Kács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban, a Bükk-hegység déli lábánál.
Fekvése A Miskolci-Bükkalja déli részén, a Kácsi-patak völgyében helyezkedik el, Egertől légvonalban 23, Miskolctól közúton 39,5 kilométer távolságra.
Csak közúton érhető el, Bükkábrányon és Tibolddarócon át, a 3-as főútból kiágazó 25 114-es számú mellékúton.
Története Már Anonymus gesztája is említette a környéket, mely szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak (ma Nyárád-ér) közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, és itt állt a Szent Péterről elnevezett apátság is. A hely egyúttal a nemzetség szakrális központja is volt. Nevét először egy a 13. század közepi határjárási oklevél említette. A kolostor a fennmaradt írások szerint úgy száz évvel később a pálos rend kezébe kerülhetett, vagy pedig egy pálos remete időzhetett itt. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond csapatai a kolostort feldúlták, később pusztulását a török tette teljessé.
Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Felkács néven már a honfoglalás időszakában is létezett és Örsúr birtokait gyarapította. A török időkben rövid időre elnéptelenedett, de még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció alatt is katolikus maradt.
1724-ben templomát a középkori kolostor romjaiból építették újjá és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
Jelenlegi barokk temploma a korábbi gótikus templom köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra-Kabos Jakab itteni tanulmányaik során a község lakóházaiba beépített faragott köveket találtak, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építését feltételezték. Mivel a hely a honfoglaló Őrsúr nemzetség központja lett, ebből következtethető, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány áldozati hely lehetett.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szabó Béla (független) 1994–1998: Horváth János (SZDSZ) 1998–2002: Markó László (független) 2002–2006: Markó László (független) 2006–2010: Ostorházi István (Fidesz) 2010–2014: Ostorházi István (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Ostorházi István Tamás (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP) 2024– : Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.A nemzetiségi népesség száma 2001
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (7,7% nem válaszolt).Kács Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,4% volt római katolikus, 5,3% református, 1,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).Kács Helységnévtár
Látnivalók Kácsi vár Magyar tölgyek (őshonosként csak itt él az egész országban) Fekete bödöncsiga - az ismert négy közül itt él az egyik populációja http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_759 Vízimalom (ipartörténeti emlék) Bencés kolostor (barokk épület teremfürdővel és erdei stranddal) Farkaskő Kecskekő Zsendice-barlang Országos vadfőző verseny Római katolikus templom. 12. századi eredetű, román stílusban épült a főhajója. Hajdan temetőkápolna volt, később barokk stílusban épült újjá. 15 méter magas romantikus stílusú tornyát 1882-ben építették hozzá. Barlanglakások Asszony-barlang Szár-hegy Panorámapont Jézus kútja Remete-barlang
Környező települések Bükkábrány 8 km-re, Tibolddaróc 3 km-re, Latorpuszta 2 km-re, Sály 5 km-re, Cserépváralja 3 km-re, Répáshuta 11 km-re, Bükkszentkereszt 13 km-re. Jegyzetek
További információk Kács
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései