Moszkva

Moszkva (, , ) Oroszország fővárosa. Az ország elsődleges politikai, kulturális, gazdasági, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekvő szövetségi jelentőségű város. Évszázadok óta az egyetemes kultúra egyik legkiemelkedőbb csomópontja, a legfontosabb ortodox keresztény vallási központ, a harmadik Róma. Több mint 2500 km²-es területével és 13 millió fős népességével Európa legnagyobb és legnépesebb városának számít.

A hagyomány szerint I. György kijevi nagyfejedelem alapította, az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején pedig munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve, emellett többször volt a világ legdrágább városa. Világviszonylatban is óriásinak számító terei és utcái (melyek közül a leghíresebb a Vörös tér), hatalmas épületei (mint például a Kreml együttese, a Boldog Vazul- és a Megváltó Krisztus-székesegyház vagy a Hét nővér-felhőkarcolók) és rendkívül kiterjedt metróhálózatának állomásai világhírűek. A városkép nagyon sokszínű, ugyanis a cári és a szovjet idők monumentális emlékei mellett megtalálhatók a modern kor épületei is: Európa legmagasabb felhőkarcolói közül sok Moszkvában található.

A világ legészakibb és leghidegebb megavárosa, amely önálló szövetségi alanyként működik. Oroszország és Kelet-Európa politikai, gazdasági, kulturális és tudományos központjaként Moszkvát világvárosnak tekintik, és a világ egyik legnagyobb városi gazdaságával rendelkezik. Emellett az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai célpont, valamint Európa egyik leglátogatottabb városa. Moszkvában él a második legtöbb milliárdos a világ városai közül (holtversenyben Hongkonggal), illetve Oroszországon belül a legmagasabb életszínvonallal rendelkezik.

A városban számos egyetem, kutatóintézet, templom, színház, múzeum és galéria található. A pénzügyi negyed felhőkarcolói mellett a város látképét meghatározzák a sztálini korszak híres „Hét nővére” felhőkarcolói, valamint az 540 méter magas Osztankino-torony, amely Európa legmagasabb építménye. Moszkva a Orosz Ortodox Egyház központja, amelynek pátriárkája a Danyilov-kolostorban székel. A Kreml és a Vörös tér, Moszkva ikonikus látványosságai, 1990 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján.

Történelme

A mai Moszkva területén már az újkőkorszakban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. Az időszámításunk szerinti első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet. A várost név szerint 1147-ben említik először, 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237–38-ban a mongolok földig rombolták. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Jurij Danyiilovics, valamint öccse és utóda, I. Iván (Kalita) győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, 1612-ben Nyizsnyij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt, és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, amely több mint háromszáz éven át tartott.

1703-ban, amikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni, ám fejlődése nem állt meg. Mikor I. Napóleon császár seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, nem messze tőle zajlott a borogyinói csata. A városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. A város felszabadítása után elkezdődött az újjáépítés, ekkor épült például a Bolsoj és a Malij Színház, a Sándor-kert és az első moszkvai kórház.

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.). Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a második világháború alatt.

A Szovjetunió első éveiben a jobb megélhetés reményében számos paraszt vándorolt a falvakból Moszkvába, ahol szakképzetlen munkaerőként gyárakban és építkezéseken dolgoztak – ez megváltoztatta a város addigi polgári arculatát és Moszkva munkásvárossá vált. bélyegkép|250px|Megváltó Krisztus-székesegyház Az ezredfordulót követően, a második csecsen háború idején Moszkva a csecsen terroristák célpontjává vált. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet következtében halt meg száznál is több ember.

Politika és kormányzat Moszkva az Oroszországi Föderáció alanyaként önálló államisággal rendelkezik. A törvényhozó hatalmat a Moszkvai Városi Duma, a végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya gyakorolja, a helyi önkormányzati feladatokat pedig a kerületi önkormányzatok látják el.

Moszkva Város Alapszabálya Moszkva városának politikai rendszerét, jogi rendjét, szervezetét és működését a Városi Duma által alkotott legmagasabb szintű jogszabály, városi törvény határozza meg, melynek elnevezése hivatalosan Moszkva Város Alapszabálya (Устав города Москвы). Az alaptörvényt 1995-ben fogadták el, azóta többször módosították.

A Városi Duma A város törvényhozó hatalmát 1993 óta a 35 tagú Moszkvai Városi Duma (Ду́ма, képviselőtestület) gyakorolja. Tagjait 2005-ig kizárólag egyéni választókerületekben választották, 2005-től viszont vegyes rendszert alkalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, másik részét pedig pártlistákon választják. A Dumát 2009-ig négyéves időszakokra választották, 2009-től megbízatásának időtartama öt évre nő. A választójog korhatára 21 év.

A 2005-ös választáson a Putyin orosz elnököt és Luzskov moszkvai polgármestert támogató Egységes Oroszország (Единая Россия) párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 42%-ával 28 mandátumot szerzett meg a 35-ből. Rajtuk kívül 4 kommunista és a Jabloko párthoz tartozó 3 liberális politikus jutott be a testületbe.

A Duma általában nyílt ülésen tárgyal és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről, zárt ülésekre csak a szabályzatban meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.

Moszkva polgármestere és Moszkva Kormánya bélyegkép|250px|A Kreml Moszkva polgármestere a város közigazgatásának első számú vezetője, Moszkva Kormányának elnöke. 2007-ig a polgármestert közvetlenül választották Moszkva lakói, 2007 óta azonban a polgármester személyére az Oroszországi Föderáció elnöke tesz javaslatot, amit a Moszkvai Városi Duma hagy jóvá. A jelöltnek orosz állampolgárnak és legalább 30 évesnek kell lennie.

A végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya (Правительство Москвы) gyakorolja, amelynek vezetője a polgármester (Мэр). A kormány közel harminc fős testület, tagjai a polgármesteren kívül a polgármester helyettesei, akik közül néhányan "első helyettesek", valamint a polgármester és a kormány hivatalának vezetője, továbbá a miniszterek, végül a város tíz közigazgatási körzetének vezetői. A kormány valamennyi tagját a polgármester nevezi ki.

A polgármester 1992-től 2010-ig Jurij Mihajlovics Luzskov volt, aki 1936-ban született és városvezetői tevékenységét még a Szovjetunió fennállása alatt a Moszkvai Városi Tanács vezető tisztségeiben kezdte az 1980-as évek végén.

Az orosz főváros önkormányzata 2010. október 21-én választotta meg az új polgármestert, Szergej Szemjonovics Szobjanyin személyében. 2018. szeptember 9-én a tisztségre ismét megválasztották.Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

Közigazgatási körzetek, önkormányzati kerületek right|300px Moszkva 2012 óta 12 közigazgatási körzetre (административный округ) tagolódik, melyek mindegyikének élén a polgármester által kinevezett, miniszteri rangú prefektus áll, aki tagja Moszkva Kormányának és feladatait az általa irányított hivatal, a prefektúra útján látja el. A prefektus feladatait a város törvényei, a városi kormány és a polgármester határozzák meg, a közigazgatási körzetekben nem működik önkormányzati testület.

Az önkormányzati kerületek a közigazgatási körzeteken belüli kisebb területi egységek, amelyek az Oroszország 2003-ban elfogadott önkormányzati törvényében előírt városon belüli terület megfelelői, a helyi önkormányzati feladatokat ellátó választott testületek és tisztségviselők működnek mindegyikben. Minden kerületben működik ugyanakkor közigazgatási hivatal is, melynek vezetőjét Moszkva Kormánya nevezi ki. A kerületek száma meghaladja a százhúszat, átlagos népességük és területük nagyjából megfelel a budapesti kerületekének.

Közigazgatási körzetOrosz neveLakosság (fő) (2006. január 1.) 1 Központi Центральный 692 543 2 Északi Северный 1 104 186 3 ÉszakkeletiСеверо-Восточный 1 236 205 4 Keleti Восточный1 381 716 5 Délkeleti Юго-Восточный 1 139 559 6 Déli Южный 1 581 064 7 Délnyugati Юго-Западный 1 209 408 8Nyugati Западный 1 073 829 9 Északnyugati Северо-Западный 790 801 10 Zelenográdi Зеленоградский 215 764 11 Újmoszkvai Новомосковский113 569 12 Troicki Троицкий1 050 000

Népessége Oroszország népessége az 1990-es és 2000-es évek elején jelentősen csökkent, azonban Moszkva népessége a nagyarányú bevándorlásnak köszönhetően dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben is. A főleg a kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból érkező bevándorlók száma magas, mellettük sok orosz állampolgár is tartózkodási engedély nélkül él a városban, ugyanis az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más körzetek lakói bejelentkezés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább Moszkvában. bélyegkép|250px|Moszkva történelmi belvárosa A Forbes magazin 2009-es listája szerint az előző évben listavezető Moszkva harmadik helyre esett vissza a városban lakó milliárdosok számát tekintve, a gazdasági világválságnak köszönhetően milliárdosainak kétharmadát elvesztette, 2009-ben „csupán” 27 ennyire gazdag ember lakott a városban.

Nemzetiségi összetétel bélyegkép|250px|Szpasszkaja torony A 2002-es népszámlálás alapján Moszkva népességének összetétele:

Saját bevallás alapjánSzám (fő)SzázalékOroszok8 808 00984,83%Ukránok253 6442,44%Tatárok166 0831,6%Örmények124 4251,2%Azeriek95 5630,92%Zsidók79 3590,76%Belaruszok59 3530,57%Grúzok54 3870,52%Moldávok36 5700,35%Tádzsikok35 3850,34%Üzbégek24 3120,23%Mordvinok23 3870,22%Csuvasok16 0110,15%Vietnámiak15 6160,15%Csecsenek14 4650,14%Kínaiak12 8010,12%Oszétek10 5610,10%Nemzetiségüket fel nem tüntetők417 1264,02%

Nemzetiségek (1912-2002)

Nemzetiség 1912 1926 1939 1959 1970 1979 1989 2002 oroszok 95,3% 87,5% 87,4% 89,5% 89,3% 90,2% 89,7% 84,8% ukránok 0,2% 0,8% 2,2% 2,3% 2,6% 2,6% 2,8% 2,5% tatárok 0,6% 0,8% 1,4% 1,5% 1,5% 1,6% 1,8% 1,6% zsidók 0,4% 6,5% 6% 4,1% 3,5% 2,8% 2% 0,8% fehéroroszok n.a. 0,2% 0,6% 0,7% 0,7% 0,7% 0,8% 0,6% örmények 0,2% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,4% 0,5% 1,2% azeriek n.a n.a. n.a. n.a. 0,07% 0,1% 0,2% 0,9%

A népességszám alakulása

Földrajza bélyegkép|250px|Moszkva műholdas képe