A IV. kerület, vagy hivatalos nevén Újpest (németül: Neupest) a magyar főváros, Budapest egyik kerülete a Duna folyam bal partján, a pesti oldalon. Északon Dunakeszi, nyugaton a Duna által a III. kerület, délen a XIII. kerület és a XIV. kerület, míg keleten az XV. kerület határolja.
A kerületnek jelenleg 6 városrésze van: Istvántelek, a Népsziget északi része, Káposztásmegyer, Megyer, Székesdűlő és Újpest. Jelentősebb terei közt szerepel többek között az Árpád út környéke, a Szent István tér, a Görgey Artúr tér és a Berda József utca torkolata. Jelentősebb parkjai többek között van az Újpesti Főtér zöldterülete, a Szilas park, a Károlyi-kert (helyi), valamint a Duna-parti sétányok és zöldsávok. Főbb közlekedési csomópontjai az Újpest-központ és az Újpest-városkapu.
A kerületet 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor úgy alakították ki, hogy az addig önálló Újpest városa mellett ide került az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek is. Bár Budapestnek a bővítés előtt már 14 kerülete volt, a IV. sorszámot az újonnan a városhoz csatolt Újpest azért kaphatta meg, mert az átszervezés során az addigi IV. és V. kerületet összevonták, így a IV. szám felszabadult, az új kerületeket pedig a korábbi hagyománynak megfelelően északon kezdve az óramutató járásának megfelelő sorrendben sorszámozták. A IV. kerület eredetileg a Belváros volt, amelyet Lipótvárossal vontak össze.
Területe 18,8 km², lakóinak száma közel százezer fő.
Földrajza Fekvése A IV. kerület a Duna folyam bal partján, Budapest északkeleti részén fekszik, a Pesti-hordalékkúpsíkság része. Északon a főváros határa (Dunakeszi, illetve a Dunakeszi-tőzegtavak), keleten a XV. (Rákospalota), délen a XIV. (Zugló), délnyugaton a XIII. kerület (Angyalföld), nyugaton a Duna folyam, azáltal a III. kerület (Óbuda) határolja.
A kerület főbb részei: Újpest-központ, Megyer, Kózó-dűlő, és a Rúzsavölgy egyes területei.
Vízrajza Újpest északnyugati határán a Duna folyik, amely fontos szerepet játszik a kerület életében. A területén több kisebb vízfolyás is van.
Flóra Újpest zöldterületein és parkjaiban változatos növényvilág található. A kerületben számos védett növényfaj él, például a városi környezetben ritka vadvirágok.
Fauna A kerület faunáját főként madarak (pl. széncinege, fekete rigó, házi galamb, házi veréb) és kisebb emlősök (pl. európai mókus, keleti sün) alkotják. A Duna közelsége változatos vízi élővilágot is lehetővé tesz.
Jelképei A címer álló, csücskös talpú, vörös színű pajzs, mezejében kétágú arany horgony, két láncszemmel. A pajzson arany korona, amiből három ág látszik.
Újpest zászlaja téglalap alakú, a rudazatra merőlegesen hosszanti sávos, színe vörös és arany. A színek árnyalatukban megegyeznek a címerben használt színekkel. A zászló mértani középpontjában Újpest címere – hímzett vagy nyomott formában – van.
Története Újpest a Budapesthez csatolásáig
Az 1830-as években alapították a települést Rákospalota határában, 1840-ben alakult önálló községgé, amelyet 1841-től neveztek hivatalosan Új-Pestnek. Az új település fejlődésében mecénásként meghatározó szerepe volt Károlyi Sándornak. A 19. század utolsó évtizedeiben Újpest rohamosan fejlődő egyre jelentősebb ipari településsé vált, 1907-ben rendezett tanácsú várossá alakult. 38 ipari vállalata révén Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében már a negyedik helyen állt. 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor több más településsel együtt Budapesthez csatolták, ekkor alakult határainak kis mértékű módosításával a főváros IV. kerületévé.
Az új IV. kerület bélyeg|250px|Az Újpesti ÁruházÚjpestet – sok más településsel együtt – 1950. január 1-jével Budapesthez csatolták. Ekkor kapta a IV. sorszámot, melyet addig a Belváros viselt, de amelyet a kerületi beosztás átalakítása folytán az V. kerülethez csatoltak.
Ekkor hozták létre a városrész neves sportegyesületét, az Újpesti Dózsa SE-t is. Az elődjét UTE néven 1885. június 16-án alapították, amely nevet a rendszerváltás óta újra használják.
