Huszárik Zoltán (születési nevén Huszárik JózsefSzületési bejegyzése 19. folyószámmal az 1931. évi domonyi születési anyakönyvben, Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, grafikus. Lánya Huszárik Kata Jászai Mari-díjas színésznő.
Életpályája Domonyban született. Mindössze kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet középiskolás korában hagyta elVetési: Huszárik Zoltán – a rajzoló művész , Dunakanyar Régió – Közéleti Újság Online Kiadása – 2013. október 16. („…a Józsefet átadtuk az elmúlásnak, vagy inkább az emlékeinknek” – írta későbbiekben édesanyjának). Gimnáziumi tanulmányait Aszódon, a Petőfi Sándor nyolcosztályos gimnáziumban végezte. Tanárai nagy hatással voltak rá, mint például Schéner Mihály festő. Innen három helyre is sikeresen felvételizett: a szegedi orvosi karra, a Képzőművészeti Főiskolára, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára. Ő ez utóbbit választotta, ahova 1950-ben vették fel, azonban – a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt – 1952-ben eltávolították. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: volt földműves a szülőfalujában, olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban, dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként is, majd 1957 után már megengedték, hogy világosító legyen a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, illetve közreműködött több rajzfilm elkészítésében (pl. Két bors ökröcske, 1955).
1959-ben visszatérhetett a főiskolára (negyedéves hallgatóként rehabilitálták), Máriássy Félix legendás osztályába. Vizsgafilmje a Játék volt, mellyel azonnal kitűnt. Leonardo Fioravanti, a római filmfőiskola (Centro Sperimentale di Cinematografia) akkori igazgatója is felfigyelt rá – ennek köszönhette, hogy elfogadták 1961-ben szerzett filmrendezői diplomáját. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Egyik (újra)alapítója volt – elsősorban évfolyamtársaival – a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának.filmkultura.hu A Balázs Béla Stúdió (hozzáférés: 2014. május 10.) Itt készítette el az Elégia című rövidfilmjét, ami a kiugrást jelentette számára 1965-ben. Egy újfajta filmes látásmódot teremtett, amellyel elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Mindkét nagy sikerű film – ahogy többi alkotása is – egy filmtörténeti korszakban alkotók páratlan együttműködésén is alapult, amiben Huszárik Zoltán személyisége és sorsa is megnyilatkozott.
200px|bélyegkép|bal Huszárik Zoltán műveiben gyakran és nyomatékosan megjelenik az elmúlás gondolata, a halál. Asszociációkra építve vált ki erős érzelmi hatást a nézőben. Ezt a motívumvilágot dolgozza fel az 1977-ben készült A piacere (Ahogy tetszik) rövidfilm is, amely Major János sírkőfelvételeinek hatásáraVéri Dániel: „A halottak élén” – Major János világa , 2013 született. Utolsó alkotásában, a Csontváry című filmben a különcnek tartott festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.
Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor), stb., illetve színházban, rádióban is rendezett.
1981-ben Budapesten, hirtelen, mindössze 50 évesen hunyt el.
Magánélete Feleségei: Melczer Annamária orgonista, majd pedig Móger Ildikó táncos, koreográfus voltak. Lánya, Huszárik Kata színésznő Nagy Anna színésznőtől született.L. Horváth Katalin: Minden idők egyik legszebb magyar filmje 40 éves, HVG.hu – 2011. október 28. Emlékezések bélyegkép|Szobrának avatásán lánya, Huszárik Kata és unokája, Gergő Ágh István így vallott Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: „Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet.”
Huszárik-breviárium címmel készült film halálának egyéves évfordulójára (1982). A filmben fel-, és megidézik Huszárik Zoltán szinte egész pályafutását, bejátszva jeleneteket és riportokat fontosabb filmjeiből vagy azok forgatásáról, színészként Szabó István Budapesti mesék című filmjében, de az összeállításban magánemberként is megmutatkozik.hmdb.hu Huszárik-breviárium (hozzáférés: 2014. május 10.)
1985-ben, Fóton, a Mafilm telepének parkjában helyeztek el a filmrendezőre emlékező, nonfiguratív mészkő emlékkövet, Mészáros Dezső alkotását.Köztéri szobrok adatbázisa: In memoriam Huszárik emlékkő (hozzáférés: 2014. május 10.)
