Cirkáló a Klón Háborúk alatt vált ismertté. A Galaktikus Köztársaság, majd kis ideig a Galaktikus Birodalom is használta. A hajó legénysége 7400 fő.
Egy Venator-osztályú csillagromboló 35 osztagot, azaz 420 db vadászgépet, és közel száz egyéb járművet képes szállítani. A hajó fegyverzetét 8 db DBY-827 típusú kettős nehézturbólézer-lövegtorony, 2 közepes kettős turbólézerágyú, 52 védelmi lézerágyú, 4 torpedócső és 6 vonósugár-generátor alkotta.
Vadászgép hordozó szerepe miatt egy kettős híd magasodik a hajó fölé. Ez kiválóan megosztotta a hajót irányító és a vadászgépvezérlőket, hogy ne zavarhassák egymást. A bal oldali torony a vadászgépeket, míg a jobb oldali a hajót irányította. A hidat úgy tervezték meg, hogy a külön rendszereket irányítók egy-egy "bemélyedésbe" kerültek. A tisztek egy sétányról figyelhették a történteket és adhatták ki a parancsokat.
Birodalmi osztályú csillagromboló A Köztársaság eltűnésével együtt Walex Blissex, a Victory-k mérnöke is eltűnt a színpadról, ami ahhoz vezetett, hogy erősen megcsappant a kreatív haditengerészeti mérnökgárda, Blissex pedig csak valamivel később, a Felkelők Szövetségének oldalán tűnt föl ismét. Lira Wessex, Denn Wessex Birodalmi területi kormányzó felesége, Blissex lánya volt az, aki apja jogán folytatta a munkát a Birodalmi Haditengerészet számára. Így született meg a Birodalmi-osztályú csillagromboló, ami már a tervezőasztalon költségvetési rémálomnak bizonyult. Majdnem kétszer akkora, mint egy Victory-osztályú csillagromboló, és csak a haditengerészet határozott nyomására hagyták jóvá a gyártását. A gyártást a Birodalom legnagyobb űrhajószállítója, a Kuat Drive Yards vállalta. Már a kezdeti fázisban nyilvánvalóvá váltak az új romboló képességei. Előzetes számítások állították, a későbbi tapasztalatok pedig igazolták, hogy a Birodalmi-osztályú csillagromboló tűzereje képes egy lakott bolygót letarolni, az űrben pedig felveszi a küzdelmet kisebb hajókból álló flottával is.
Birodalmi-osztályú csillagrombolón legalább 37 000 tiszt és legénység szolgált. Ezekhez jött még a egy hadosztály birodalmi rohamosztagos (9700 ember) ami összesen 46 700 fő. A hajó 6 osztag (72 db) TIE vadászt, 20 AT-AT, és 30 AT-ST lépegetőt is képes szállítani.
A Birodalmi osztályú csillagrombolók birodalmi hadigépezet legfélelmetesebb eszközei közé tartoztak. Nem csoda, hogy Palpatine császár félelmet tudott kelteni a galaxis polgárainak szívében, amikor több mint 25 000 ilyen rettenetes hadihajó állt a rendelkezésére.
A Birodalmi-osztályú csillagrombolók csatában a fegyverzetükre és a páncélzatukra támaszkodhatnak és nem a manőverező képességükre vagy a sebességükre. Ezek a hajók inkább mozgó harcállomások, mint gyors támadásra alkalmas hajók. Ennek ellenére a Birodalmi-osztályú hajókat nagyon nehéz megsemmisíteni, ezzel általában csak túlerőben lévő vagy nagyon jól képzett legénységgel rendelkező lázadó parancsnokok próbálkoznak. A csillagromboló egyik gyenge pontja a hajóhíd tetején elhelyezett pajzsgenerátorok. Ha sikerült áttörni a pajzsot, a Lázadó vadászgépek át tudnak hatolni az elhárítótűzön, torpedókkal meg tudják semmisíteni a pajzsgenerátorokat, ezután a hajó már csak a törzs páncélzatával tud ellenállni a támadásoknak, és ha teheti, visszavonul.
Két altípusa volt.
Birodalmi I osztályú csillagromboló bélyegkép|Birodalmi II. osztályú csillagromboló A hajó fegyverzete 6 nehézturbólézer torony, 2 ionágyútorony, 60 turbólézer üteg, 60 ionágyú, 10 torpedóvetőcső és 10 vonósugár.
Birodalmi II osztályú csillagromboló A Birodalmi II osztályú csillagromboló nem sokkal az a yavini csata után jelent meg, mint a szabvány Birodalmi I osztályú csillagromboló felújított változata. Megerősítették a páncélzatot és a pajzsokat, a fegyverzetet megerősítették: 50 nehéz turbólézer üteg, 50 turbólézer ágyú, 20 ionágyú és 10 vonósugár, az ionágyúk nagy részét turbólézer ütegekre cserélték le, és inkább a hajó elülső részén helyezték el, ezzel üldözés közben bénítva meg az ellenséget.