1952-ben az István utca és az Árpád sarkán épült fel szocreál stílusban az emeletes Újpesti Áruház, melyet a helyiek gyakran manapság is „Állami”-ként emlegetnek. Itt játszódik az Állami Áruház című film (1952, rendező: Gertler Viktor), a legendás Latabár Kálmán alakításával, Fényes Szabolcs slágereivel. (A filmet nem itt forgatták.)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom jelentős eseményei kapcsolódnak a kerülethez. Az események október 24-én kezdődtek, amikor hajnalban egy huszonhárom éves férfi halálos lövést kapott. Három nappal később megérkezett az ÁVH különítménye, amely több alkalommal belelőtt a tiltakozó tömegbe. Összecsapások történtek a Megyeri Csárdánál, az Újpesti vasúti hídnál, a rákospalotai vasúti átjárónál, a Béke úti aluljáró környékén, valamint erős ellenállás folyt a Könyves Kálmán Gimnáziumnál, amely a szabadságharcosok főhadiszállása volt. A fegyveres összecsapások november 12-én értek véget. A harcokban 52 újpesti lakos vesztette életét, köztük egy 9 éves kisfiú is. Tizennégy –, vagy valamivel több – orosz kiskatona halt meg. Jelentős volt az anyagi kár, több magánház és lakás sérült meg, de a középületek szenvedték el a legsúlyosabb károkat. Közülük a "Könyves" egy része szinte teljesen megsemmisült. A pártház (a mai Ifjúsági ház helyén álló épület) és a tanácsháza előtt páncélautók még hetekig óvták a rendet.
A Kádár-korszak Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, a rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek elején kezdődött, és összefüggött a 3-as metró építésével.
A nagyarányú lakótelepi építkezések miatt a városrész jellege teljesen megváltozott. 1969–1986 között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 840 lakásában 36 ezren élnek.
bélyeg|500px|Újpesti panoráma
Két ütemben közel 5000 lakást bontottak le, és helyükre különböző beépítési formákban, általában 5 és 11 szintes épületekben mintegy 16 000 lakás, 136 általános iskolai tanterem, 1500 óvodai és 740 bölcsődei férőhely és 15 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény épült.
1982-ban kezdetét vette Újpest szélén egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.
Politika Polgármesterei +CiklusNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994Dr. Derce TamásSZDSZ1994–1998Újpestért E.–Fidesz–MDF–KDNP1998–2002Fidesz–FKGP–MDF-UE2002–2006Újpestért E.–Fidesz–MDF2006–2010Újpestért E.2010–2014Wintermantel ZsoltFidesz-Újpestért E.2014–2019Fidesz–KDNP2019–2024Déri TiborMomentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP2024–Dr. Trippon NorbertDK–Momentum–MSZP–LMP–Jobbik–Párbeszéd
A 2024-es önkormányzati választás eredménye A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/004?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaTrippon NorbertDK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Jobbik – Párbeszéd- ZÖLDEK46,9%Wintermantel ZsoltFidesz – ÚE – KDNP35,12%Nagy Dávid MKKP540011,74%Pajor Tibor Mi Hazánk18844,09% Mayer Ádám Független7401,61% Oravecz Attila Nép Pártján2490,54%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/004?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület DK – Momentum – MSZP – LMP – Zöldek – Jobbik – Párbeszéd- ZÖLDEK 13P Fidesz – ÚE 5 MKKP 2 Mi Hazánk 1
Országgyűlési képviselői 1990–1994: Dr. Fekete Gyula (MDF) (5. számú választókerület) 1990–1994: Török Ferenc (SZDSZ) (6. számú választókerület) 1994–2010: Csizmár Gábor (MSZP) (5. számú választókerület) 1994–2010: Kiss Péter (MSZP) (6. számú választókerület) 2010–2014: Dr. Hollósi Antal Gábor (Fidesz) (5. számú választókerület) 2010–2014: Wintermantel Zsolt (Fidesz) (6. számú választókerület) 2014-2022 között a IV. kerület két részre osztva a Budapesti 11. és 12. sz. egyéni választókerülethez tartozott. 2014: Kiss Péter (MSZP, 2014. július 29-ig) (Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület) Index.hu https://index.hu/belfold/2014/07/29/meghalt_kiss_peter/ 2014–2018: Horváth Imre (MSZP) (Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület) Index.hu https://index.hu/belfold/2014/11/23/erdektelensegbe_fulladt_az_ujpesti_valasztas/ 2014–2018: László Tamás (Fidesz) (Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület) 2018–2026: Varju László (DK) (Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület) 2018–2022: Hajdu László (DK) (Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület) 2022-2026: Barkóczi Balázs (DK) (Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület) A 2026-os országgyűlési választásokon új egyéni választókerületek kerültek bevezetésre Budapesten. A kerület déli és nyugati részei a XIII. kerület külső felével közösen az új Budapesti 12. sz egyéni választókerületet alkotják. A kerület északi és keleti részei a XV. kerülettel együtt a szintén új Budapesti 13. sz. egyéni választókerülethez tartoznak. CiklusKépviselőPártVálasztókerület2026 –Jakab Zsuzsanna TISZABudapesti 12. sz. egyéni választókerület2026 –Müller Anna TISZABudapesti 13. sz. egyéni választókerület Népesség
A IV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 5,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3893 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 5015 ember volt. A IV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2022-ben a férfiaknál 74,5, a nőknél 79,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,2%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 10,7%-a, mintegy személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a IV. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 10%-át veszítette el. A 80-as években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a IV. kerületben, mint 1990-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló IV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a IV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők fővel, végül a szakmunkások fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIAWSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmyARgKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpLppZhdaElfmAZnW5-bzl3aEKQuP8oA