2002-ben az Elégia Huszárik Zoltánról című film-etológiájában emlékezett meg gazdag életművéről és költői személyiségéről Mátis Lilla rendező és Jankura Péter operatőr, Durkó Zsolt filmzenéjének segítségével.Animare TV újság: Elégia Huszárik Zoltánról (hozzáférés: 2014. május 17.Nemzeti Audiovizuális Archívum Elégia Huszárik Zoltánról (hozzáférés: 2014. május 17.
Születésének 80. és halálának 30. évfordulóján, 2011-ben Huszárik Kata és édesanyja, Nagy Anna felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerüljenek rajzai, hiszen kevesen tudják, hogy nemcsak rendező, de kiváló grafikus is volt.Huszárik Kata, Nagy Anna: Felhívás: A Huszárik Zoltán Alapítvány létrehozásáért, magyar.film.hu - 2011. október 14. Az alapítványt neves művészek és közéleti személyiségek hozták létre,A Huszárik Zoltán Alapítvány honlapja: Az Alapítvány tevékenysége – (hozzáférés: 2016. június 5.) melynek 2016 februárjában érkezett meg a jogerősítő végzése.Örömmel értesítünk mindenkit... bejegyzés a Huszárik Zoltán Alapítvány hivatalos Facebook-oldalán – 2016. február 23.
2012-től a NMHH Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében Huszárik Zoltán Kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázat címmel hirdeti meg azok gyártási támogatását.A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja: Szélesedik a Magyar Média Mecenatúra program pályázati kínálata, 2012. július 10.
2013-ban, halálának 32. évfordulója (október 14.) alkalmából, szülőfalujában, Domonyban felavatták Monori Sebestyén szobrászművész róla készült bronz mellszobrát, illetve a községi művelődési ház ünnepélyesen felvette a művész nevét.MTI: Szobrot állítottak Huszárik Zoltán rendezőnek, hvg.hu – 2013. október 13.
A 2018-as Ünnepi könyvhétre adta ki az MMA Kiadó a Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán című könyvet, amiben Gelencsér Gábor tanulmánya mellett Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi olvashatók.Kiállítás Huszárik Zoltán grafikáiból, magyar-muveszet.hu – 2018. májusA Talán mindenütt voltam könyv borítóképe a Francia Új Hullám Kiadó Facebook-oldalán – 2018. május 24.
Filmográfia Játékfilmek Rendező Szindbád (1971) Csontváry (1980)
Színész Zöldár (1965) Holnap lesz fácán (1974) ... Fotós Budapesti mesék (1976) Ékezet (1977)
Tévéfilmek Rendező A dolgok eredete (1968) Amerigo Tot (1969) Törvényt teremtő mesterek (1974) Négy műsoretűd az MTV Közművelődési Főszerkesztősége számára: Maszkok, álarcok, Ékszerek, Pénz és kereskedelem, Művészet és mágia Két lírai riport az MTV Irodalmi és Drámai Főosztálya számára: (Ladányi Mihály, 1976, Kormos István 1977)
Színész Koplalóművész (1975)
Rövidfilmek Játék (1959-főiskolás vizsgafilmje) Elégia (1965) Groteszk (1963) Egy mentőorvos naplójából (1967) Heten a hegy ellen (1968) Hegyi kiképzés (1968) Ugye te is akarod? (1968) Capriccio (1969) Tisztelet az öregasszonyoknak (1971) A piacere (1976)
Rádió Rádiószínház – Szegény Yorick (rádióra alkalmazta: Marsall László; közreműködők: Kormos István és Dégi István; rendező: Huszárik Zoltán) 1979.Forgach András: Kemény dió ÉS LIV. évfolyam 44. szám, 2010. november 5. Füst Milán, Tóbiás Áron: Pegazus istállója – Szavakból épített katedrálisok (rádióra alkalmazta: Tóbiás Áron; közreműködők: Dégi István és Nagy Anna; szerkesztő: Puskás Károly; rendező: Huszárik Zoltán) 1980.Pegazus istállója , Bartók Rádió, nava.hu – 2007. március 9.
Díjai Oberhauseni nemzetközi filmfesztivál – kiemelt, kísérleti kategória fődíja (Elégia 1966)est.hu Elégia – 2006. május 5.Kis Márta: Az első magyar »képíró«, 2011. május 14. legjobb nemzeti műsor díja (Amerigo Tot, 1970.) katolikus zsűri díja (A Piacere 1977) Film- és tévékritikusok díja (Elégia 1966, Szindbád 1972 – nagydíj)Huszárik Zoltán – PIM OPAC (hozzáférés: 2014. május 10.) Elismerő oklevél, Velence (Amerigo Tot 1970.) Miskolc város díja – a Kísérleti és játékfilm kategória díja és a Filmkritikusok díja ('Elégia 1966)N. N.: Huszárik Zoltán filmjei Filmvilág folyóirat 1982/01 6. oldal – 1982. január – a zsűri operatőri díja (Amerigo Tot, 1970) – (Tisztelet az öregasszonyoknak, 1973) Mannheim Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – a legjobb elsőfilmes rendezés díj (Szindbád, 1972)MaNDA magyar játékfilmek >SZINDBÁD Evangélikus Filmközpont – Joseph von Sternberg díj (Szindbád, 1972) Cracow Film Festival – C.I.D.A.L.C. díj (Tisztelet az öregasszonyoknak 1973)IMDB Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)Awards Balázs Béla-díj (1973) Atlantai Filmfesztivál – különdíj (Szindbád, 1973) Auckland Nemzetközi Filmfesztivál szakmai zsűri – legjobb rendezés díja (Szindbád, 1973) Milánó Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – Nagydíj „Agis Kupa” (Szindbád, 1973) Atlanta Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri – Arany Különdíj (Szindbád, 1973) Barcelona – Aranyérem (Tisztelet az öregasszonyoknak, 1973)Melbourne International Film Festival Angelus Hungary, 1973 (MIFF 1974) (hozzáférés: 2014. május 17.) Barcelona – Első díj (A Piacere 1977) Érdemes művész (1978) Tampere Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál – Grand Prix (A piacere, 1978)IMDB A piacere (1976) Awards Primus inter pares (I. Gála) – Magyar Művészetért Posztumusz Díj (1988.)Gubcsi Lajos: A Magyar Művészetért – 25 éves gyermekem, mek.hu – G Marketing & Média Kft., Budapest, 2013 Kossuth-díj (posztumusz, 1990) Filmmúzeum „Nagy Film” – a legjobb magyar film (Szindbád 2010)A Szindbád a legjobb magyar film, index.hu - 2010. november 18. Magyar Örökség díj (2014) /posztumusz/magyarorokseg.hu Díjazottak táblázata (hozzáférés: 2014. június 28.)PP: Átadták a Magyar Örökség-díjakat, PolgárPortál, magyar civil összefogás - 2014. március 23.A Magyar Örökség-díjak átadási ünnepsége (galéria) hirado.hu/MTI – 2014. március 23.
Jegyzetek
Források
N. N.: Huszárik Zoltán (jegyzet) 12. oldal Filmvilág folyóirat 1982/01 Zalán Vince Egy kelet-európai képíró – Huszárik Zoltán filmjeiről (portré), 1982/01 3–7. old. Lőcsei Gabriella: Árnyéksakk – Emlékezés a hetvenöt éves Huszárik Zoltánra, Archívum – Magyarnemzet – 2006. május 20. Rudolf Dániel: A magyar film Szindbádja – Huszárik Zoltán (1931-1981) (jegyzet), filmtekercs.hu – 2011. június 3. Huszárik Zoltán 80 éves lenne, prae.hu – 2011. június 13.
További információk
Józsa Péter Pál: Huszárik halála az Elégia tükrében, Szózat havilap 2010. 7. szám, 2010. július Pócsik Andrea: Az első magyar „képíró”. Rendezőportrék: Huszárik Zoltán (Tanulmány), filmtett.ro – 2003. március 15. Dániel Ferenc: Rendezőportrék:Huszárik Zoltán, magyar.film.hu – 2004. május 13. Dániel Ferenc: Uránia-vetítés: 75 éve született Huszárik Zoltán, magyar.film.hu – 2006. május 18. Kelecsényi László: Nyolcvan éve született Huszárik Zoltán Életmű 360 percben, 168óra – 2011. május 25. Pintér Judit: 53 magyar film – Huszárik Zoltán: Szindbád – vendég: Sára Sándor (film), mma.hu – 2013. június 3.