Interdictor osztályú csillagromboló Az Interdictor csillagromboló egy könnyűcirkáló, amit a Kuat Drive Yards gyártott a birodalomnak. Csak 800 méter hosszú, úgymond könnyűcirkálónak is szokták nevezni. Valójában ennek a csillagrombolónak négy graviton aknája van, amiben graviton projektor van. Ezek arra szolgának, hogy graviton mezővel húzzák ki hajót a hiperűrből, mivel vonónyalábbal nem lehet hajót kihúzni a hiperűrből, mivel nem lehet bemérni , de ezzel a mezővel könnyen ki tudtak húzni egy hajót a hiperűrből, ezzel megakadályozva a hajók elmenekülését.
Az Interdictor osztályú csillagromboló a Star Wars: Lázadók animációs sorozatban jelenik meg.
Executor osztályú csillagromboló A Szuper csillagromboló hatalmas csatahajóosztály volt, amelyet a Birodalmi Flotta használt parancsnoki hajóként. Megjelenésükkor a legnagyobb hajók voltak a Galaxisban és később is csak az Eclipse-osztály hajói mérhetők hozzá, és csak olyan szuperfegyverek előzték meg, mint a Halálcsillag. Az Executorok fenntartása óriási összegekbe került.
Az Executor-osztályú romboló hossza 19 000 méter és 100-szor masszívabb a Birodalmi-osztályú csillagrombolónál. 28 073 tiszt, lövész és közkatona alkotta a legénységet. A Szuper csillagromboló fegyverzetét 4000 turbólézerágyú, 500 ionágyú, 40 vonósugárgenerátor és 500 védelmi lézerágyú alkotta. 12 osztag (144 db) vadászt, 38 000 gyalogost képes szállítani.
Sovereign osztályú csillagromboló
A korábban tervezett hajóosztályok képviselői ugyan egytől egyig példátlan elrettentő erővel bírtak, az óriási méretükből adódó tehetetlenségük miatt egyes szituációkban nehézkesnek bizonyultak. Szükségessé vált egy fürgébb, gyors manőverezésre kifejlesztett, de a rombolóktól megszokott fegyverzettel ellátott osztály kifejlesztése. A kivitelezéssel a StarDrive egyik leányvállalatát, a Nord Shoirt bízták meg. A tervezés során egy sor forradalmian új technikai vívmányt építettek be ezekbe a hajókba. A legfontosabbak között találjuk a graviton-rekombinációs hajtóműveket, amik hétszeres hatásfokot biztosítottak a korábbi technológiához képest. A fegyverzet is alapos modernizáláson esett át: a nehézkes lézer-lövegtornyokat 12 darab, sokkal gyorsabb és pontosabb, PLL5-ös, automata vezérlésű plazma-tükrös dómra cserélték, amik elől a leggyorsabb támadó-vadászgépek sem képesek elszökni, már jóval a látótávolságon kívülről könnyű célpontokká váltak a Sovereign hajók számára. A kis és közepes teljesítményű lézerfegyverek ellen a hajó szinte teljesen immunis, amit megint csak egy új rendszerrel, a Frozeonnal értek el. Ennek működési elve dióhéjban: a külső páncélhéjazat mögött egy szivacsos szerkezetű titán réteg található, amelybe az elektronika találat esetén pár milliszekundum alatt folyékony nitrogént pumpál, így nem tud átolvadni a belső, érzékenyebb nyomászáró réteg.
De a legfőbb újítások mégis az informatikai rendszerben rejlenek. A működtetéshez szükséges személyzet csupán 300 fő, ami a nagyfokú automatizálásnak köszönhető. A rendszer szükség esetén képes akár teljesen automatikusan végrehajtani komplex manővereket, legyen az támadás, terület-védelem vagy elfogás, sőt hálózaton keresztül rajba szerveződhet több azonos osztályú hajó.
A romboló 240 m hosszú, és a már említett 12 plazma-tükrös dóm mellett fel van szerelve 18 multifokális ion-ágyúval, 6 vonósugár-generátorral, 24 Gemini lézerrel, és 4 protontorpedó üteggel. A raktér aránylag kisebb, ennek megfelelően csupán négy AT-ST lépegető, 18 tie fighter és 170 fő gyalogság fér el benne. A mechanikai páncélzata nem különösebben erős, de ezt ellensúlyozza a minden eddiginél komolyabb erőtér pajzsgenerátora és a Frozeon System. Az osztályt alkalmassá tették a légköri manőverezésre, sőt, a szárazföld mellett vízfelszínre is képes leszállni.
Mivel ezeknek a hajóknak az előállítása a különleges technológiák miatt rendkívül költséges és lassú (egy Sovereign osztályú hajó költségeiből 6 Victory osztályú telik ki), összesen 394 darab készült belőle, de mivel ezt az osztályt nem is "hétköznapi" feladatokra, sokkal inkább speciális küldetésekre tervezték, ez a mennyiség nem olyan kicsi.
Eclipse osztályú csillagromboló