Rákoscsaba 1950-ig önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része. A belvárostól legmesszebbre eső fővárosi városrészek egyike, legkeletebbi fekvésű házait alig egy kilométer választja el Péceltől. Főutcája, a Péceli út lényegében a 3103-as út városon belüli szakasza.
Története left|thumb|300x300px|Budapest XVII. kerület - Rákosmente városrészei 1. Régiakadémiatelep 2. Rákoskeresztúr 3. Madárdomb 4. Akadémiaújtelep 5. Rákosliget6. Rákoscsaba-Újtelep 7. Rákoscsaba 8. Rákoskert 9. RákoshegyA szájhagyomány szerint a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának („Chabaracusa”). Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti.
A település neve a Százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Chaba racusa (Csaba Rákosa). A kora középkortól kezdve Csabarákos formában is említik. A területet Géza magyar fejedelem adta hűbérbirtokként az Aba nemzetségbeli Péter ispánnak, a hozzá rendelt 6 szőlőművessel és 12 földművestanyával együtt. Péter ispán viszont egy környékbeli monostor rendelkezésére bocsátotta. Az Árpád-kori templom félköríves szentélyét 1904-ben, a református templom építésekor tárták fel. 1535 után birtokosa Werbőczy István volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a Ráday család volt.
A település nem néptelenedett el sohasem, ezért Rákoskeresztúrral ellentétben nem volt szükség nagyobb arányú betelepítésre.Rákosmente helytörténeti sétány
Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.).
Később, 1848-ig a Laffert család tulajdonában volt. Rákoscsabának ekkor kb. 1000 lakosa volt. A helyi római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én, melyet egy emléktábla is jelez a templom falán. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. Rákoscsabát 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Részei Csabagyöngye Felsőrét Ótelep Pipishegy Szárazhegy Szentlászlótelep Virágtelep
Templomok és látnivalók right|thumb|200px|A Csaba vezér téri református templom Rákoscsabai Református Egyházközség templomaRákoscsabai Református Egyházközség honlapja (Csaba vezér tér) Rákoscsabai Főplébániatemplom (Péceli út) Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Árpád-házi Szent Erzsébet park) Evangélikus templom (Péceli út) Görögkatolikus templom (Zrínyi utca) Baptista templom (Zrínyi utca) Bogáti-Hajdú-villa (avagy a „Süllyedő kastély”, Rákoscsaba utca) Csaba vezér tér Hősök szobra Kossuth-emlékmű "Kokárda" (1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve) HiJackers Bike Park
Rákoscsabai-erdő Anna utca és Lemberg utca között, a Pajta utca két oldalán található, fás, bokros terület. Jelenlegi állapotát tekintve inkább egy extenzíven fenntartott parkra, mintsem erdőre hasonlít, de közelmúltban (2020 dec - 2023 jan) történt fásításnak köszönhetően egyre szebb lesz, lehet. Könnyen megközelíthető, mind gyalogosan, mind kerékpárral.
FŐKERT: https://www.fokert.hu/erdok/_e132/
Erdősítés videó: https://www.youtube.com/watch?v=eqeYy3PRf58
Híres rákoscsabaiak Bruder János (1913–1982) kertészmérnök, növénynemesítő Enzsöl Ellák katolikus pap Kelemen Péter világbajnok öttusázó Krencsey Marianne (1931–2016) színésznő Soós Béla (1896–1945) református teológus, egyháztörténész Szánthó Géza református lelkész
Tömegközlekedés Rákoscsabán két vonatállomás is található (Rákoscsaba megállóhely, Rákoscsaba-Újtelep megállóhely), illetve Rákoskerten is van egy megálló (Rákoskert megállóhely). Az utcákon csak busz közlekedés folyik. Ezt főleg a BKV üzemelteti. Színvonala jelentősen emelkedett 2008. szeptember 6-ától, ugyanis átszállás nélkül már nem csak Rákoskeresztúr, városközpontba lehet eljutni, hanem az Örs vezér terére (97E, 161 és 169E jelzésű autóbuszokkal), Kőbánya-Kispestre (201E és 202E jelzésű autóbuszokkal) és Kőbánya alsó vasútállomásra is (162-es és 262-es jelzésű autóbusz). Ezenkívül Rákoscsabán megállnak egyes Volánbuszok is (például a Kucorgó téren).
Oktatási intézmények és könyvtár Jókai Mór Általános Iskola (Szánthó Géza utca 60.) - a legrégebbi iskola, mely meghaladta már a 200 évet Szabadság Sugárúti Általános Iskola (Szabadság Sugárút 32.) Zrínyi Miklós Általános Iskola (Sisakos sáska utca 3.) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 17/2 (Péceli út 232.)
Jegyzetek
Kategória:1950-ben Budapesthez csatolt települések Kategória:Budapest XVII. kerülete Kategória:Budapest városrészei Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései